Főszékesegyházi Könyvtár
| Főszékesegyházi Könyvtár | |
| Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis | |
 | |
| Becenév: Bibliotheca | |
| Település | |
| Cím | Pázmány Péter u. 2. |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1853 |
| Építési stílus | korai eklektikus |
| Védettség | Műemlék |
| Tervező | Hild József |
| Építész(ek) | Hild József |
| Kivitelező | Feigler János |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Könyvtár |
| Tulajdonos | Esztergom-budapesti főegyházmegye |
| Elhelyezkedése | |
.PNG)
 Főszékesegyházi Könyvtár
Pozíció Esztergom térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″47.796528°N 18.738611°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″47.796528°N 18.738611°E | |
 | |
| Főszékesegyházi Könyvtár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Főszékesegyházi Könyvtár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis) Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára ami 2015-ös adatok szerint 174 545 kötetet,[1] és összesen 250 000 könyvtári egységet[2] őriz. Az esztergomi Víziváros déli végén, a Pázmány Péter utca és a Liszt Ferenc utca sarkán áll.
Az épület
[szerkesztés]
      |
Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesen Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény a tervek szerint a Várhegyre tervezett épületkomplexumban kapott volna helyet. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyányi József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Szcitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet.[3] 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak.[4] Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A második világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.
Története
[szerkesztés]Az intézmény jelentős kódex-anyaggal rendelkezik. 738 ősnyomtatványt, és számos középkori kódexet őriz. 1397-ben Küküllei János, Nagy Lajos király történetírója jelentős könyvadománnyal gazdagította a könyvtárat. Vitéz János esztergomi érsek alatt a Bibliotheca a királyi udvar könyvtárával is vetekedett. A török elől – mint sok más esztergomi intézmény – 1528-ban a könyvtár Nagyszombatra menekült. 1611-ben összevonták az érseki és a kanonoki könyvtárakkal. az érsekség Esztergomba való visszaköltözésekor a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is Esztergomba kerültek. 1898-tól 1913-ig az épületben működött a Balassa Bálint Múzeum is. Az 1920-as évektől az emelet nagy termében (8,5×35 méter) állandó régészeti kiállítás működött.
A gyűjtemény jelentősebb darabjai
[szerkesztés]- Jelentős az angol, német, olasz, osztrák, cseh, francia és flamand gyűjteménye.
- A Tractatus, 11. század, amelybe egy névtelen barát feljegyezte a magyar királyok temetkezési helyeit.
- Perugiai Bernát kódexe 1190-ből, amely valószínűleg az esztergomi könyvíróműhelyben készült.
- Filipecz-kódex, 1470-es évek – kiemelendő gazdag corvinákkal díszítése.
- Szalkai László, a mohácsi vészben hősi halált halt esztergomi érsek diákkori tankönyve.
- A Jordánszky-kódex, benne 1516-19-ből származó Biblia-fordítással.
- II. Ulászló hatalmas graduáléja.
- 17. századi Balassa-biblia.
- Nagyszombati kódex 1512-1513
- Mátészalkai Zalka László glosszái
- Bakócz-graduále, a világ egyik legnagyobb kódexe, két kötetének összsúlya több mint 110 kg.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Könyvtárak Komárom-Esztergom Megyében. [2019. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
- ↑ BIBLIO2. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
- ↑ Annales Strigonienses 1994. 54. o.
- ↑ Czékli Béla könyvtárigazgató előadása, 2010. február 20.
- ↑ http://www.szmh.hu/?p=sajtomegjelenesek/magyar-kurir-2
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Beke Margit: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményének katalógusa; OSZK, Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai)
- S. Sasváry Zoltán: Adatok egy könyvgyűjtemény történetéhez. Az esztergomi Bibliotheca Fugger gyűjteménye; magánkiadás, Budapest, 2005
- Kovách Zoltán: Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története a 11. századtól 1820-ig; kieg., bibliográfia Szepesi Zsuzsanna; 2. bőv. kiad.; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom, 2011
- Libri diversi magni et parvi. Válogatott tanulmányok a Főszékesegyházi Könyvtár állománytörténetéhez és Esztergom város középkori könyvkultúrájához; szerk. Körmendy Kinga és Madas Edit; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár–Fragmenta Codicum Műhely, Esztergom, 2021