Ugrás a tartalomhoz

Hild József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hild József
H. Weinem metszetén (Vasárnapi Ujság, 1861. április 21.)
H. Weinem metszetén (Vasárnapi Ujság, 1861. április 21.)
Született1789. december 8.[1][2][3][4][5]
Pest[6]
Elhunyt1867. március 6. (77 évesen)[1][2][3][4]
Pest[7][6]
Állampolgárságamagyar
SzüleiHild János
Foglalkozásaépítész
IskoláiBécsi Műszaki Egyetem
Halál okatüdőgyulladás
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiEsztergomi bazilika (részben), Szent István-bazilika, Főszékesegyházi Könyvtár, Gerbeaud-ház
A Wikimédia Commons tartalmaz Hild József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Császár fürdő udvara 2009-ben
Lloyd-palota 1887 körül
Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota

Hild József (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész. A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott építész. Hild János építész fia, Hild Viktor újságíró nagyapja.

Életpályája

[szerkesztés]

Családja második gyermekeként született. Apja – a pesti Újépület építésvezetője – környezetében kapta első gyermekkori benyomásait, az itteni viszonyok közt forrt össze az építészet helyi realitásaival, igényeivel és küzdelmeivel. A piaristák pesti gimnázium eminens tanulója volt 1799 és 1804 között. A Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze, a kismartoni kastély átépíttetője, Charles Moreau (1758–1840) mellett dolgozott Kismartonban és Bécsben. A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el, akinek 1809-ben már hivatalosan is szerepelt vállalkozásaiban. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, de az építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását. Hild ezért Itáliába utazott, s kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok, azonban az általa tervezett legtöbb épület világi célokat szolgált.

Hazatérését követően, az 1820-as években lendült fel építészi tevékenysége, s bár már ekkor elismertséget szerzett magának, legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz pusztításait követően épültek fel. 1844-ben megkapta az építőmesteri címet. A kor legtermékenyebb hazai mestere volt, egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és ezeknek tekintélyes része meg is valósult.

1836-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémia Pollack Mihállyal együtt felvette rendes tagjainak sorába. Pest – bár legszebb városrészének arculatát az ő tevékenysége határozta meg – csak hat évvel később, 1842-ben ismerte el érdemeit azzal, hogy díszpolgárrá választotta. Újabb tizenkét év telt el, míg 1854-ben kinevezték „Pest város architektor-építészévé”.

Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház, a ceglédi és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő elképzelései szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát.

Az általa alkotott jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Széchenyi téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatunk a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő a mai Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa). A Kálvin téri református templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854–55-ben, Hild tervei alapján építették fel, az angol születésű Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő adományából.

Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.

1861-ben 1000 forintos éves fizetését – amelyet 1854 óta mint Pest város építésze kapott – megvonták. A hetvenen felüli Hild, aki sohasem kereste a megbízásokat, már csak elvétve kapott olyan munkát, amely megélhetéséhez nyugodt anyagi alapot biztosított volna.

„Hild József, aki soha, még amikor az ország legfoglalkoztatottabb építésze volt, sem vitt ún. nagy házat, életének ez utolsó szakaszában, különösen pedig özvegységének hét évében igénytelen szerénységben élt lipótvárosi, Fő (ma Arany János) utca 14. sz. bérlakásában, és ritkán mutatkozott tisztelői körében, a Blumenstöckl-vendéglő[8] Hild József-asztaltársaságának összejövetelein. Hírét, tekintélyét nem gyümölcsöztette, mint ahogy sokan tették, akik érdemekben meg sem közelítették őt, s így a szétfoszló érdeklődésű közvélemény mind kevésbé tartotta számon.”[9]

„Szinte észrevétlenül távozott abból a városból, amelynek annyi száz épülete fogamzott meg az ő képzeletében. Meghalt 1867. március 6-án tüdőgyulladásban, a mai Arany János utca 14. sz. házban lévő lakásán. 1867. március 8-án parentálja el a Fővárosi Lapok mindössze ennyivel: »Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79(sic!) éves korában meghalt«.”[10]

1867. március 8-án a Kerepesi temető XXV. parcellájában, a 7. sor 10. számú sírjába a legnagyobb egyszerűséggel helyezték „örök” nyugalomra földi maradványait.[11]

Néhány alkotása

[szerkesztés]
Bővebben: Hild József által tervezett épületek listája

Hild József műveinek száma megközelíti a 900-at. Pesti épületeinek teljes listája – időrendi sorrendben – megtalálható Rados Jenő Hild József életműve című könyvében.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Nevét viseli a Budapest V. Kerületi Hild József Általános Iskola és a Győri SZC Hild József Építőipari Technikum.
  • Nevét viseli a 241368 Hildjózsef kisbolygó.[12]

Képgaléria

[szerkesztés]

Templomok:

Lakóházak és középületek:

  • Bajna. Sándor–Metternich-kastély, 1834
    Bajna. Sándor–Metternich-kastély, 1834
  • Esztergom Papnevelde déli homlokzata, 1861–65
    Esztergom Papnevelde déli homlokzata, 1861–65
  • Az Esztergom Főegyházmegye Könyvtár, 1853
    Az Esztergom Főegyházmegye Könyvtár, 1853
  • Esztergom Takarékpénztár, 1860–62
    Esztergom Takarékpénztár, 1860–62
  • Bp. V., Vörösmarty tér 7–8. (Gerbeaud-ház)
    Bp. V., Vörösmarty tér 7–8. (Gerbeaud-ház)
  • Bp. V., József nádor tér 1. sz., 1824 (a volt Gross-ház)
    Bp. V., József nádor tér 1. sz., 1824 (a volt Gross-ház)
  • Bp. V., József A. u. 16. sz., 1838 (volt Derra-ház)
    Bp. V., József A. u. 16. sz., 1838 (volt Derra-ház)
  • Bp. V., Nádor utca 5. sz., 1839–40 (a volt Wagner-ház)
    Bp. V., Nádor utca 5. sz., 1839–40 (a volt Wagner-ház)
  • Bp. V. Nádor utca 18. sz., 1853 (a volt Ullmann-ház)
    Bp. V. Nádor utca 18. sz., 1853 (a volt Ullmann-ház)
  • Hild-villa, Bp. XII., Budakeszi út 38–40., 1844
    Hild-villa, Bp. XII., Budakeszi út 38–40., 1844
  • Csendilla Bp. II., Budakeszi út 73., 1844
    Csendilla Bp. II., Budakeszi út 73., 1844
  • Bp. XII., Diana út 17/a, 1844 (lakatlan villa)
    Bp. XII., Diana út 17/a, 1844 (lakatlan villa)
  • Lybasinszky-villa, Bp. XII., Mátyás király út 14/c, 1864
    Lybasinszky-villa, Bp. XII., Mátyás király út 14/c, 1864

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  5. ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1181-hild-jozsef, 2023. május 7.
  6. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  7. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  8. ↑ A Blumenstöckl-vendéglő Hild asztaltársaságának törzshelye volt, amelyet később a Gerbeaud vásárolt meg.
  9. ↑ Rados Jenő: Hild József életműve, 42. o.
  10. ↑ Rados Jenő: Hild József életműve, 214. o.
  11. ↑ A XXV. parcellát 1920 előtt kiürítették, és jelenleg Hild helyén más fekszik (a temető főkönyve alapján).
  12. ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.) 

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Rados Jenő–Zádor Anna: A klasszicizmus építészete Magyarországon (MTA. 1943)
  • Rados Jenő: Hild József Pest nagy építőjének életműve (Akadémia Kiadó, 1958)
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet. (Műszaki Könyvkiadó. 1971. 237, 251, 252, 254, 255, 258, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 277, 280, 282, 283, 285, 286, 294, 313 oldal)
  • Papp Gábor György: Hild József ARTPORTAL
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Havas Gyöngyvér: Hild József; Holnap, Bp., 2017 (Az építészet mesterei)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hild_József&oldid=27520041”