1920
Megjelenés
1920 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1920 |
Ab urbe condita | 2673 |
Bahái naptár | 76 – 77 |
Berber naptár | 2870 |
Bizánci naptár | 7428 – 7429 |
Buddhista naptár | 2464 |
Burmai naptár | 1282 |
Dzsucse-naptár | 9 |
Etióp naptár | 1912 – 1913 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1975 – 1976 |
Shaka Samvat | 1842 – 1843 |
Holocén naptár | 11920 |
Iráni naptár | 1298 – 1299 |
Japán naptár | 2580 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4616–4617 |
Kopt naptár | 1636 – 1637 |
Koreai naptár | 4253 |
Muszlim naptár | 1338 – 1339 |
Szeleukida naptár | 2231–2232 |
Örmény naptár | 1369 ԹՎ ՌՅԿԹ |
Thai szoláris naptár | 2463 |
Zsidó naptár | 5680 – 5681 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925
Események
[szerkesztés]Január
[szerkesztés]- január 11. – A versailles-i békeszerződés határozatának megfelelően megkezdi működését a Népszövetség.
- január 17. – Apponyi Albert a béketárgyaláson beszédében az etnikai határok mellett érvel, a vegyes nemzetiségű területek hovatartozása ügyében pedig népszavazást kért.[1]
- január 17. – Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi alkotmány kiégészítéseként szesztilalom lép életbe.
- január 25. – Lezajlik a modern kori Magyarország első országgyűlési választása, mely után először kerül be nő a parlamentbe.
Február
[szerkesztés]- február 7. – A Szovjet-Oroszországban maradt csehszlovák légiók fegyverszüneti megállapodást írnak alá a szovjet kormánnyal a transzszibériai vasútvonal Kujtun nevű állomásán. Ennek értelmében a légiókat a Távol-Keleten keresztül tengeri úton evakuálják. (Az akció november 11-éig tart.)[2]
- február 20. – A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését, mely március 30-án fejeződik be.
- február 24. – A Német Munkáspárt (Deutsche Arbeiterpartei – DAP) Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) változtatja a nevét. (A párt ekkor mutatta be 25 pontos programját, amely a korabeli faji-nemzeti eszmeiséget antikapitalista felhangokkal ötvözte.)[3]
- február 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát, továbbá a nyelvtörvényt, mely államnyelvvé nyilvánítja a „csehszlovák nyelvet”, és 20%-hoz köti a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítését.[2]
Március
[szerkesztés]- március 1.
- A Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja.[4]
- Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.[2]
- március 13. – Wolfgang Kapp és Walther von Lüttwitz tábornok puccsa Németországban.[5]
- március 15.
- Felkelés a Ruhr-vidéken.[5]
- Megalakul a Simonyi-Semadam-kormány.[6]
- március 23. – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.[2]
Április
[szerkesztés]- április 1. – Horthy Miklós kormányzó családjával beköltözik a budai királyi palotába.[4]
- április 14. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a rendkívüli intézkedésekről szóló törvényt, amely a forradalmi és irredenta tevékenység megfékezésére irányul.[2]
- április 16.
- Általános vasutassztrájk a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.[7]
- A szlovén bányászvárosban, Trbovljéban kikiáltják a szovjet köztársaságot.[7]
- április 18. – Parlamenti választások Csehszlovákiában, melyen a szavazatok több mint egynegyedét a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szerzi meg. (Az agrárpárt 13,6%-ot, a német szociáldemokraták 11,1%-ot kapnak.)[2]
- április 21. – Józef Piłsudski lengyel államfő egyezményt ír alá Szimon Petljurával, a Dnyeperi Ukrán Köztársaság atamánjával. (Az egyezmény értelmében Lengyelország csatlakozik a Szovjetunió elleni intervencióhoz.)[8]
- április 24. – Az I. világháború utáni sanremói konferencia.
- április 25. – Lengyelország megtámadja a Szovjetuniót, ezzel kezdetét veszi a szovjet-lengyel háború.[8]
Május
[szerkesztés]- május 7. – A lengyel csapatok benyomulnak Ukrajna területére, és elfoglalják Kijevet.[8]
- május 27. – Tomáš Garrigue Masarykot a csehszlovák nemzetgyűlésben másodszor választják meg köztársasági elnökké.[2]
Június
[szerkesztés]- június 2. – A prágai parlamentben – az első kisebbségi magyar felszólalásban – Körmendy Ékes Lajos kijelenti, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek a csehszlovák államhoz.[2]
- június 4. – Aláírják a versailles-i Trianon-palotában a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló békeszerződést.[9]
- június 12. – A Kazys Grinius vezette litván kormány békét köt a Szovjetunióval.[10]
- június 19. – Horthy Miklós kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál, a neves földrajztudós megalakítja első kormányát.[6]
Július
[szerkesztés]- július 1. – Varmiában, Mazurföldön és Powisłében népszavazást tartanak a területek hovatartozásáról. (A lengyel állam csak néhány községhez tud hozzájutni.)[8]
- július 5. – A népbiztosok perének kezdete.[11]
- július 24. – Lengyelországban Wincenty Witos vezetésével létrejön az új kormány, a „nemzetvédelem kormánya”.[8]
- július 30.
- Egy Francia Kiss Mihály vezette 800 főnyi magyar alakulat kirabolja az ausztriai Fürstenfeld katonai raktárát.
- A Vörös Hadsereg által elfoglalt lengyel területen, Białystok városában Julian Marchlewski, Feliksz Dzerzsinszkij és Feliks Kon megalakítják a lengyel ideiglenes forradalmi bizottságot.[8]
Augusztus
[szerkesztés]- augusztus 1. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Breszt-Litovszkot.[8]
- augusztus 10. – A török kormány – a szultáni hatalom megmentése érdekében – elfogadja az ország felosztását szentesítő sèvres-i békeszerződést.[12]
- augusztus 11. – A Lett köztársaság függetlenségének elismerése.
- augusztus 12. – Megérkezik Varsó alá, Skierniewicébe a magyar hadisegély, és a lengyelek ellentámadásba kezdenek a lengyel-bolsevik háborúban.
- augusztus 13–25. – A varsói csata.[13]
- augusztus 14. – Szövetség Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között. (A kisantant első szerződése.)[7]
- augusztus 22. – Az első Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitója.
Szeptember
[szerkesztés]- szeptember 1.
- Sipőcz Jenőt Budapest polgármesterévé választják.
- Horthy Miklós megalapítja a Vitézi rendet.
- szeptember 10. – A szlovén lakta karintiai területeken tartott népszavazás Ausztria mellett dönt.
- szeptember 12. – Olasz fasiszta szabadcsapatok megszállják Fiumét.[7]
- szeptember 15. – Csehszlovákiában Jan Černý vezetésével hivatalnokkormány alakul a leköszönt Tusar-féle kormány helyett, amely a baloldali szociáldemokraták előretörésének megakadályozására adta be lemondását.[14]
- szeptember 25–28. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt XIII. kongresszusán önálló párttá alakul a Bohumír Šmeral vezette baloldal.[14]
- szeptember 26. – A nemzetgyűlés elfogadja az 1920. évi XXV. törvénycikket, ismertebb nevén a numerus clausus-t, mely az egyetemi hallgatók nemzetiségi számarányát szabályozza.[15]
Október
[szerkesztés]- október 9. – Az előrenyomuló lengyel sereg – a litván ellenállás ellenére – elfoglalja Vilnót és környékét.[16]
- október 14. – A csehszlovák kormány felszólítására Károlyi Mihály elhagyja Prágát, családjával Firenzébe utazik.[17]
November
[szerkesztés]- november 4. – Németországban megalakul az NSDAP paramilitáris harci szervezete, a rohamosztag (Sturmabteilung – SA).[3]
- november 10 – A Soltra-gyilkosság
- november 11–15. – Súlyos összecsapások a nyugat-csehországi német városokban a katonaság és a helyi német lakosság között. (Ezek visszhangjaként november 16-án a cseh színészbizottság lefoglalja a prágai német színházat.)[14]
- november 12. – Az olasz–délszláv rapallói szerződéssel kialakulnak a délszláv állam végleges területi határai és kikiáltják a Fiumei Szabadállamot.[7][18]
- november 28. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások a SZHSZ Királyságban a nagyszerb-centralista pártok győzelmével, de a horvát voksok zömét a konföderalista Horvát Köztársasági Parasztpárt (HRSS) szerzi meg.[7]
December
[szerkesztés]- december 10–15. – A Baloldali Szociáldemokraták általános sztrájkfelhívása nyomán kiterjedt sztrájkmozgalom bontakozik ki, s nyomában súlyos összeütközések történnek Prágában, az észak-csehországi Most városában és a szlovákiai Verebélyben.[14]
- december 28. – Az ítélethirdetésekkel véget ér a népbiztosok pere. (A vádlottak közül négy főt – Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt halálra, a többieket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az ítéleteket azonban nem hajtották végre, 1921 és 1922 között a volt népbiztosokat a Szovjetunióba engedték magyar hadifoglyokért cserébe.)[11]
- december 30. – Koalíciós kormány alakul a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a legtöbb mandátumot szerzett Demokrata és a Radikális párt részvételével. (Az ún. Obznana-rendelettel felfüggesztik a választásokon 58 mandátumot szerzett Kommunista Párt működését, majd 1921. augusztus 21-én végleg betiltják.)[7]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- június–augusztus – A Vörös Hadsereg visszaveti a lengyel előrenyomulást és ellenoffenzívába kezd.[8]
- június – Lengyelországban lemond a Skulski-kormány. (Władysław Grabski kap megbízást kormányalakításra, javaslatára felállítják a széles hatáskörrel rendelkező államvédelmi tanácsot.)[8]
- július – Lengyelországban megalakul a Grabski-kormány, azonban rövid kormányzás után – mivel képtelen megbirkózni a kül- és belpolitikai válságokkal – lemondani kényszerül.[8]
- augusztus – A lengyel csapatok Maxime Weygand francia tábornok vezetésével Varsó előtt megállítják és visszaszorítják a Vörös Hadsereget („csoda a Visztulán”).[19]
- október – Megjelenik Agatha Christie krimiírónő legelső könyve, a Titokzatos stylesi eset.
- az év folyamán – Józef Piłsudski lengyel marsall rendelettel újraalapítja – az 1805 és 1831 között működő – Kremenyeci Líceumot, a 123 év után függetlenné vált Lengyelországban.
Az év témái
[szerkesztés]- Hercule Poirot első megjelenése Agatha Christie A titokzatos stylesi eset című könyvében.
- Február 21-én a Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot a forradalmak idején vállalt közéleti szerepük miatt.
Születések
[szerkesztés]- január 2.
- Isaac Asimov, orosz származású amerikai író († 1992)
- Nádasdi Péter író, újságíró, Veres Péter író, politikus fia († 1976)
- január 3. – Majer Antal magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 1995)
- január 5. – Arturo Benedetti Michelangeli olasz zongoraművész († 1995)
- január 8. – Posch Gyula, Magyar Optikai Művek vezérigazgatója († 1998)
- január 10. – Csanádi Imre, költő, író, műfordító († 1991)
- január 19. – Javier Pérez de Cuéllar, perui politikus († 2020)
- január 20.
- DeForest Kelley, amerikai színész († 1999)
- Federico Fellini, olasz filmrendező, forgatókönyvíró († 1993)
- Galgóczy Imre, magyar színész, szinkronszínész († 2005)
- Gyenes Tamás magyar szobrászművész († 1963)
- január 22. – Chiara Lubich, olasz katolikus aktivista, a Fokoláre mozgalom alapítója († 2008)
- január 30. – Michael Anderson, angol filmrendező († 2018)
- február 5. – Dombi József, kísérleti fizikus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára († 2019)
- február 7.
- Giovanni Corrieri, olasz kerékpárversenyző († 2017)
- Béres József, tudományos kutató († 2006)
- február 13. – Luzsicza Lajos, magyar festőművész, grafikus († 2005)
- február 15. – Babos Zoltán magyar vegyészmérnök, élelmezésügyi miniszterhelyettes († 1984)
- március 3. – James Doohan, kanadai színész, Scotty a Star Trek-ből († 2005)
- március 5. – Luis Induni, olasz-spanyol színész († 1979)
- március 17. – Mudzsibur Rahmán, bangladesi függetlenségi harcos, államfő, miniszterelnök († 1975)
- március 25. – Barabás Jenő, magyar néprajzkutató († 1994)
- április 1. – Mifune Tosiró, japán színész († 1997)
- április 6. – Edmond H. Fischer, svájci-amerikai biokémikus († 2021)
- április 8. – Fónagy Iván, nyelvész, az MTA tagja († 2005)
- április 9. – Bakó Márta, magyar színésznő († 2013)
- április 15. – Richard von Weizsäcker, német politikus, 1984 és 1994 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke († 2015)
- április 18. – Ács Ilona, úszó († 1976)
- április 24.
- Zenthe Ferenc, színművész († 2006)
- Győrffy György, magyar színész, szinkronszínész († 1984)
- április 29. – Bizse János, festő, rajzpedagógus († 1981)
- május 4. – Margaret Durrell brit írónő († 2007)
- május 6. – Richard Adams, angol író, kinek legismertebb műve a Watership Down című állatregény († 2016)
- május 14. – Hegedűs Frigyes, öttusázó, edző, sportvezető († 2008)
- május 18. – Karol Józef Wojtyła, lengyel származású, későbbi (II. János Pál pápa)[20] († 2005)
- május 26. – Tóth Eszter, költő, író († 2001)
- május 29. – Harsányi János, (John C. Harsanyi), magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász († 2000)
- június 14. – Nizsinszkij-Márkus Tamara, magyar színésznő, Márkus Emília színésznő unokája († 2017)
- július 11.
- Kozma Pál, kertészmérnök, szőlőnemesítő, az MTA tagja († 2004)
- Király Tibor, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja († 2021)
- július 11. – Yul Brynner, Oscar-díjas amerikai színész († 1985)
- július 17. – Juan Antonio Samaranch, spanyol sportdiplomata, világviszonylatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 7. elnökeként lett közismert († 2010)
- augusztus 1. – Sammy Lee, kétszeres olimpiai bajnok amerikai műugró († 2016)
- augusztus 1. – Egri Lajos, magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, Egri László apja
- augusztus 22. – Ray Bradbury, amerikai író, költő († 2012)
- szeptember 1. – Richard Farnsworth, amerikai színész († 2000)
- szeptember 4. – Csergő János, postafőigazgató, kohó- és gépipari miniszter († 1980)
- szeptember 6. – Berényi József, magyar közgazdász
- szeptember 14. – Simonyi Imre, költő († 1994)
- szeptember 17. – Kéry László, irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja († 1992)
- szeptember 25. – Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, ukrán származású orosz és szovjet filmszínész, filmrendező, forgatókönyvíró († 1994)
- október 1. – Walter Matthau, Oscar-díjas amerikai színész († 2000)
- október 4. – Pesti Barnabás, magyar vegyészmérnök, az illegális magyar kommunista mozgalom tagja († 1944)
- október 8. – Frank Herbert, amerikai sci-fi-író, A Dűne-ciklus szerzője († 1986)
- október 17. – Montgomery Clift, amerikai színész († 1966)
- november 9. – Aloysio de Andrade Faria, brazil bankár († 2020)
- november 11. – Walter Krupinski, német pilóta a második világháborúban, utána a nyugatnémet légierő tisztje († 2000)
- november 13. – Asztalos Lajos magyar politikus († 1983)
- november 18. – Mustafa Khalil, egyiptomi politikus, kormányfő († 2008)
- november 26. – Daniel Petrie, kanadai filmrendező († 2004)
- november 28. – Somlyó György, magyar író († 2006)
- november 30. – Virginia Mayo, amerikai színésznő († 2005)
- december 3. – Baranyó Sándor, festőművész († 2001)
- december 6.
- Dave Brubeck, amerikai zeneszerző, zongorista († 2012)
- George Porter, Nobel-díjas angol kémikus († 2002)
- december 14.
- Dankanits László, magyar vegyészmérnök, természettudományi író
- Saly Németh László, festőművész († 2001)
- december 21. – Tollas Tibor, magyar költő († 1997)
Halálozások
[szerkesztés]- január 24. – Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász (* 1884)
- február 2. – Szinyei Merse Pál festőművész (* 1845)
- február 9. – Friedrich von Beck-Rzikowsky német származású katonatiszt, katonai térképész, cs (* 1830)
- március 7. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező (* 1849)
- május 12. – Kozma Ferenc pedagógus, művelődésszervező, publicista, az MTA tagja (* 1844)
- május 20. – Ábrányi Emil, ifj. költő, műfordító, újságíró (* 1850)
- május 21. – Venustiano Carranza, a mexikói forradalom jelentős alakja, Mexikó elnöke (* 1860)
- május 23. – Svetozar Borojević, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonai parancsnok (* 1856)
- június 14. – Max Weber német szociológus és gazdaságtörténész (* 1864)
- június 16. – Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője (* 1863)
- július 11. – Eugénia francia császárné, III. Napóleon felesége (* 1826)
- július 16. – Benczúr Gyula festőművész (* 1844)
- szeptember 15. – Mosshammer Román, osztrák-magyar hárfaművész és hárfatanár (* 1868)
- október 17. – Gérard Leman belga tábornok, a liège-i erődítményrendszer védőinek parancsnoka az első világháborúban (* 1851)
- november 18. – Matthías Jochumsson izlandi költő, író, műfordító (* 1835)
- december 29. – Kégl Sándor orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja (* 1862)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Charles Edouard Guillaume svájci fizikus |
Kémiai | Walther Hermann Nernst német kémikus |
Orvosi-fiziológiai | August Krogh dán fiziológus |
Irodalmi | Knut Pedersen Hamsun norvég író |
Béke | Léon Bourgeois francia politikus, a parlament elnöke |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről, I. kötet, Külügyminisztérium, Budapest, 1920, 276–281. o. és Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyarrendezési tervekben (1918–1940), 7. o.; hozzáférés: 2020. július 2.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
- ↑ a b Németh István: Hitler útja a hatalomig – Párton belüli harcok a Führer-elv jegyében, In.: Rubicon, XXVII. évf., 292. szám (2016/3.), 38-41. o., ISSN 0865-6347
- ↑ a b (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 75-77. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 95. p.
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
- ↑ a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Lengyelország, 180. o.
- ↑ Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 1003. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 306-307. oldal
- ↑ a b A bukás. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 59. p.
- ↑ Petneki Áron: A Piłsudski-kultusz. „A testvér lengyel nemzet halhatatlan vezére”. In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 48. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 134. o.
- ↑ Randolph L. Braham: A népirtás politikája: A holocaust Magyarországon. Budapest: Belvárosi. 1997. ISBN 963 7675 85 X
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 181. o.
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Andreides Gábor: Gabriele D’Annunzio. Önjelölt had- és népvezér? Futurista életművész? A fasizmus előfutára? In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 135. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 180-181. o.
- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 269. o. ISBN 978 963 370 953 5
Források
[szerkesztés]- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1920 témájú médiaállományokat.