Gérard Leman

Gérard Leman
Gérard Mathieu Joseph Georges Leman altábornagy
Született	1851. január 8. Liège
Meghalt	1920. október 17. (69 évesen) Liège
Sírhely	Ixelles Cemetery
Állampolgársága	belga
Nemzetisége	belga
Rendfokozata	tábornok altábornagy
Csatái	első világháború liège-i csata
Kitüntetései	a francia Becsületrend főtisztje a Koronarend nagykeresztje Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje Croix de guerre 1914–1918 Croix de guerre Románia Csillaga érdemrend
Iskolái	Royal Military Academy
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard Leman témájú médiaállományokat.

Gérard Mathieu Joseph Georges Leman (Liège, 1851. január 8. – Liège, 1920. október 17.) altábornagy, belga katona, első világháborús parancsnok. Hazájában háborús hősként tisztelik, annak ellenére, hogy csak a háború első hónapjában vett részt harccselekményekben.

Pályafutása

Leman a belga király, I. Albert katonai tanácsadója volt a háború előtt. A háború kitörése előtt Albert a liège-i erődítményrendszer védelmével bízta meg Lemant. Az 1880-as években épült, némileg elavult erődítményrendszerben 12 megerősített támaszpont épült Liège köré. Lemannak összesen 70 000 fő állt a rendelkezésére, a reguláris csapatokat és a népfelkelőket is beleszámítva, amely nem volt elegendő a város és az erődítmények megfelelő védelméhez. Liège azonban stratégiai fontosságú volt a németeknek a Schlieffen-terv végrehajtásához: a város elfoglalása volt a kulcs az Ardennek megkerüléséhez és Belgium, valamint Franciaország északi részének elfoglalásához.

Mivel Leman tudta, hogy a Schlieffen-terv sikeréhez a város elfoglalása kulcsfontosságú volt, 18 000 főt állított munkába, hogy a város környéki erődítményeket helyreállítsák és megerősítsék. A városba látogató egyik belga miniszter megjegyezte, hogy a nagyszabású munkálatok veszélyezteti Belgium semlegességét és okot adhatnak Németországnak a háború kirobbantására. Lemant nem hatotta meg ezt és azt válaszolta: Belgium térden állva fogja megköszönni neki erőfeszítéseit, ha kitör a háború. Ha nem, akkor pedig nyugodtan lefokozhatják.

A város ostroma 1914. augusztus 5-én kezdődött és Leman vezetésével a belga csapatok súlyos veszteségeket okoztak az előrenyomuló 2. német hadseregnek. A német parancsnok, Ludendorff kénytelen volt elrendelni a zeppelinek és a nehéztüzérség bevetését. Liege ellen használták a Krupp művek által gyártott, 420 mm űrmérető „Kövér Berta” mozsarat is.

Bár a város augusztus 7-én elesett, az erődök védői továbbra is kitartottak. Augusztus 5 és 16 között azonban a súlyos tüzérségi támadások okozta károk miatt egymás után estek el az erődítmények, magát Lemant augusztus 16-án eszméletlenül mentették ki harcálláspontjáról, a Loncin-erődből .

Fort Loncin, a város védelmét irányító Leman tábornok főhadiszállásának romjai

Leman maga így számolt be naplójában a német támadásról

…(augusztus) 11-én a németek 7 és 10 centiméteres ágyúkkal kezdtek lőni minket. 12-én és 13-án tüzet nyitottak a 21 centiméteres ágyúk is. De csak 14-én vetették be a legnagyobb fegyvereiket és kezdték meg az erődítmények lerombolását.

Azon a napon, délután 4 óra körül, egy német tiszt 200 lépésre közelítette meg az erődöt, jelzőzászlóval a kezében. Nem sokkal ezután az ostromlók, akik most már pontosabban tudtak célozni, félelmetes tüzelésbe kezdtek, amely több órán át tartott. A bal oldali lejtőn telepített üteg megsemmisült, az ellenség 21 centiméteres ágyúinak tüzében.

A támadás harmadik szakasza 15-én hajnali 5 órakor kezdődött, és megszakítás nélkül délután 2 óráig tartott. Egy gránát telibe találta azt a bunkert, ahol a harcálláspont volt. A robbanás erejétől minden fény kialudt és a tisztek majdnem megfulladtak a lőporfüsttől.

Amikor a tüzelés abbamaradt, kimerészkedtem, hogy megszemléljem a külső erődítményeket, amik eddigre teljesen romba dőltek. Pár perccel később a németek újrakezdték, mintha minden ágyújuk egyszerre tüzelt volna.

Az erődök elfoglalása ellenére a német támadás megakadt, ami jelentős fegyvertény volt a belga hadsereg részéről és lehetőséget adott a brit és francia csapatok mozgósítására és az erősítések beérkezésére.

Leman maga német hadifogságban töltötte a háborút és csak 1918-ban tért vissza Belgiumba, ahol hősnek kijáró fogadtatásban részesült. Útban a német hadifogolytáborba, Leman levelet írt I. Albertnek, amelyben beszámolt az erődítmények elfoglalásáról. Sorait ezzel zárt: „Akár életemet is adtam volna, hogyha ezzel jobban tudom Belgium szolgálni, de a halált megtagadták tőlem.”

Halála után a belga kormány október 21-ét nemzeti gyásznapnak nyilvánította és munkaszüneti napot rendelt el a közszolgálati intézményekben. Leman tábornokot az ixelles-i temetőben helyezték végső nyugalomra.

Lásd még

• A liège-i csata (1914)
• Belgium hadba lépése (1914)
• Belgium az első világháborúban