Ugrás a tartalomhoz

Debréte

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debréte
Debréte, katolikus templom
Debréte, katolikus templom
Debréte címere
Debréte címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterCsigó Tibor (független)[1]
Irányítószám3825
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség14 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,62 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájTornai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 20° 51′ 58″48.499150°N 20.866019°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 20° 51′ 58″48.499150°N 20.866019°E
Debréte (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Debréte
Debréte
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Debréte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debréte témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Debréte törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Földrajzilag az Észak- magyarországi középhegységben, az Aggtelek- Rudabányai hegység középtájban, azon belül a Tornai- dombság szívében található. Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik. Neve az ószláv debri (völgy) vagy dub (tölgyfa) szóból magyarosodott el.[4] Északi határában ered a Debréte-patak, amely keresztül szeli a települést.

Története és jellemzése

[szerkesztés]

1262-ben már létezett a település, ebben az évben adta két másik faluval együtt IV. Béla király az egyháznak cserébe a dunántúli Szigligeti várért. Árpád-kori település, a hajdani Torna és Borsod vármegyék történelmi határán. Királyi birtok, a Tornai várispánság tartozéka. Később Bebek birtok, majd Szapolyai Jánosé, aki 1527-ben Werbőczy Istvánnak adta.[4]

Debréte zsáktelepülés, csak a 2614-es útból Viszló és Tornaszentjakab között kiágazó 26 122-es úton érhető el északkeleti irányból. A település (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető. Debréte kiemelkedő természeti értéke többek közt a környező erdők igen gazdag vadállománya, így gyakran emberközelben figyelhetőek meg vaddisznók, szarvasok, rókák és más nagyobb emlősök. A legnagyobb problémát Debrétében, ahogy Magyarország valamennyi apró- és törpefalujában, az elnéptelenedés okozza, ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Észak-Magyarország legkevesebb lakosú települése.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Jakab László (független)[5]
  • 1994–1998: Ifj. Jakab László (független)[6]
  • 1998–2002: Jakab László (független)[7]
  • 2002–2006: Jakab László (független)[8]
  • 2006–2010: Jakab László (független)[9]
  • 2010–2014: Kelemen József Gyula (független)[10]
  • 2014–2019: Csigó Tibor (független)[11]
  • 2019–2024: Csigó Tibor (független)[12]
  • 2024– : Csigó Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
19
17
22
8
9
15
14
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 28,6%, görögkatolikus 7,1%.[14]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,6% volt római katolikus, 11,1% református, 22,2% görög katolikus (11,1% nem válaszolt).[15]

Környező települések

[szerkesztés]

Rakaca (8 km), Tornaszentjakab (4 km), Viszló (4 km), a legközelebbi város: Szendrő (32 km).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b Rakaczky-Repei: Észak- Magyarországi turistakalauzok A Cserehát turistakalauza. Miskolc, 1998
  5. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  11. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  13. A nemzetiségi népesség száma 2001
  14. Debréte Helységnévtár
  15. Debréte Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]