Ugrás a tartalomhoz

New York

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: New York (egyértelműsítő lap).
New York
Az óramutató járásával megegyezően fentről: Manhattan központja, ENSZ-székház, Szabadság-szobor, Brooklyn híd, Central Park, Times Square és a Unisphere
Az óramutató járásával megegyezően fentről: Manhattan központja, ENSZ-székház, Szabadság-szobor, Brooklyn híd, Central Park, Times Square és a Unisphere
New York zászlaja
New York zászlaja		 New York pecsétje
New York pecsétje
Becenév: Gotham, Nagy Alma
Mottó: Excelsior, E pluribus unum
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamNew York
Megye-
Alapítás éve1624
NévadóII. Jakab angol király (ember)
polgármesterEric Adams
Irányítószám
Lista
  • 10000–10499
  • 11004–11005
  • 11100–11499
  • 11600–11699
Körzethívószám
  • 212
  • 347
  • 646
  • 718
  • 917
  • 929
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség8 804 190 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség10 431 fő/km²
Háztartások száma3 191 691
Egy főre jutó jövedelem41 625 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság10 m
Terület1213 (teljes) 783 (szárazföld) km²
- ebből vízi429 km²
IdőzónaEST (UTC -5)[2]
Azonosítók
GNIS
GeoNames5128581
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 42′ 46″, ny. h. 74° 00′ 22″40.712778°N 74.006111°WKoordináták: é. sz. 40° 42′ 46″, ny. h. 74° 00′ 22″40.712778°N 74.006111°W
New York honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz New York témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Új-Amszterdam, 1656

New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város. Az ország legnépesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnépesebb települése, központja a New York-i agglomerációnak, amely a szuperkontinens legnagyobb várostömörülése, a világon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezető világvárosa, az Egyesült Államok első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási központja, egyik első számú kutatási-fejlesztési, technológiai, média- és szórakoztatóipari csomópontja, turizmusának elsődleges célpontja. Itt található az ENSZ és több, világszinten is jelentős multinacionális vállalat székhelye, valamint a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, ezért a Föld legjelentősebb gazdasági-politikai centrumai közé tartozik.

Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül csaknem 8,4 millió fő.[3][4][5][6] 1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven,[7] majd 1664-ben angol fennhatóság alá került.[8] Ezután kapta a New York (Új-York) nevet II. Jakab angol király tiszteletére, aki ekkor még York hercege volt. Rövid ideig, 1785 és 1790 között a frissen alakult Egyesült Államok fővárosa.[9] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[10] Öt nagy városrésze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island (Richmond megye), ezek egyben New York állam megyéi is.[11]

Története

[szerkesztés]
Bővebben: New York történelme

Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan).[12] 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson brit felfedező követte 1609-ben.[13]

A város „anyakönyvi kivonata”

[szerkesztés]
New Amsterdam 1664-ben, angol fennhatósága miatt ma New Yorkként ismerjük

A területet 1524-ben fedezte fel és nyilvánította francia területté egy francia zászló alatt hajózó olasz felfedező, Giovanni da Verrazzano. Az új területnek - leginkább csak névleges birtoknak - I. Ferenc francia király tiszteletére a Nouvelle Angoulême nevet adta, mivel a király egyúttal Angoulême grófja is volt.

Henry Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel a később róla elnevezett folyón a Holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Az Ázsiába vezető átjárót kereste, de ezen a környéken ilyen nincs. A partvidéken rengeteg hódra figyelt fel, amiért a hollandok 1626-ban szőrmekereskedő állomást alapítottak Manhattan szigetén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven; magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták. Ehhez Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkin indiánoktól néhány árucikkért.[14][15] A vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran neveznek „New York anyakönyvi kivonatának”, a holland Nemzeti Levéltárban őrzik.[16] A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak. A szőrmekereskedő állomás idővel városkává fejlődött; emiatt szerepelnek ma hódok New York városának hivatalos zászlaján és pecsétjén. Az 1600-as évek első felében a főleg vadászok és kereskedők lakta kisvárosnak 1500–2000 lakosa lehetett, akik gyakran keveredtek csetepatéba hol az indiánokkal, hol más európai telepesekkel. A várost kisebb erődítmény védte a sziget déli csúcsán. Az egykori városfalra ma a Wall Street neve utal, a partvédő ütegek lőállásaira pedig a Battery park. 1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amit az angolok a második angol-holland háború végéig meg is tartottak, majd a háborút lezáró bredai egyezményben (1667) elcserélték a hollandoktól az előző háborúban elvett Run-szigetre.[17]

A várost az angliai York hercege, Jakab (James) a tiszteletére Új Yorkra nevezték át — Jakab II. Károly király öccse és a háború elején az angol flotta főparancsnoka volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett. A holland alapítók emlékét ma már csak pár városrész neve őrzi; a két nevezetes a hollandiai Haarlem után elnevezett Harlem és a Breukelen nevét tükröző Brooklyn.

Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép)

Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-ig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.

A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.[18] New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát, ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől.[19] 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok a Tammany Hall uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött.[20] Számos irodalmár élt a városban az 1830-as és az 1840-es évek között, úgymint William Cullen Bryant, Washington Irving, Herman Melville, Rufus Wilmot Griswold, John Keese, Nathaniel Parker Willis, és Edgar Allan Poe. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának a Central Park alapítását, ami 1857-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az 1830-as évekig New Yorkban, viszont később a rabszolga-felszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága 1840-ben meghaladta a 16 000-et.[21] Az íreket sújtó Nagy Éhezés hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt.[22]

Manhattan madártávlatból, 1873-ban

Az amerikai polgárháború során (1861–1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.[23]

New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)
Manhattan déli része (1931 körül)
Dél-Manhattan napjainkban

A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.

1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre. Az 1904-től működésbe lépő New York-i metró segítette az új kerületek összeköttetését.

A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.

A nem fehér lakosság száma 1890-ben 36 620 volt.[24] Az 1920-as években New York elsődleges célállomása volt az Amerika déli részéről elvándorló afroamerikaiak körében, a Nagy Vándorlás idején. 1916-ra a város adott otthont Észak-Amerika legnagyobb diaszpórájának. A harlemi reneszánsz fénykorának idején, gazdasági robbanás hatására indult el a felhőkarcolók építése a városban.

A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.

Az 1920-as évekre New York a világ legsűrűbben lakott városává nőtte ki magát, megelőzve Londont, ezzel kiérdemelve a világ első óriásvárosa címet.[25] A nagy gazdasági világválság meghozta a változást a városba, ugyanis a nyolcvan éven át vezető pozíciót betöltő Tammany Hall helyett a reformer Fiorello La Guardia kezébe került a város vezetése.[26]

A második világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.

Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, amelynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).

Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.

A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re felépítették a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Tower-t (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).

Fekvése

[szerkesztés]
Műholdkép New Yorkról

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).

A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy híd, a Queensboro híd, a Williamsburg híd, a Manhattan híd és a Brooklyn híd. Még délebbre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington híd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.

A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.

A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)

Éghajlat

[szerkesztés]

Az USA ezen részén óceáni éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. Átlagosan a leghidegebb hónap a január, 0,1 °C-os átlaghőmérséklettel. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.[27] Évente legalább 234 napon van valamennyi napsütés, és átlagban az év 58%-a mondható naposnak.

New York éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)22,223,930,035,637,238,341,140,038,934,428,923,941,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,35,09,915,921,626,129,028,023,717,511,76,116,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,2−2,21,76,812,317,420,419,815,79,85,0−0,28,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−21,1−26,1−16,1−11,1−2,26,711,110,03,9−2,2−13,9−25,0−26,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)1058011110911998117107107981111001262
Havi napsütéses órák száma1631632132262572572682682192111511392535
Forrás: NOAA [28]


Környezet

[szerkesztés]

New York a tömegközlekedés fejlettségének (USA-ban a legjobb) köszönhetően évente közel 6,8 milliárd liter üzemanyagot spórol meg országosan, így a város energiatakarékosság és minimális közlekedési légszennyezés tekintetében vezető helyen áll.[29] Az egy főre jutó üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás 7,1 tonna, szemben az országos 24,5 tonnás átlaggal.[30] A New York-iak az országosan kibocsátott üvegházhatású gázok 1%-áért felelősek,[30] habár 2,7%-át teszik ki a teljes lakosságnak. Meglepő, de egy átlag New York-i feleannyi elektromos áramot használ el, mint egy San Franciscó-i, és negyedannyit, mint egy dallasi.[31]

2010 júliusa óta a városban több mint 3700 hibrid taxi üzemel, több, mint bármelyik másik észak-amerikai nagyvárosban

Az asztmás és más légúti betegségekben szenvedők egyre magasabb előfordulása miatt, az utóbbi időben a város nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás minimalizálásába.[32] A város vezetése azon van, hogy polgárai minél energiatakarékosabb berendezéseket helyezzenek el az irodákban és a lakásokban.[33] New York ad helyet a világ legtöbb hibrid taxijának, összesen 3715 darabbal, melyek a New York-i taxik 28%-át teszik ki, megelőzve ezzel minden észak-amerikai nagyvárost.[34]

A város ivóvízkészlete a Catskill Mountains vízgyűjtő területéről származik.[35] A vízgyűjtő terület integritásának, és a természetes, öntisztuló mechanizmusnak köszönhetően, New York azon négy amerikai nagyváros egyike, ahol nem kell mesterséges víztisztítást alkalmazni, ugyanis a víz kellőképpen tiszta.[36] New York az egyedüli város Amerikában, ahol a saját autóval rendelkezők kisebbségben vannak, ugyanis a háztartások 55%-ának nincs saját autója.

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a New Jersey-i Hobokenből, a kép bal szélén a George Washington híddal, középen Manhattan belvárosával, és a Verrazano-Narrows híddal a kép jobb szélén
Nagyítás
Panorámakép a New Jersey-i Hobokenből, a kép bal szélén a George Washington híddal, középen Manhattan belvárosával, és a Verrazano-Narrows híddal a kép jobb szélén
New York - 1977

Építészet

[szerkesztés]
Az Empire State Building háttérben a Chrysler Buildinggel

Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, az 570-es torony, a Cityspire, a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building), és persze a lerombolt World Trade Center, majd annak helyén épült magasház. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building és az ENSZ székháza, a Secretariat Building is. New Yorkban 5937 toronyházat, és 859 felhőkarcolót tartanak számon,[37] melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csak Hongkong előzi meg.[38] A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. A Woolworth Building 1913-ból, a korai neogótika jegyeit magán hordozva.

A Chrysler Building Art déco stílusával, annak kúpos acélcsúcsával hűen tükrözi a város egyre szűkülő képét. Az épület 61. emeletén található sas a másolata, az 1928-as Chrysler motorháztetején megtalálható díszsasnak.[39]

A nemzetközi építészeti stílusra a legjobb példa az Egyesült Államokban az 1957-es Seagram Building. A Condé Nast Building 2000-ből ragyogó példája az amerikai felhőkarcolók környezeti konstrukciójára.

New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcsőkkel és bérházakkal, melyek többsége az 1870-es és 1930-as évek között, a hirtelen népességnövekedés hatására épült.[40] A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a faházak építését az 1835-ös nagy tűzvészt követően.[41]

A város számos épületének megkülönböztető jegye a tetőre szerelt víztornyok. Az 1800-as években, a város életében szükségessé vált a telepítésük, ugyanis a New York-i alapkőzet miatt nem alakul ki a vízvezetékekben nyomás a 6. emelet felett. Ráadásul a víztornyok az alsó szinteket megóvják a túl nagy nyomás kialakulásától, ami a vízvezetékek töréséhez vezetne.[42]

A Garden lakások az 1920-as években váltak népszerűvé, leginkább a város félreeső területein, beleértve a queensi Jackson Heightst is.[43]

Parkok

[szerkesztés]
A Central Park, az USA leglátogatottabb parkja
Nagyítás
A Central Park, az USA leglátogatottabb parkja
Kossuth Lajos szobra New Yorkban a Riverside Drive és a 113. utca találkozásánál

Összesen több mint 113 km² városi park kap helyet New Yorkban, és több mint 23 km nyilvános strand.[44][45] Jelentősebb parkok: Central Park, Prospect Park, Flushing Meadows-Corona Park, Forest Park, és a Washington Square Park. A legnagyobb a Pelham Bay Park. A városi park alapítvány több mint 1200 ingyenes programot kínál a látogatónak egy évben, beleértve a Central Park megrendezett nyári, és a Charlie Parker Jazz fesztivált is.

Városrészei

[szerkesztés]
New York öt kerülete
  Staten Island
  Manhattan
  Brooklyn
  Bronx
  Queens
  JFK repülőtér (Queens)

A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.

  • Manhattan (New York megye, lakossága 1 629 054 fő),[3] a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgymint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszik Harlem.
  • Bronx (The Bronx) (Bronx megye, lakossága 1 397 287 fő),[3] a város legészakibb kerülete, a híres Yankee Stadion, és a New York Yankees otthona. A kerület az egyetlen, amely teljes egészében a kontinensen helyezkedik el, kivéve Marble Hillt, ami ugyan a kontinensen van, viszont Manhattan városnegyede.
  • Brooklyn (Kings megye, 2 472 523 fő)
  • Queens (Queens megye, 2 225 486 fő)
  • Staten Island (Richmond megye, 459 737 fő)

Ezenfelül magukat a kerületeket számos városnegyed alkotja.

Közigazgatása

[szerkesztés]
A városi tanács ülésterme

New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagy fokú önállóságot élvez.

A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.

A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napon belül újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához ekkor már kétharmados többség kell.

Bár New York öt kerülete (borough) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetésről dönt és a hivatalával járó bizottsági tisztségeket tölti be.

Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)

Kultúra

[szerkesztés]
A New Amsterdam Theatre
A Radio City Music Hall épülete

Színházak és előadótermek

[szerkesztés]

A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.

A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb százfős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.

A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alkalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.

A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (például a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.

Zene

[szerkesztés]
Lásd még: New York zenéje

New York évtizedek óta a jazz, a rock és a blues fővárosa, s itt születtek meg olyan stílusok, mint a hiphop, a latin freestyle, a diszkó és a punk rock, illetve a salsa, ami a hatvanas években jött létre a város latin negyedeiben kubai, Puerto Ricó-i és dominikai hatások vegyítéséből. New York, mint kulturális olvasztótégely, emellett jelentős világ- és folkzenei színteret is fenntart, így megtalálható itt az ír-amerikai (kelta), és a zsidó (klezmer) zene is. A XX. század elején rohamos fejlődésnek induló kotta- és zeneipar is e városhoz köthető. A Broadway zenés színházai és a Tin Pan Alley komponistanemzedéke (George Gershwin, Jerome Kern, Cole Porter, Irving Berlin) tette New York Cityt az amerikai könnyűzeneipar központjává.

Múzeumok

[szerkesztés]

New York legismertebb szépművészeti múzeumai

A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden-planetáriummal.

Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint

Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.

Televízió és film

[szerkesztés]

Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdióban már a Marx fivérek és W.C. Fields is forgatott. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.

Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.

A város mint színhely

[szerkesztés]

Hosszú évtizedek alatt számos filmes produkció, film, filmsorozat és egyéb műsor játszódott, illetve készült New Yorkban, vagy szólt épp New Yorkról. A városban játszódó történetek legtöbbje talán bűnügyi témájú, krimi, thriller, New Yorkra mint a „bűnös nagyvárosra” apellálva. Rajtuk kívül, hozzájuk hasonlóan legtöbbször még vígjátékoknak, romantikus alkotásoknak is szolgáltat nagyvárosi környezetet. Sok dráma, horror, mese, sci-fi és más műfajú produkció is New Yorkban játszódik. A felhőkarcolók, a zsúfolt utcák, a hidak, a hatalmas forgalom ideálisak egy lüktető nagyváros történetbeli érzékeltetéséhez. Akciófilmekben, de főleg katasztrófafilmekben ugyancsak rengetegszer támadták meg, rombolták le szörnyek, földönkívüliek, terroristák, meteoritok, cunamik, egyéb különféle csapások.

A 2001-es terrortámadás különösen érzékenyen érintette a filmipart is az ott élőkön kívül, mikor az addigi fikciók részben megvalósultak. Az esemény után el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonló témájú akciófilm bemutatóját, függetlenül attól, hogy New Yorkban játszódott-e.

Sport

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
A New York-i tőzsde (NYSE) épülete

New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey]-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.

Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.

New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT – New York Board of Trade).

New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint például Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, WarnerMedia. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.

Demográfia

[szerkesztés]
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
179033 131
—
180060 51582,7%
181096 37359,3%
1820123 70628,4%
1830202 58963,8%
1840312 71054,4%
1850696 490122,7%
1860813 66916,8%
1870942 29215,8%
18801 206 29928%
18901 515 30125,6%
19003 437 202126,8%
19104 766 88338,7%
19205 620 04817,9%
19306 930 44623,3%
19407 454 9957,6%
19507 891 9575,9%
19607 781 984−1,4%
19707 894 8621,5%
19807 071 639−10,4%
19907 322 5643,5%
20008 008 2889,4%
20108 453 5585,6%


Lakosság összetétele 2010[49] 1990[50] 1970[51] 1940[52]
Fehér 44,0% 52,3% 76,6% 93,6%
—Nem spanyol ajkú fehér 33,3% 43,2% 62,9%[53] 92,0%
Afroamerikai 25,5% 28,7% 21,1% 6,1%
Latin-amerikai 28,6% 24,4% 16,2%[53] 1,6%
Ázsiai 12,7% 7,0% 1,2% −

A városban minden rendű-rangú ember, társadalmi réteg képviseltetve van. A kontraszt látványos: az üzleti milliomosrétegtől a szegény vagy épp hajléktalan rétegig bezárólag minden társadalmi csoport jelen van az utcák, irodaházak, apartmanok, bérházak, közterek, kávézók, külvárosok, vagy épp az agglomerációba tartozó kertvárosok által nyújtott közegben.

Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).

Az USA 2010-es népszámlálási adatai szerint New York etnikai megoszlása, minden pont 25 főt jelöl: Fehér, Fekete, Ázsiai, Spanyol ajkú vagy Egyéb

A népesség összetétele: 44,67% európai (ebből 0,7% magyar[forrás?]), közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afroamerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).

New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.

A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37,2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.

Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.

A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.

A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak. Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 23 865 000 fő lehet.[54]

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: New York City közlekedése

New Yorknak két igazán ismert és mondhatni népszerű közlekedési formája van: a taxi és a metró.

Taxi

[szerkesztés]

A taxizás nagyon egyszerű és kényelmes megoldás New Yorkban, ahol magánautózni nagyon bajos, parkolóhelyet találni szinte lehetetlen, és hamar elszállítják a tilosban parkolókat. Nem beszélve a dugókról, amik szintén mindennaposak, ezeken taxival sem lehet egykönnyen átjutni. Mindenesetre alkalmi közlekedésre a lakosságnak így is a taxi az ideális. A taxizás, illetve a taxi sokáig egyet jelentett a Checker cég kocsijaival.[55][56] Számos modelljük közül a Marathon és a Superba vált a leginkább ismert New York-i sárga-taxivá. Mára azonban már mind eltűntek: a cég nyolcvanas évek eleji megszűnése után végül 1999-ben szanálták az utolsókat is, amelyekre árverésen lehetett licitálni. Helyüket modernebb, korszerűbb járművek vették át (Chevy Impala, Chevy Caprice, Ford Crown Victoria stb.), illetve ezek már a Checker-éra alatt is megjelentek. Jelenleg a taxik 28%-a már korszerű, hibrid taxi, melyek károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, mint elődeiké.

Metró

[szerkesztés]
Bővebben: New York-i metró

Hasonlóan népszerű a metró is: a külvárost a belvárossal és a belvároson belüli pontokat is hálózatszerűen összekötő földalatti vasút szintén könnyű és ideális közlekedési eszköz az ott élőknek, főleg hogy éjjel-nappal üzemel, de vannak, akik szerint este 9 után már nem tanácsos metrózni. A vonalak teljes hossza 714 mérföld (1148 km). A vonalak egy része számmal, másik része betűvel van jelölve. A szövevényes hálózatban könnyű eltéveszteni az irányt, így tanácsos figyelmesnek lenni, és egy bárhol beszerezhető térkép segítségével[57] utazni. Így is előfordul, hogy egy járatot más vonalra terelnek és erről a vonatvezető csak szóban tájékoztatja az utasokat, amit az amerikai kiejtéshez nem szokott füllel nem könnyű megérteni.

Egyéb

[szerkesztés]

Lehet még busszal is utazni, de az inkább városnézésre alkalmas, mivel bizonyos napszakokban amúgy is rendszertelenül közlekedik. De természetesen lehetőség van autókölcsönzésre is, ahogy limuzin- vagy helikopterbérlésre is. Ezeken kívül sétahajózni is lehet a Hudsonon, sétakocsikázni is konflissal, valamint Manhattan és a Roosevelt-sziget között libegő is jár.[58] Villamos és trolibusz nincs New Yorkban.

A városnak két nagy nemzetközi repülőtere is van: az egyik a délebbre fekvő, jelentős méretű és forgalmú JFK reptér, a másik a tőle északra lévő, valamivel kisebb LaGuardia repülőtér. A New Jersey-ben lévő Newarki reptér is bonyolít a városhoz kapcsolódó repülőforgalmat.[59] Több vasútvonal és pályaudvar is van New Yorkban, a legismertebb a Grand Central Terminal és a manhattani Pennsylvania Station.

A város nevezetes szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]
Címer Város Földrajzi elhelyezkedés Ország Óta
Tokió Kantó régió (Honsú sziget) Japán Japán 1960
  Peking Észak-Kína Kína Kína[60] 1980
Kairó Cairo Governorate Egyiptom Egyiptom 1982
Madrid Madrid tartomány Spanyolország Spanyolország[61] 1982
Santo Domingo National District Dominikai Köztársaság Dominikai Köztársaság 1983
Budapest Közép-Magyarország Magyarország Magyarország 1992
Róma Lazio (Latium) Olaszország Olaszország 1992
Jeruzsálem Jeruzsálem körzet Izrael Izrael 1993
London Anglia Anglia Egyesült Királyság Egyesült Királyság 2001
Johannesburg Gauteng provincia[62] Dél-Afrika Dél-Afrika 2003

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. ↑ New York-i pontos idő. [2015. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  3. ↑ a b c U.S. Census Bureau, Population Division, Table 5. Annual Estimates of the Resident Population for Minor Civil Divisions in New York, Listed Alphabetically Within County: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-05-36) Archiválva 2011. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben and Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places Over 100,000, Ranked by July 1, 2009 Population: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-01) Archiválva 2011. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Release Date: June 2010, Hozzáférés ideje: July 31, 2010
  4. ↑ American Fact Finder (U.S. Census Bureau): New York by County - Table GCT-PH1. Population, Housing Units, Area, and Density: 2000 Data Set: Census 2000 Summary File 1 (SF 1) 100-Percent Data Archiválva 2020. február 16-i dátummal az Archive.is-en, Hozzáférés ideje: February 6, 2009
  5. ↑ NYC Profile (PDF). New York City Department of City Planning. [2008. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 22.)
  6. ↑ Roberts, Sam. „It's Still a Big City, Just Not Quite So Big”, 'The New York Times (May 22, 2008), 2008. május 22. (Hozzáférés: 2008. május 22.) 
  7. ↑ Érdekességek Amszterdamról. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
  8. ↑ Shorto, Russell. The Island at the Center of The World, 1st Edition. New York: Vintage Books, 30. o. (2005). ISBN 1-4000-7867-9 
  9. ↑ The Nine Capitals of the United States. United States Senate. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  10. ↑ Rank by Population of the 100 Largest Urban Places, Listed Alphabetically by State: 1790–1990. U.S. Census Bureau, 1998. június 15. (Hozzáférés: 2009. február 8.)
  11. ↑ Roberts, Sam. „Listening to (and Saving) the World's Languages”, The New York Times, 2010. április 28. (Hozzáférés: 2010. április 29.) 
  12. ↑ "Gotham Center for New York City History" Timeline 1500–1700
  13. ↑ Rankin, Rebecca B., Cleveland Rodgers. New York: the World's Capital City, Its Development and Contributions to Progress. Harper (1948) 
  14. ↑ Pieter Schaghen Letter 1626: "[...]hebben t'eylant Manhattes van de wilde gekocht, voor de waerde van 60 gulden: is groot 11000 morgen.[...]" "[...]They have purchased the Island Manhattes from the Indians for the value of 60 guilders. It is 11,000 morgens in size[...]
  15. ↑ Value of the Guilder / Euro. International Institute of Social History. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.)(about $1000 in 2006)
  16. ↑ Kisalföld, 2009. április 7. 20. o.
  17. ↑ Telex: Manhattan úgy lett az angoloké, hogy elcserélték egy isten háta mögötti indonéz szigetre
  18. ↑ Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.55.
  19. ↑ Bridges, William. Map Of The City Of New York And Island Of Manhattan With Explanatory Remarks And References (181 1) ; Lankevich (1998), pp. 67–68.
  20. ↑ Mushkat, Jerome Mushkat. Fernando Wood: A Political Biography. Kent State University Press, 36. o. (1990). ISBN 087338413X 
  21. ↑ "African-Americans in New York City, 1626–1863 by Leslie M. Harris" Archiválva 2021. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. Department of History at Emory University.
  22. ↑ "Cholera in Nineteenth Century New York". VNY, City University of New York.
  23. ↑ Cook, Adrian. The Armies of the Streets: The New York City Draft Riots of 1863, 193–195. o. (1974) 
  24. ↑ Ira Rosenwaike (1972)."Population history of New York City". p.78.
  25. ↑ New York Urbanized Area: Population & Density from 1800 (Provisional). Demographia.com. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  26. ↑ Allen, Oliver E.. Chapter 9: The Decline, The Tiger – The Rise and Fall of Tammany Hall. Addison-Wesley Publishing Company (1993). ISBN 020162463X. Hozzáférés ideje: 2007. május 25. 
  27. ↑ New York időjárása. iranynewyork.hu. [2016. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
  28. ↑ Climatography of the United States No. 20 1971−2000: NEW YORK CENTRAL PARK, NY (PDF). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2010. február 9.)[halott link]
  29. ↑ Owen, David. „Green Manhattan”, The New Yorker, 2004. október 18. 
  30. ↑ a b Inventory of New York City Greenhouse Gas Emissions (PDF). New York City Office of Long-term Planning and Sustainability, 2007. April. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  31. ↑ Global Warming and Greenhouse Gases. PlaNYC/The City of New York, 2006. december 6. [2010. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  32. ↑ Coburn, Jason, Jeffrey Osleeb, Michael Porter (2006. June). „Urban Asthma and the Neighbourhood Environment in New York City”. Health & Place 12 (2), 167–179. o. DOI:10.1016/j.healthplace.2004.11.002. ISSN 1353-8292. PMID 16338632. 
  33. ↑ DePalma, Anthony. „It Never Sleeps, but It's Learned to Douse the Lights”, The New York Times, 2005. december 11. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.) 
  34. ↑ Newman, Andy. „Appeals Court Rejects Effort to Create Hybrid Taxi Fleet”, New York Times, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. július 31.) 
  35. ↑ Current Reservoir Levels. New York City Department of Environmental Protection. (Hozzáférés: 2007. június 4.)
  36. ↑ Lustgarten, Abrahm. „City's Drinking Water Feared Endangered; $10B Cost Seen”, The New York Sun, 2008. augusztus 6.. [2021. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.) 
  37. ↑ High-rise Buildings of New York City. Emporis.com. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  38. ↑ Emporis Skyline Ranking. Emporis.com. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  39. ↑ Favorites! 100 Experts Pick Their top 10 New York Towers. The Skyscraper Museum, 2006. január 22. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  40. ↑ Plunz, Richar A.. Chapters 3 [Rich and Poor] & 4 [Beyond the Tenement], History of Housing in New York City: Dwelling Type and Change in the American Metropolis. Columbia University Press (1990). ISBN 0231062974 
  41. ↑ Lankevich (1998), 82–83. o.; Wilson, Rufus Rockwell. New York: Old & New: Its Story, Streets, and Landmarks. J.B. Lippincott, 354. o. (1902) 
  42. ↑ Elliot, Debbie: Wondering About Water Towers. National Public Radio, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  43. ↑ Hood, Clifton. 722 Miles: The Building of the Subways and how They Transformed New York. Johns Hopkins University Press, 175–177. o. (2004). ISBN 0801852447 
  44. ↑ Mayor Giuliani Announces Amount of Parkland in New York City has Passed 28,000-acre Mark. New York City Mayor's Office, 1999. február 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.); Beaches. New York City Department of Parks & Recreation. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  45. ↑ New York legjobb strandjai. 548oranewyorkban.blog.hu, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
  46. ↑ City Park Facts. The Trust for Public Land, Center for City Park Excellence, 2006. June. [2011. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  47. ↑ General Information. Prospect Park Alliance. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  48. ↑ Ladies and gentlemen, the Bronx is blooming! by Beth J. Harpaz, Travel Editor of The Associated Press (AP), June 30, 2008, Hozzáférés ideje: July 11, 2008
  49. ↑ QuickFacts for New York City / New York State / United States, United States Census Bureau. Accessed February 9, 2017.
  50. ↑ "Race and Hispanic Origin for Selected Cities and Other Places: Earliest Census to 1990". U.S. Census Bureau. Archived from the original on August 6, 2012.. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  51. ↑ "Race and Hispanic Origin for Selected Cities and Other Places: Earliest Census to 1990". U.S. Census Bureau. Archived from the original on August 6, 2012.. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  52. ↑ "Race and Hispanic Origin for Selected Cities and Other Places: Earliest Census to 1990". U.S. Census Bureau. Archived from the original on August 6, 2012.. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  53. ↑ a b From 15% sample
  54. ↑ Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban. g7.24.hu. [2018. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  55. ↑ Kis Checker-történelem
  56. ↑ A New York-i taxizás rövid története
  57. ↑ A New York-i metrók térképe. [2004. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  58. ↑ Városnézési lehetőségek New Yorkban. iranynewyork.hu. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
  59. ↑ Tanácsok a New York-i repülőjegyhez. iranynewyork.hu. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
  60. ↑ Sister Cities. Beijing Municipal Government. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  61. ↑ Mapa Mundi de las ciudades hermanadas. Ayuntamiento de Madrid. [2012. május 26-i dátummal az Madrid city council webpage eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
  62. ↑ occupies part of the former province of Transvaal

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=New_York&oldid=27531329”