Ugrás a tartalomhoz

Diósgyőr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diósgyőr
A diósgyőri vár
A diósgyőri vár
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Alapítás idejeÁrpád-kor
Városhoz csatolás1945
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népesség18 065 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Elhelyezkedése
Diósgyőr (Miskolc)
Diósgyőr
Diósgyőr
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 42′ 09″48.096111°N 20.702500°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 20° 42′ 09″48.096111°N 20.702500°E
Diósgyőr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósgyőr témájú médiaállományokat.

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze. Középkori vára magyar királyok és királynék kedvelt üdülőhelye volt, ma műemlék, turisztikai látványosság. Diósgyőr-Vasgyárban működött az ország egyik legjelentősebb nehézipari vállalata, a több nevet viselő Diósgyőri Vas- és Acélgyár (a szocializmus idején Lenin Kohászati Művek (LKM)). Diósgyőrről kapta a nevét Miskolc leghíresebb labdarúgócsapata, a Diósgyőri VTK, amelynek stadionja szintén e városrészben található.

A 2505-ös közút mentén fekszik, a Bükk lábánál.

Demográfia

[szerkesztés]

A városrész népessége a 2001-es népszámlálás szerint 18 065 fő, a város lakosságának 9,9%-a. Területe 17,4 km², népsűrűsége 1063 fő/km². Korszerkezete kicsivel idősebb a városi átlagnál, az alacsony iskolázottságúak aránya kedvezőbb, a felsőfokú végzettségűeké valamivel alacsonyabb, mint a városi átlag. Foglalkoztatottság tekintetében nem tér el a miskolci átlagtól.[2]

Diósgyőr és a vár története

[szerkesztés]
Bővebben: Diósgyőri vár
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Megszűnése
1945 Miskolc városhoz csatolták
Rangja
1945-ig nagyközség
Területi beosztása
1923-ig Borsod vármegye, Miskolci járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Miskolci járás
1938–1945 Borsod vármegye, Miskolci járás

A terület az ősidők óta lakott. A környékbeli bükk-vidéki barlangokból (Szeleta, Kecske-lyuk, Kő-lyuk) – mint azt Herman Ottó, Kadić Ottokár és Hillebrand Jenő munkáiból tudjuk –, paleolit kori, a neandervölgyi leletanyaggal rokon, de attól fejlettebb szinten megmunkált kőeszközök, nyílhegyek, szakócák, kerültek elő.

11. századi dézsmajegyzékekből tudjuk, hogy két település, Csenyik és Sziget az épülő várnak adózik, a várhegy aljában őskori település nyomaira bukkantak. 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz, ő még Győr formában: „miután Árpád vezér seregével elhagyta Szerencset (…) Bors apjának, Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet, amely területnek Miskolc a neve, valamint azt a várost, amelyet Győrnek hívnak.” Legrégebbi épülete, a vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amely a tatárjárás idején elpusztult. A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla építtette.

A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. 1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. A magyar–lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből, innentől kezdve magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.

A mezőkeresztesi csata (1596) után a törökök elfoglalták a területet, innentől Diósgyőr török uralom alatt volt és az egri pasa uralta egészen 1687-ig. Erre az időre a vár minden hadászati értékét elvesztette.

Diósgyőrben már az Árpád-korban is működtek a környék nyersanyagaira alapozó hámorok A szegzőhámorok a 19. század elején már számos, különféle szögfajt átállítottak elő. 1803-tól gyártották azt a vashuzalból kovácsolt zsindelyszeget, ami a vasmű egyik legkeresettebb termékévé vált. Anyaga teljesen dekarbonizálódott, durvaferrites vas volt, bekovácsolt oxidokkal.

Bár a két települést már 1903-tól autóbusz-, 1906-tól pedig villamosközlekedés köti össze, egy 1932-es útikönyv Diósgyőrt még Miskolccal egybeépült szomszédos községként említi. 1945. január elsejével Diósgyőrt hivatalosan is Miskolchoz csatolták, ekkor jött létre a történelmi Miskolcból, Diósgyőrből és a környező településekből kialakuló Nagy-Miskolc. Diósgyőrt és Miskolcot először a köztük felépülő gyár kötötte össze, majd a két település egyre inkább összeolvadt, napjainkban már csak tábla jelzi az egykori történelmi Diósgyőr határát.

Érdekességek

[szerkesztés]

2012. július 29-én itt mérték az adott évben 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadékot. Ekkor egy nap alatt 112,7 mm csapadék zúdult le.[3]

A diósgyőri pálos kolostor

[szerkesztés]

A pálos kolostort az Ákos nembeli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag Szapolyai János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József, a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.

1973-ban, a majláthi lakótelep építésének megkezdése előtt régészeti feltárások folytak a területen. A feltárások alapján úgy tűnik, a kolostor négyszögletes udvar köré épült, az udvart kerengő határolta. A templomot a régészek nem találták meg, rábukkantak azonban egy négy helyiségből álló lakóépületre, melyet valószínűleg tűzvész pusztított el. Oklevelek tanúsága szerint István nádor a kolostort saját udvarháza mellett építtette, lehetséges, hogy ennek nyomaira bukkantak a régészek. Az ásatás gazdag leletanyaga megtekinthető a vár északkeleti tornyának múzeumában, ahol a vártörténeti múzeum emeletén a kolostornak állítanak emléket. Itt látható a Diósgyőri Madonna nevű gótikus szobor is.

Diósgyőr templomai

[szerkesztés]
A Jehova tanúi felekezet királyság-terme, Bodrogi Zsigmond u. 12.

További látnivalók

[szerkesztés]

A vár bejáratától nem messze áll a Vármúzeum épülete. Falán tábla emlékezik az 1945. január 23-án „málenkij robotra” hurcolt diósgyőriekre.

A Vár utca túloldalán korábban a várfürdő volt, amit az a forrás táplálja, amely egykor a vár árkát töltötte fel vízzel. A Vár utca 13. kertjében fából faragott emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykor a város törvényfája, ami alatt a testi fenyítés (bot, illetve korbács) büntetéseket végrehajtották. A törökmogyoró-fát „hatszáz évesnek” nevezik, mert bár 1382 óta többször is kiszáradt, gyökeréről mindig újrasarjadt. Az utolsó, 109 éves korában elszáradt fa tönkjét lebetonozták; két, azóta sarjadt hajtása időközben ismét termővé erősödött.

Diósgyőr az irodalomban

[szerkesztés]
  • Diósgyőr a fő helyszíne Lipták Gábor Sárkányfészek című elbeszélésének.

Galéria

[szerkesztés]
  • Nagy Lajos király szobra a vár mellett (Varga Éva alkotása)
    Nagy Lajos király szobra a vár mellett (Varga Éva alkotása)
  • Első világháborús emlékmű a Táncsics téren
    Első világháborús emlékmű a Táncsics téren
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Evangélikus templom a vár mellett
    Evangélikus templom a vár mellett
  • Déryné háza a vár mellett
    Déryné háza a vár mellett
  • Emléktábla Déryné házán
    Emléktábla Déryné házán
  • Varga Miklós szobra
    Varga Miklós szobra
  • Szeplőtelen fogantatás szobor a római katolikus templom mellett
    Szeplőtelen fogantatás szobor a római katolikus templom mellett
  • A vár madártávlatból
    A vár madártávlatból
  • A Várkert panzió
    A Várkert panzió
  • A Vármúzeum
    A Vármúzeum
  • A málenkij robotra hurcoltak emléktáblája a Vármúzeum falán
    A málenkij robotra hurcoltak emléktáblája a Vármúzeum falán
  • A törvényfa sarjai (Vár u. 13.)
    A törvényfa sarjai (Vár u. 13.)
  • Ebben az 1758-ban épült házban (Tokaji Ferenc u. 6.) laktak a diósgyőri koronauradalom ispánjai
    Ebben az 1758-ban épült házban (Tokaji Ferenc u. 6.) laktak a diósgyőri koronauradalom ispánjai
  • Panelsor Diósgyőrben
    Panelsor Diósgyőrben
  • A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda (Nagy Lajos király út)
    A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda (Nagy Lajos király út)
  • Sgraffito a Kilián-délen
    Sgraffito a Kilián-délen
  • Temető Diósgyőrben
    Temető Diósgyőrben

Híres diósgyőriek

[szerkesztés]

Lásd még: Híres miskolciak listája.

Középkori személyek
Diósgyőrben születtek
Diósgyőrben éltek, élnek

A diósgyőri nagyüzemek

[szerkesztés]
Bővebben: Diósgyőri Acélművek

A Diósgyőri Acélművek („Vasgyár”) egykor Miskolc és a megye legtöbb embert foglalkoztató cége volt. Az 1770-ben alapított hámori vasmű 1870-ben költözött Diósgyőrbe, és a második világháború után vált a város legjelentősebb vállalatává, amikor az állami vezetés Miskolcból nehézipari központot fejlesztett. A rendszerváltás a céget nehéz helyzetbe sodorta, csődbe ment, többször tulajdonost váltott. Mára megszűnt, bár a területén néhány vállalkozás még működik.

Bővebben: Diósgyőri Gépgyár

A Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP, DIMÁVAG) a Diósgyőri Acélművektől nyugatra helyezkedik el. A korábbi nagyvállalat működő üzemei ma a DIGÉP Diósgyőri Ipari Park területén üzemelnek.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés pp. 119. Miskolc Megyei Jogú Város, 2008. május 29. (Hozzáférés: 2011. június 22.)
  2. ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés.[halott link] 2008. május 29. (PDF)
  3. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diósgyőr&oldid=27653800”