Szinpetri
Szinpetri | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Doszpoly Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 3761 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 189 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,71 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 07″, k. h. 20° 37′ 26″48.485169°N 20.623919°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 07″, k. h. 20° 37′ 26″48.485169°N 20.623919°E | |||
Szinpetri weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinpetri témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Egykor Torna vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]Az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva patak mentén; legközelebbi szomszédai Szin 3 kilométerre keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 kilométerre dél felé, Jósvafő pedig mintegy 6 kilométerre nyugati irányban. Közel fekszik a magyar-szlovák országhatárhoz, de azzal nem érintkezik: az Aggteleki-karszt ezen vidékén az államhatár magyar oldala részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.
A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton is végighúzódó 2603-as út. Utóbbiból itt ágazik ki, kevéssel a 40. kilométere előtt a 26 113-as számú mellékút, amely Tornakápolnára vezet.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt.[4]
Története
[szerkesztés]Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak.[5]
A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003).
1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott.
1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu).
1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-as dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ritó István (független)[6]
- 1994–1998: Ilonka János (független)[7]
- 1998–2002: Ilonka János (független)[8]
- 2002–2004: Ilonka János (független)[9]
- 2004–2006: Doszpoly Károly (független)[10]
- 2006–2010: Doszpoly Károly (független)[11]
- 2010–2014: Doszpoly Károly (független)[12]
- 2014–2019: Szücs-Doszpoly Gyula (független)[13]
- 2019–2024: Doszpoly Károly (független)[14]
- 2024– : Doszpoly Károly (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 247 | 244 | 236 | 205 | 194 | 192 | 189 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a falu lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,6%, református 69,9%, görögkatolikus 1,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,8% (3,8% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,5% szlováknak, 0,5% németnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,8% volt római katolikus, 54,1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 15,5% felekezeten kívüli (15,5% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1995-ben a településen található hét barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Csapás-tetői-barlang, az Eötvös Loránd-cseppkőbarlang, a Kis Kotyor-víznyelő, a Kopolya-forrásbarlang, a Mogyorós-töbri-víznyelő, a Nagy-Csikoháló-töbör és a Zabföldi-barlang.
- Figyelemre méltó a község homlokzati tornyos, műemlék jellegű református temploma (Dózsa Gy. u. 65.). 1794-ben épült késő barokk stílusban, egyszínű, sötét kazettás mennyezettel és karzatokkal, 250 ülőhellyel. 1877-ben egy tűzvész elpusztította az iskolával és a parókiával együtt; de egy éven belül helyreállították – ekkor készült el a torony sisakja.
- A világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalom.[18]
- Sok ház őrzi a népi építészet, kiemelten a perkupai stílus jegyeit.
- A református egyházközség 2010. július 25-én nyitotta meg hely- és egyháztörténeti kiállítását.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt tanított 1906–1907-ben Marjalaki Kiss Lajos régész, földrajztudós és tankönyvíró.
Képek
[szerkesztés]-
A felújított malomház
-
A felújított malomház az alulcsapott vízikerékkel
-
A malomkerék
-
A malom tornáca
-
Szürkemarha gulya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Szinpetri.hu
- ↑ Galyasági Településszövetség honlapja. [2010. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szinpetri települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. április 18. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként – Népszámlálás.hu
- ↑ Szinpetri Helységnévtár
- ↑ Szinpetri Helységnévtár
- ↑ A világ legnagyobb könyve. legnagyobbkonyv.hu. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
Források
[szerkesztés]- Szinpetri.hu: A község honlapja
- Református: A református egyházközség honlapja Archiválva 2010. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.