Ugrás a tartalomhoz

Négyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Négyes
Négyes római katolikus temploma
Négyes római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterGálné Hegedűs Eszter (független)[1]
Irányítószám3463
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség252 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 05″, k. h. 20° 42′ 13″47.701361°N 20.703481°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 05″, k. h. 20° 42′ 13″47.701361°N 20.703481°E
Négyes (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Négyes
Négyes
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Négyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Négyes község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli határszélén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 55 kilométerre délre; szomszédainak egy része már Heves vármegyéhez tartozik. A közvetlenül határos települések közül Borsodivánka 4 km-re, Egerlövő 8 km-re, Tiszabábolna 8 km-re, Tiszavalk pedig 3 km-re található. A legközelebbi város Mezőkövesd, mintegy 19 kilométerre.

Közlekedés

[szerkesztés]

A község belterületén a Mezőkövesd-Ároktő között húzódó 3302-es út húzódik végig. Tömegközlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község neve a négyes számra vezethető vissza. Négy határ, négy község (Borsodivánka, Szentistván, Tiszabábolna, Poroszló), tágabb értelemben négy vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Hajdú, Heves) találkozásánál fekszik. A legvalószínűbb néveredet szerint a falu a községi utak négyes elágazása után kapta a nevet.

Története

[szerkesztés]

A környék már az őskor óta lakott volt, ezt bizonyítják azok a bronzkori leletek, amelyek itteni régészeti ásatások során kerültek felszínre. A honfoglaló magyarok községet alapítottak itt a Tisza mellett, ennek első írásos említése 1331-ből ismert. A törökök felégették, ezután a terület sokáig pusztaság volt, s csak a török kiűzése után települt be újra. Lakói hosszú időn át leginkább állattenyésztésből és földművelésből éltek. A 16. századtól a település birtokosa a nemes négyesi Szepessy és tibolddaróci Daróczy család volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szentimrey Tamás Pálné (független)[3]
  • 1994–1998: Szent-Imrey Tamásné (független)[4]
  • 1998–2002: Szent-Imrey Tamásné (független)[5]
  • 2002–2006: Farkas Andrásné (független)[6]
  • 2006–2010: Farkas Andrásné (független)[7]
  • 2010–2014: Farkas Andrásné (független)[8]
  • 2014–2019: Hegedűs Eszter (független)[9]
  • 2019–2024: Gálné Hegedűs Eszter (független)[10]
  • 2024– : Gálné Hegedűs Eszter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
251
244
235
249
251
248
252
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,4% örménynek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 12%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 12,4% (10,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% szlovénnek, 0,4% örménynek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 13,5% református, 2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 9,6% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma, mely 1908-ban épült
  • Szepessy-kastély

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Négyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  11. A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. Négyes Helységnévtár
  13. Négyes Helységnévtár
  14. Négyes története. Négyes.hu, hozzáférés: 2023. március 18.

További információk

[szerkesztés]