Ugrás a tartalomhoz

Rakacaszend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakacaszend
A református templom
A református templom
Rakacaszend címere
Rakacaszend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterVáradi István (független)[1]
Irányítószám3826
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség238 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460881°N 20.837639°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460881°N 20.837639°E
Rakacaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rakacaszend
Rakacaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rakacaszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakacaszend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szendrőtől 18 kilométerre keletre, a megyeszékhely Miskolctól 56 kilométerre északra fekszik. A környező települések: észak felől Debréte, kelet felől Rakaca (6 km), délkelet felől Irota, dél felől Abod, délnyugat felől Galvács, nyugat felől Meszes (6 km), északnyugat felől pedig Tornabarakony. A legközelebbi város Szendrő.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Meszes vagy Rakaca érintésével, a 2613-as úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 27-es főútról közelíthető meg, szalonnai letéréssel.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.

Története

[szerkesztés]

A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).

1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).

Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a vármegyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.

A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Theisz Géza (független)[5]
  • 1994–1998: Theisz Géza (független)[6]
  • 1998–2002: Theisz Géza (független)[7]
  • 2002–2006: Lukács Attiláné (független)[8]
  • 2006–2010: Lukács Attiláné (független)[9]
  • 2010–2014: Lukács Attiláné (független)[10]
  • 2014–2019: Lukács Attiláné (független)[11]
  • 2019–2024: Váradi István (független)[12]
  • 2024– : Váradi István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
375
361
356
261
253
252
238
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 57,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 11%, görögkatolikus 56,9% (0,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 39,9% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 5,5% református, 57,7% görög katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (13,8% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
  • A magas dombra épült görögkatolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.[16]
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
  4. ↑ Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13.
  5. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Rakacaszend Helységnévtár
  15. ↑ Rakacaszend Helységnévtár
  16. ↑ utazzitthon.hu. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rakacaszend&oldid=27490211”