Ugrás a tartalomhoz

Múcsony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Múcsony
Fogadalmi Mária kápolna, Múcsony
Fogadalmi Mária kápolna, Múcsony
Múcsony címere
Múcsony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásnagyközség
PolgármesterViszlai Viktor (független)[1]
Irányítószám3744
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség2685 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség170,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 07″, k. h. 20° 40′ 55″48.268661°N 20.681931°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 07″, k. h. 20° 40′ 55″48.268661°N 20.681931°E
Múcsony (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Múcsony
Múcsony
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Múcsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Múcsony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Múcsony nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szuha és a Sajó völgyében fekszik, Miskolctól közúton 23 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Rudolftelep, északkelet felől Edelény, délkelet felől Sajószentpéter, dél felől Berente, délnyugat felől Kazincbarcika, nyugat felől Szuhakálló, északnyugat felől pedig Izsófalva. Szuhakállóval gyakorlatilag összenőtt, de Rudolftelep, valamint a térség két városa, Kazincbarcika és Edelény is 4-5 kilométeres távolságon belül található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2605-ös út, mely a teljes belterületén végighúzódik. Kazincbarcikával a 2606-os, Izsófalvával a 2609-es út köti össze; határszélét keleten érinti még a 27-es főút is. Nyugati határszéle közelében elhalad a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal is.

Története

[szerkesztés]

Múcsony még az Árpád-korban települt község. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Mulchun alakban írva. 1219-ben borsodi várnépek lakták. 1275 előtt IV. László király egy itteni földet Fulkus fia Farcas mesternek adott, majd tőle elvéve Rátót nemzetséghez tartozó Rátóti Olivérnek és Lőrincnek adományozta. 1283-ban pedig az ugyancsak itt levő királynéi földet Leustach és fiainak adta. 1332-ben már egyháza is volt, a pápai tizedjegyzék szerint papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.

1910-ben 1405 lakosából 1401 magyar volt. Az 1405 lakosból 116 római katolikus, 1216 görögkatolikus, 47 izraelita volt. 1972 óta a Miskolci Apostoli Exarchátus székhelye a településen van.

Alberttelep

[szerkesztés]
Bányász emlékmű Alberttelepen

Alberttelep is Múcsonyhoz tartozik. Régen téglagyár működött Alberttelepen, majd bánya, ami az 1990-es évek elején bezárt. Itt található a település általános iskolája, 2017-től Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola néven.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Takács István (független)[4]
  • 1994–1998: Viszlai Viktor (független)[5]
  • 1998–2002: Viszlai Viktor (független)[6]
  • 2002–2006: Viszlai Viktor (független)[7]
  • 2006–2010: Viszlai Viktor (független)[8]
  • 2010–2014: Viszlai Viktor (független)[9]
  • 2014–2019: Viszlai Viktor (független)[10]
  • 2019–2024: Viszlai Viktor (független)[11]
  • 2024– : Viszlai Viktor (független)[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Fejér megyei Nadappal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászjákóhalmával, a Nógrád megyei Pásztóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírtass-sal és Tunyogmatolccsal, illetve a Tolna megyei Nagyszokollyal).[5] Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szintén szabolcsi Pátroha községben indult.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3151
3110
3081
2890
2678
2705
2685
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallottja magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 1,4% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,8% románnak, 4% ruszinnak mondta magát (13,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,3%, református 9,6%, görögkatolikus 32,4%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13% (26,6% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 3,5% ruszinnak, 1,9% lengyelnek, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, örménynek, szlovénnek és bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 8,4% református, 25,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[14]

A templom messziről

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1802-ben Jekelfalussy Vince szepeshelyi és székesfehérvári püspök, a római pápa trónállója és házi praelátusa, római gróf, a püspöki és szerzetesrendi ügyek római szent gyülekezetének tanácsosa, császári és királyi tanácsos.
  • Vaskovits Antal (Sápony, 1869. január 3. – Múcsony, 1943. március 7.) magyar aranymisés pápai kamarás, általános helynök, konzultor, kerületi esperes, múcsonyi parókus
  • Alberttelepen dolgozott és vált országosan ismertté Loy Árpád (Kercsed, 1906. március 30. – Dunaújváros, 1987. május 5.) Kossuth-díjas vájár, a helyi szénbánya dolgozója, országgyűlési képviselő, az egyik legtöbbször hivatkozott sztahanovista.
  • Gulovics Andor (Irota, 1910. szeptember 18. – Kazincbarcika, 1980. szeptember 28.) kancellár, konzultor, főesperes, bírósági helynök, püspöki tanácsos, múcsonyi parókus.
  • Szinyei-Merse Pál: A XIX. század közepén sokszor megfordult Múcsonyban, Erről így ír: ”Később Mucsonyba Borsod megyébe kerültünk, itt lakott anyám nagyanyja, özv. Gróf Csákyné, született Jekelfalussy Terézia. Ezen a helyen mi gyerekek egy dombon pincéket ástunk a homokban. Üveges hintón mentünk innen tovább, nagy igáslovak húzták a kocsit.”
  • Bódi Barbara (Szikszó, 1982. június 19. –) magyar színésznő az Operettszínház és a Turay Ida színház tagja. Itt élte gyermekkorát, itt nevelkedett fel.
  • Dányi Krisztián (Kazincbarcika, 1975. január 16. –) magyar színész, szinkronszínész, jelnyelvi tolmács, a Filmcafé csatornahangja. Itt élte gyermekkorát és itt nevelkedett fel, majd iskolaévei alatt felköltözött Budapestre.

Látnivalók

[szerkesztés]
Szent István mellszobra
A múcsonyi templom
A templom belső tere
  • Ruszin múzeum
  • Görögkatolikus Templom
  • Petőfi Sándor Művelődési Ház
  • Görögkatolikus Temető
  • "Függő" Akna
  • Boldog-Hegy
  • Biriny
  • Dubin
  • Cseres
  • Bányász-emlékmű
  • Szent István Park

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Az intézmény korábbi elnevezései: Körzeti Általános Iskola, Alberttelep; Kalász László Általános Iskola
  4. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  7. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  11. ↑ Múcsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Múcsony Helységnévtár
  14. ↑ Múcsony Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Múcsony&oldid=27414679”