Ugrás a tartalomhoz

Parádsasvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parádsasvár
A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár
A Károlyi-kastély, ma Kastélyhotel Sasvár
Parádsasvár címere
Parádsasvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterHolló Henrik (független)[1]
Irányítószám3242
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség325 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917000°N 19.983000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″47.917000°N 19.983000°E
Parádsasvár (Heves vármegye)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Heves vármegye térképén
Parádsasvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parádsasvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Parád.

Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]
A Kós Károly-kilátó romjai a Csór-hegyen, Parádsasvártól délnyugatra

Parádsasvár a 24-es főútból kiágazó 24 117-es úton megközelíthető zsáktelepülés. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló, 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el, ahonnan szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a környező hegycsúcsokra, a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, a Galyatetőre, a Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár-hegyekre.

Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta, határszélét érinti még a 2408-as út is.

Története

[szerkesztés]

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.

Parádsasvár, kastélyszálló

A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.

Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Holló Henrik (független)[4]
  • 1994–1998: Holló Henrik (független)[5]
  • 1998–2002: Holló Henrik (független)[6]
  • 2002–2006: Holló Henrik (független)[7]
  • 2006–2010: Holló Henrik (független)[8]
  • 2010–2014: Holló Henrik (független)[9]
  • 2014–2019: Holló Henrik (független)[10]
  • 2019–2024: Holló Henrik (független)[11]
  • 2024– : Holló Henrik (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
393
378
371
307
357
331
325
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 6,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 12,3% (30,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,3-0,3% szlováknak, cigánynak, németnek és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,4% volt római katolikus, 4,2% református, 1,1% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,3% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[14]

Gazdaság

[szerkesztés]
  • A Parádi Üveggyár 2005-ben bezárt.[15]
  • Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)

Turizmus

[szerkesztés]
  • Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
  • Parádsasvári üvegmanufaktúra[15]
  • Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • A község temetőjében helyezték végső nyugovóra Szokup Lajos egykori építésügyi miniszterhelyettest, az orosházi Üvegipari Művek korábbi vezérigazgatóját (1920–2017)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Parádsasvár története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  4. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  6. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  11. ↑ Parádsasvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Parádsasvár Helységnévtár
  14. ↑ Parádsasvár Helységnévtár
  15. ↑ a b Az üveg varázslata (magyar nyelven). Art Glass Parád Kft.. [2018. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)

További információk

[szerkesztés]
Szuha Nádújfalu Bodony
Galyatető

Észak
Nyugat  Parádsasvár  Kelet
Dél

Parád
Gyöngyösoroszi Gyöngyös (Mátraháza) Kékestető
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Parádsasvár&oldid=27458373”