Ugrás a tartalomhoz

Selyeb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selyeb
Selyeb címere
Selyeb címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
PolgármesterMező Csaba (független)[1]
Irányítószám3809
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség550 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337589°N 20.953489°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337589°N 20.953489°E
Selyeb (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Selyeb
Selyeb
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Selyeb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selyeb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekszik. Csak közúton közelíthető meg, a két előbbi település valamelyikének érintésével, a 2622-es úton.

Története

[szerkesztés]

Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb alakban írva.

A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.

Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.

1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.

A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.

A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görögkatolikus, 289 református volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hubi József (független)[3]
  • 1994–1998: Hubi József (független)[4]
  • 1998–2002: Hubi József (független)[5]
  • 2002–2006: Hubi József (független)[6]
  • 2006–2010: Taskó Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Taskó Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Aranyosi György (független)[9]
  • 2019–2024: Aranyosi György (független)[10]
  • 2024– : Mező Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
475
462
461
465
512
525
550
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 48% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 18,7%, görögkatolikus 31,7%, felekezeten kívüli 3,7% (15% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 55,3%-a vallotta magát magyarnak, 21,7% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (44,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,7% volt római katolikus, 9,4% református, 20,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 4,9% felekezeten kívüli (52,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
  • Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.

Híres selyebiek

[szerkesztés]

Itt születtek: 1927-ben vitéz Bogár Gyula épitész. Önként jelentkezett katonának mikor az oroszok elérték a határt 1944-ben. Részt vett Budapest ostrománál. 1956-ban aktivan részt vett a forradalomban, emiatt menekülni kellett, 43 évig élt Los Angelesben. Ott tervezte s épitette meg a világ legmagasabb Magyar Szabadságharcos Emlékműjét. 2007-ben Hawaii-ba költözött, 2017-ben él, 90 éves.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Selyeb Helységnévtár
  13. ↑ Selyeb Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Selyeb&oldid=27466740”