Ugrás a tartalomhoz

Szilvásvárad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilvásvárad
Erdődy-Pallavicini-kastély
Erdődy-Pallavicini-kastély
Szilvásvárad címere
Szilvásvárad címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásBélapátfalvai
Jogállásközség
PolgármesterSzaniszló László (független)[1]
Irányítószám3348
Körzethívószám36
Testvértelepülései
Lista
Steglitz-Zehlendorf
Népesség
Teljes népesség1376 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,82 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájÉszaki-Bükk[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″48.104000°N 20.387000°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″48.104000°N 20.387000°E
Szilvásvárad (Heves vármegye)
Szilvásvárad
Szilvásvárad
Pozíció Heves vármegye térképén
Szilvásvárad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvásvárad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szilvásvárad község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található. A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. A közeli Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Fekvése, megközelítése

[szerkesztés]
Szilvásvárad és környéke

Az Eger–Putnok-vasútvonal, illetve a 2506-os és a 2508-as út mentén fekvő, elismert üdülőhely, ahol egy vasúti megállóhellyel (Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely) és egy vasútállomással (Szilvásvárad vasútállomás) rendelkezik; utóbbit a 2508-asból kiágazó 25 306-os közút szolgálja ki.

Története

[szerkesztés]

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A leleteket (arany hajcsat, 24 gyöngyszem és egy bronz karperec) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók. A település nevében megtalaláható „vár” szó is ezeknek a földváraknak köszönhető.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének írott az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palócziaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket telepített:

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez idő tájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

Szilvásvárad a Kalapat-hegyi kilátóból

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Szilvásvárad volt a házigazdája:

  • 1984-ben a fogathajtó világbajnokságnak,
  • 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és
  • 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Egri Zoltán (SZDSZ)[4]
  • 1994–1998: Egri Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Egri Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Antalné Filipcsényi Katalin (független)[7]
  • 2006–2010: Szaniszló László (független)[8]
  • 2010–2014: Szaniszló László (független)[9]
  • 2014–2019: Szaniszló László (független)[10]
  • 2019–2024: Szaniszló László (független)[11]
  • 2024– : Szaniszló László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[12]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 303 —    
1880 1 061 −2,05%
1890 1 085 0,22%
1900 1 079 −0,06%
1910 1 255 1,51%
1920 1 315 0,47%
1930 1 469 1,11%
1941 1 438 −0,19%
1949 1 635 1,60%
1960 1 965 1,67%
1970 1 805 −0,85%
1980 1 869 0,35%
1990 1 898 0,15%
2001 1 892 −0,03%
2011 1 685 −1,16%
2018 1 594 −0,79%

Népcsoportok

[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,5%, református 28,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,6% (32,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 22,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A klasszicista stílusú körtemplomot Hild József tervei alapján, 1837–1845 között emelték


  1. Szalajka-völgy
  2. Fátyol-vízesés
  3. Istállós-kői-barlang
  4. Cserepes-kői-sziklaodú
  5. Kalapat-hegyi kilátó
  6. Bükk-vidéki őserdő
  7. Erdei múzeum
  8. Szilvásváradi Erdei Vasút
  9. Lovas múzeum
  10. lovas stadion
  11. Orbán-ház
  12. lipicai ménes
  13. református kerektemplom
  14. Erdődy-Pallavicini-kastély
  15. Börtönmúzeum

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  14. Szilvásvárad Helységnévtár
  15. Szilvásvárad Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Bükkmogyorósd Lénárddaróc Nagyvisnyó
Balaton (település)

Észak
Nyugat  Szilvásvárad  Kelet
Dél

Bükki Nemzeti Park
Bükkszentmárton, Bélapátfalva Felsőtárkány Bükki Nemzeti Park