Torna vármegye

	Torna vármegye (13. század–1881)
Ország	Magyar Királyság
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok
	Földrajzi adatok
Terület	618.04 km²
	Térkép
	Torna vármegye térképe
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torna vármegye témájú médiaállományokat.

Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszára terjedt ki. Névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült.

Története

Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el.

A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (1785–1790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (1850–1860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven.

Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva: Felső (ebben volt Torna), és Alsó járásba.^[1] 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel.

A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak.

1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt.

A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től az Edelényi kistérséghez.

Települések

Jegyzetek

↑ Fényes Elek: Magyarország leirása: 3. kötet – Pest, 1837, 340-344. o.
↑ ^a ^b A csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan.

Források

Katolikus lexikon
Magyarország és Erdély, szerk. Hunfalvy János, Európa Kiadó reprint 1986. (Darmstadt, 1864) ISBN 963-07-4501-1
Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. - Kassa, 1910-1918
Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 15–16. o. ISBN 963-05-6612-5
Magyarország 1873. évi helységnévtára

Külső hivatkozások

Tornavidék.info Archiválva 2012. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Turisztikai honlap
Torna vármegye térképe 1427-ben^{[halott link]}

[1] Fényes Elek: Magyarország leirása: 3. kötet – Pest, 1837, 340-344. o.

[meheszudvarnok-2] A csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan.

[1]

[2]