Ugrás a tartalomhoz

Sajószentpéter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajószentpéter
Református nagytemplom[1]
Református nagytemplom[1]
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter címere		 Sajószentpéter zászlaja
Sajószentpéter zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásváros
PolgármesterFile Tamás (független)[2]
Irányítószám3770
Körzethívószám48
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 251 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség329,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944°N 20.718333°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944°N 20.718333°E
Sajószentpéter (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajószentpéter
Sajószentpéter
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajószentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Különálló belterületi településrésze Dusnokpuszta, a központjától mintegy 2-2,5 kilométerre északra.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától

A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, amely a központján is végighalad; de fontos útja a 260-as főút is, amely viszont északról elkerüli és egyben tehermentesíti a belterületeit. Itt indul továbbá, a 26-osból északi irányban kiágazva az Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé vezető 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története

[szerkesztés]

Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.

A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.[4]

A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Samu István (nem ismert)[5]
  • 1994–1998: Samu István (SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Samu István (független)[7]
  • 2002–2006: Samu István (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Faragó Péter (MSZP)[9]
  • 2010–2014: Dr. Faragó Péter (MSZP)[10]
  • 2014–2019: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[11]
  • 2019–2024: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[12]
  • 2024– : File Tamás (független)[2]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
12 034
11 850
11 679
10 983
11 209
11 274
11 251
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

Sajószentpéter lakosság száma 1949-ben 7455 fő volt, ezt követően nagyarányú növekedés következett be (1960-ban 11224 fő, 1970-ben 14126 fő, 1980-ban 14341 fő). A 80-as évektől kezdődően csökkenésnek indult a település népessége, 1990-ben 13370 főt tett ki. [14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,9% volt római katolikus, 14,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 12,1% felekezeten kívüli (50,8% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

[szerkesztés]
A római katolikus templom
Sajószentpéter madártávlatból
Sajószentpéter, református templom légi felvételen
Sajószentpéter, temető légi fotón

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:

  • A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokkjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.).
  • A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes.
  • Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
  • A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
  • Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).

Egyéb látnivalók:

  • Tájház
  • Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
  • Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
  • Szabadtéri bányászmúzeum
  • Kilátó
  • Lévay József Emlékház
  • Pipiske Tanösvény
  • Glass Park
  • Sajószentpéteri tavak
  • Szőlőművelés és borkészítés kiállítás

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]
Sajószentpéter légi felvételen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Sajószentpéter - Nagytemplomi Református Gyülekezet honlapja. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  2. ↑ a b Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ HarpPost: Adalékok id. Würtzler Béla életútjához, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. január 22.)
  5. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  7. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  12. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Sajószentpéter népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)
  15. ↑ Sajószentpéter Helységnévtár
  16. ↑ Sajószentpéter Helységnévtár
  17. ↑ A testvérvárosok a város honlapján.. [2012. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 4.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajószentpéter&oldid=27540187”