Ugrás a tartalomhoz

Hevesvezekény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hevesvezekény
Mlinkó-kúria
Mlinkó-kúria
Hevesvezekény címere
Hevesvezekény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterLászka Kristóf (független)[1]
Irányítószám3383
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség602 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″47.557000°N 20.359000°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″47.557000°N 20.359000°E
Hevesvezekény (Heves vármegye)
Hevesvezekény
Hevesvezekény
Pozíció Heves vármegye térképén
Hevesvezekény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesvezekény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hevesvezekény község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A középkori eredetű település a Hanyi-ér vízgyűjtő területén fekszik, Heves várostól mintegy 7 kilométerre délkeletre. A további szomszédos települések: észak felől Átány, északkelet felől Kömlő, délkelet felől Tarnaszentmiklós, dél felől pedig Pély. Keleti irányból a legközelebbi település Tiszanána, nyugat felől pedig Jászivány, de közigazgatásilag ezek egyikével sem határos.

A község külterületeinek jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Heves vagy Kisköre felől érhető el, mindkét irányból a 3209-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a Heves-Pély közti 32 111-es számú mellékút is.

A hazai vasútvonalak közül az egykori Mátra-Körösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott, 74 kilométer hosszú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hevesvezekény megállóhely a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a falun átvezető 3209-es útból kiágazó, számozatlan önkormányzati út [Liliom út] biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1234-ből ismert, a nevét akkor Wesequen névalakban jegyezték fel. Egy 1344. évi oklevél Kömlő szomszédjaként említi. 1526-ban mindössze egy porta volt a faluban, melynek akkori birtokosa a Losonczy család volt; 1564-ban tíz lakóját írták össze. Három évvel később a hatvani bég feldúlta a települést, amely így lakatlan pusztává vált; első temploma is ekkor semmisült meg. A következő mintegy másfél évszázad során többször újratelepült, majd elnéptelenedett; ez a folyamat egészen a 18. század elejéig tartott.

A 18. század elején, házasság útján Szalgháry József lett a helység legnagyobb birtokosa, aki a területének mintegy kétharmad részével rendelkezett, a fennmaradó egyharmad a Csókássy család birtoka volt. 1730-40 között épült a Szalgháry család reneszánsz stílusú kastélya. Az itteni úrbérrendezésre 1771-ben került sor, ekkor 5 jobbágy kapott telket. Az eljárás nem ment zökkenőmentesen, a helyi jobbágyok mintegy húsz éven át pereskedtek a birtokos családokkal. A teljes határ kimérése végül 1800-ban történt meg, az időközben teljes egészében majorsági birtokká vált község lélekszáma ekkor 454 fő volt. A viták végére a határ kimérése sem tett pontot, a pereskedések még a 19. században is jó darabig folytatódtak.[3]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balogh Sándorné (független)[4]
  • 1994–1998: Balogh Sándorné (független)[5]
  • 1998–2002: Balogh Sándorné (független)[6]
  • 2002–2006: Balogh Sándorné (független)[7]
  • 2006–2010: Fenyves László (független)[8]
  • 2010–2014: Fenyves László (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth Éva (független)[10]
  • 2019–2024: Fenyves László (független)[11]
  • 2024– : Lászka Kristóf (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
630
625
632
623
633
614
602
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 2,5%, felekezeten kívüli 5,3% (35,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% cigánynak, szlovénnek, szerbnek és németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,3% református, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagy Nóra: Hevesvezekény földbirtokviszonyai 1886-ban a kataszteri iratok tükrében (http://gportal.hu/gindex.php?pg=14083957)
  4. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  10. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  11. ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  13. ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
  14. ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
  15. ↑ Szalgháry-kastély, muemlekem.hu
  16. ↑ Omladozik a Szalgháry-kastély Archiválva 2019. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, heol.hu
  17. ↑ Rólunk Archiválva 2018. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, hevesvezekeny.hu
  18. ↑ Hevesvezekény, ttrm.hu

További információk

[szerkesztés]
Heves Átány Kömlő
Jászszentandrás

Észak
Nyugat  Hevesvezekény  Kelet
Dél

Tiszanána
Jászkisér Pély Tarnaszentmiklós
Ez a Heves vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hevesvezekény&oldid=27340752”