Ugrás a tartalomhoz

Erk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erk
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Erk címere
Erk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterPető László György (független)[1]
Irányítószám3295
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1019 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 20° 04′ 59″47.617000°N 20.083000°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 01″, k. h. 20° 04′ 59″47.617000°N 20.083000°E
Erk (Heves vármegye)
Erk
Erk
Pozíció Heves vármegye térképén
Erk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Erk (keresztnév).

Erk község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli szélén helyezkedik el, Hevestől és Detktől egyaránt 19-19 kilométer távolságra.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Zaránk, kelet felől Tarnaméra, délkelet felől Jászszentandrás, dél felől Tarnaörs, északnyugat felől pedig Visznek.

Külterületeinek egy jelentősebb része – közel 4,5 négyzetkilométernyi terület, a központjától délkeletre – a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet részeként természetvédelmi oltalom alá esik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Zaránk vagy Tarnaörs érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.

Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben, mely mintegy 18 kilométerre északra halad el a településtől; a sztrádáról (megközelítési iránytól függően) atkári vagy nagyfügedi letéréssel lehet eljutni a faluba.

Története

[szerkesztés]

A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás után Árpád törzséhez tartozó népcsoport telepedett le. A települést először írásban 1331-ben említik, majd 1391-ben, ekkor Ewrk néven. A falu birtokosa 1435-ben Berzeviczki Pohárnok István volt. Halála után a Rozgonyi család kapta meg adományként. A 16. században nem érte jelentősebb pusztítás. 1526-ig a vármegye egyik legnépesebb települése volt. A török uralom alatt fokozatosan elnéptelenedett, 1687-re elpusztult, s csak 1710 után népesült be újra. Kisnemesek népesítették be. A Baratnaky család birtoka lesz, majd a 18. század első felétől a Orczy István, majd Orczy Lőrinc lett az egész település tulajdonosa. A falu lakossága 1786-ban 705 fő volt, az 1900-as évek elején már 1328 fő. Lakói növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csintalan Györgyné (MDF)[3]
  • 1994–1998: Csintalan Györgyné (MDF)[4]
  • 1998–2002: Csintalan Györgyné (MDF)[5]
  • 2002–2006: Meleghegyi Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Meleghegyi Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Meleghegyi Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Pető László György (független)[9]
  • 2019–2024: Pető László György (független)[10]
  • 2024– : Pető László György (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
940
950
935
947
924
956
1019
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 68%-a magyar, 32%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 47,6% cigánynak mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,7%, református 2,4%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,5% (11,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 30,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,9% volt római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,6% református, 0,2% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Erk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  12. ↑ Erk Helységnévtár
  13. ↑ Erk Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Visznek Halmajugra, Ludas Zaránk
Jászágó

Észak
Nyugat  Erk  Kelet
Dél

Boconád
Tarnaörs Jászalsószentgyörgy Jászszentandrás, Jászapáti

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erk&oldid=27693813”