Kerecsend
| Kerecsend | |||
 | |||
| A Világ Királynője-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sári László (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3396 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2215 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 95,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″47.796000°N 20.343000°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″47.796000°N 20.343000°E | |||
 Kerecsend
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Kerecsend weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecsend témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Egertől 13 kilométerre délnyugatra található, a Mátra és a Bükk-vidék hegyeinél, nem messze attól a ponttól, ahol a 25-ös főút kiágazik a 3-as főútból. A település területén, közös csomópontban ágazik ki Demjén és Egerszalók felé a 24 129-es, és a Kerecsend délkeleti részét feltáró, a 3-as főútba torkolló 25 102-es út. A község területét a Laskó-patak szeli ketté.
Története
[szerkesztés]Nevét írásban először egy pápai tizedjegyzék említi 1337-ben, Keresnuch írásmóddal. 1484-ben a Bakócz-graduále említi Kelechen alakban írva. A terület a egri püspöki birtokhoz tartozott. A török elől a lakosság 1556-ban elmenekült, az 1600-as években népesült be újra. 1687-ben teljesen elpusztult. 1731-ben német jobbágyokat telepítettek a faluba, később szlávok is jöttek a faluba. Az anyakönyvezés 1779-ben kezdődött meg. Az 1900-as években sokan kivándoroltak Amerikába.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Gémes László (független)[3]
- 1994–1998: Gémes László (független)[4]
- 1998–2002: Gémes László (független)[5]
- 2002–2006: Gémes László (független)[6]
- 2006–2010: Sári László (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Sári László (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Sári László (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019–2024: Sári László (Fidesz–KDNP)[10]
- 2024– : Sári László (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2274 | 2261 | 2307 | 2181 | 2210 | 2241 | 2215 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 27,5% (16,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% románnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,8% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1960-ban épült, Világ Királynője tiszteletére van felszentelve.
- Nepomuki Szent János-szobrok
- 2019-ben nyílt meg a Gorilla Aréna Kaland- és Élménypark, ami a település legnagyobb élményközpontja
- Kerecsendi-erdő Természetvédelmi terület [14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Kerecsend Helységnévtár
- ↑ Kerecsend Helységnévtár
- ↑ Kerecsendi-erdő Természetvédelmi terület
További információk
[szerkesztés]- Földhivatal Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pivarnyik Balázs; Zsilák Szilvia: Nem tudta tovább nézni, hogy jóeszű cigány gyerekek kallódnak el (magyar nyelven) (HTML). Abcúg.hu. Real Reporting Foundation, 2019. december 16.
- 151/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Kerecsendi-erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
| Verpelét | Demjén | Maklár |
| Aldebrő |
|
Szihalom |
| Kál | Tenk | Füzesabony |
