Ugrás a tartalomhoz

Vajdácska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdácska
Vajdácska címere
Vajdácska címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterKascsák János (független)[1]
Irányítószám3961
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1177 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 19″, k. h. 21° 39′ 15″48.321950°N 21.654031°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 19″, k. h. 21° 39′ 15″48.321950°N 21.654031°E
Vajdácska (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Vajdácska
Vajdácska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Vajdácska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdácska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vajdácska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhelytől, Miskolctól 83 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Bodrogközben. A legközelebbi város Sárospatak, melytől légvonalban 7, közúton mintegy 9 kilométerre fekszik keleti irányban.

Megközelítése

[szerkesztés]

Főutcája a 3805-ös út, ezen érhető el Sárospatak és a 381-es főút alsóberecki szakasza felől is.

Déli határszélét egy egészen rövid szakaszon érinti még a Sárospatak-Cigánd közti 3814-es út is.

Története

[szerkesztés]

Középkorban

[szerkesztés]

Első alkalommal 1308-ban említi a települést egy oklevél Voyda néven. Borostyán vártartomány és tartozékainak 1320-as felsorolása szerint „Detrik fiainak, Miklósnak és Istvánnak” birtoka. 1358-ban a nagyváradi káptalan birtokába kerül és egyházi birtok marad egészen 1945-ig. 1387-ben birtokcserével a Leleszi konvent tulajdona lesz.

Az újkorban

[szerkesztés]

1560 körül a török megszállás határvidéke. A Var(ga) János-monda szerint a portyázó törökök a vajdácskai (a máig élő helyi szóhasználattal: Vajdi) dombokról próbáltak átjutni a környező falvakba. A közeli Ágocz települést 1669-ben a török elpusztítja, a túlélők a faluban telepednek le.

A 17. század második felében a katolikus birtok lakosságának zöme már református vallású. A Leleszi prépostság II. József általi feloszlatását követően 1780-ban a jászói prépostsághoz kerül. A 18. század közepétől görögkatolikus ruszinok telepednek le a faluban.

A 19-20. században

[szerkesztés]

1811-ben megalapították a falu első iskoláját. Az 1825. évi összeírás szerint a lakosok száma 550 fő.

Az 1831-es kolerajárvány 28 áldozatot szed. Árvíz pusztítja el 1838-ban, 1846-ban és 1853-ban. 1844-ben tüdővész, 1846-ban éhínség ragad el sok lakost.

Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Vajdácskáról: "Vajdácska, Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, S. Patakhoz 1 1/2 órányira: 69 romai, 214 g. kath., 327 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, 258 hold szántóföld, rétek."

1870 körül befejeződnek a több évtizedes árvízi gátépítési munkálatok. A falu elzártsága lassan megszűnik, a halászó, gyüjtögető életmód visszaszorul.

A "Vajdácska" név valószínűleg a nyelvújító Kazinczy Ferenc alkotása. Eredetileg az "Aranylábú" jelző is a nevéhez tartozott, mert a környező gazdag vízivilágot a település címerében egy aranylábú gólyamadár jelképezte. Amikor 1867-ben a földeket tagosítják, majd a vízjárta földeket lecsapolják, az aranyláb is elvész. Az immár egy tagban lévő hatalmas egyházi birtok, művelésére római katolikus vallású zselléreket telepítenek le.

1870-ben himlő, 1872-ben újabb kolerajárvány látogatja meg a települést. Tűzvész pusztítja el 1874, 1885 és 1897 években. A megélhetési gondok elől 1904 és 1914 között 217 fő, majd 1921 és 1935 között további 64 fő vándorol ki az Egyesült Államokba és Kanadába.

Vajdácskai népviselet 1900-as évek eleje

Az első világháborúban katonaként 168-an vesznek részt, közülük 40-en halnak meg a, 3-at eltűntnek nyilvánítanak. A második világháborúban kb. 200-an vesznek részt, az emberveszteség 50 fő. 1944 áprilisában a falu 44 zsidó lakosát hurcolják el a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan Auschwitzba. Az I. román hadsereg egységei 1944. november 22-én foglalják el a települést.

1955-ben a sárospatakitól a sátoraljaújhelyi járáshoz kerül át. Vajdácskát 1953-ban kapcsolják rá az országos elektromos hálózatra, de a vízvezetéket csak 1988-ban építik meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Iski Györgyné (független)[3]
  • 1994–1998: Batta Istók János (független)[4]
  • 1998–2002: Iski Györgyné (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Iski Györgyné (független)[6]
  • 2006–2010: Kuik István (független)[7]
  • 2010–2014: Kuik István (független)[8]
  • 2014–2019: Ajtai Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Ajtai Gábor (független)[10]
  • 2024– : Kascsák János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1346
1354
1316
1266
1178
1174
1177
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 11,5% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,3%, református 29,4%, görögkatolikus 20,8%, felekezeten kívüli 2,1% (23,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,1% örménynek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,8% volt római katolikus, 28,6% református, 19,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény,4,5% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • református templom
  • görögkatolikus templom

Hírneves vajdácskaiak

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Mózes Attila: Adalékok a Zemplén megyei Vajdácska falu történetéhez (1990.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ Vajdácska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Vajdácska Helységnévtár
  13. ↑ Vajdácska Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vajdácska&oldid=27417727”