Johannesburg

	Johannesburg
; Johannesburg címere	; Johannesburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Dél-afrikai Köztársaság
Tartomány	Gauteng
Alapítás éve	1886
Polgármester	Mpho Phalatse
Irányítószám	2001; 2000;
Körzethívószám	2711
Testvérvárosok	Lista New York (2003–); Birmingham; Fokváros; Durban; Lehrte; Peking; Pretoria; Róma; Addisz-Abeba; London; Szentpétervár (2009–); Tajpej (1982–); Accra; Thann; Rámalláh; Verona; Windhoek (2018. június 12. – ); Rio de Janeiro (2021. december 1. – );
	Népesség
Teljes népesség	4 434 827 fő (2011)
– elővárosokkal	kb. 15 millió fő
Népsűrűség	2,364 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1,753 m
Terület	1,644.96 km²
Időzóna	SAST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	d. sz. 26° 12′ 16″, k. h. 28° 02′ 30″26.204361°S 28.041639°EKoordináták: d. sz. 26° 12′ 16″, k. h. 28° 02′ 30″26.204361°S 28.041639°E
	Johannesburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Johannesburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Johannesburg (egyértelműsítő lap)

Johannesburg, másik nevén eGoli (az arany helye), a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb területű és legnépesebb városa. A várost Jo'burg, Jozi és JHB néven is emlegetik a dél-afrikaiak. Johannesburg Gauteng tartomány székhelye, amely a leggazdagabb tartomány Dél-Afrikában és amelynek a legnagyobb a gazdasági ereje az egész Fekete-Afrikában.

A város egyike a Föld 40 legnagyobb metropoliszának, Afrika egyetlen, hivatalosan is elismert világvárosa (a gamma világváros kategóriába sorolva). Bár gyakran hiszik Dél-Afrika fővárosának, nem székhelye egyik fő hatalmi ágnak sem (a végrehajtó hatalom Pretoria, a bírói hatalom Bloemfontein, a törvényhozás Fokváros székhellyel működik), azonban itt székel a Dél-afrikai Alkotmánybíróság, Dél-Afrika legfelsőbb bírósága.

Történelem

1880-ban a Transvaal keleti területe volt. 1886-ban aranyra bukkantak itt, és beindult az aranykeresés.

Az 1899 és 1902 között lezajlott angol-búr háború után a briteké lett a vidék. 1910-ben a Dél-Afrikai Unió része lett.

Johannesburg legnagyobb fekete negyede, az 1920-as években létrejött Soweto (South-Western Townships), ahol 1976. június 16-án a rendőrség belelőtt az afrikaans nyelv kötelező iskolai oktatása ellen tüntető, főleg gyerekekből álló tömegbe. Az 566 halálos áldozatot^[3] követelő véres akció után az egész országra kiterjedő tiltakozómozgalom indult meg, nemzetközi bírálatokat is kiváltva az apartheid rendszer ellen.

Az ún. Group Areas Act (szegregációs törvény) visszavonása után (1990-es évek elején), Johannesburgba szegény feketék ezrei költöztek be, többek között Sowetóból. A bűnözés azóta ugrásszerűen megnőtt. Főleg a sűrűn lakott városrészekben (pl. Hillbrow) több ingatlant elhagytak a tulajdonosaik, de menekültek a cégek és intézmények is (például az értékpapírtőzsde, a JSE), és a város szélén építettek ki új városrészt maguknak (például, Sandton kerületben). Az 1990-es évek vége óta Johannesburg egyike a világ legveszélyesebb városainak. A kriminalisztikai helyzet ma sem túl rózsás.

Népesség

A népesség alakulása 1886 és 2011 között

Lakosok száma	3000	99 052	99 052	1 783 000	1 898 000	3 326 055	4 434 827
	1886	1904	1908	1985	1990	2001	2011

Adatok: Wikidata

Elővárosokkal együtt a népessége kb. 15 millió fő (2023-ban),^[2] ezzel a Dél-Afrikai Köztársaság legnépesebb és Afrika egyik legnagyobb metropolisza.

Etnikumok

A legnagyobb népcsoport a feketék (73%). A fehérek aránya 16%, a színeseké (félvérek) 6%, az ázsiaiaké 4%.

Nyelvek

A johannesburgiak 26%-a nguni, 26%-a szotó, 19%-a angol és 8%-a afrikaans nyelven beszél.

Vallás

A lakosság 53%-a keresztény. 24%-a a lakosságnak ateista, 3%-uk muzulmán, 1%-uk zsidó és hindu.

Közigazgatási beosztás

1. kerület: Diepsloot, Kya Sand
2. kerület: Midrand, Ivory Park
3. kerület: Bryanston, Douglasdale, Fourways, Randburg, Sandton, Strijdom Park, Sunninghill, Woodmead
4. kerület: Northcliff, Rosebank, Parktown
5. kerület: Roodepoort, Constantia Kloof, Northgate
6. kerület: Doornkop, Soweto, Dobsonville, Protea Glen
7. kerület: Alexandra, Wynberg, Bruma
8. kerület: Óváros
9. kerület: Johannesburg Süd, City Deep, Aeroton, South Gate
10. kerület: Meadowlands, Diepkloof
11. kerület: Orange Farm, Ennerdale, Lenasia

Városrészek

Centrum
Soweto
Keleti Vororte
Északi Vororte
Északnyugati Vororte

Gazdaság

Johannesburg a világ arany- és gyémántkereskedelmének egyik kiemelkedő központja, mivel közel fekszik az ásványkincsekben gazdag Witwatersrand-hegyvidékhez.

Közlekedés

Kiemelkedő jelentőségű a várost kiszolgáló O. R. Tambo nemzetközi repülőtér, mely a kontinens legnagyobbika, és amely összeköttetést biztosít a világ légiforgalma és a kontinens déli részének többi országa között.

Képek

Nelson Mandela szobra
Belvárosi utcarészlet
Soweto

Média

Több dél-afrikai újságnak itt van a székhelye.

Fontosabb napilapok:

Beeld (afrikaans)
The Sowetan (angol)
The Citizen (angol)
The Star (angol)

Fontosabb hetilapok:

City Press (angol)
Rapport (afrikaans)
Mail & Guardian (angol)
The Sunday Times (angol)

Oktatás

A városban 2 fontos egyetem van:

Bűnözés

A világ egyik legveszélyesebb nagyvárosa. Ugyanazokkal a bűnözési problémákkal néz szembe, mint a többi dél-afrikai város.^[4]

Az 1993–1997 között lefolytatott johannesburgi bűnügyi felmérés szerint a leggyakoribb bűncselekmény ebben az időszakban a betörés volt, amely a felmérésben résztvevők kb. 24%-át érintette. Ez után következtek az erőszakos bűncselekmények: rablás (16,5%) és testi sértés (15,5%). A testi sértések többsége súlyos volt, 84%-nál a támadó(k) valamilyen fegyvert is használt(ak).^[5]

A városvezetés célul tűzte ki a bűnözés visszaszorítását. Biztonsági kamerákat szereltek fel az utcasarkokra, és a gazdaság stabilizálásának köszönhetően is valamelyest csökkent a bűnözés.^[6] Erre nagy szükség volt, mivel Johannesburg rendezte meg a 2010-es futball világbajnokságot (FIFA világkupa).

Éghajlat

Johannesburg éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	25,5	25,0	24,0	21,0	19,0	16,0	16,7	19,5	23,0	23,8	24,2	25,0	21,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	14,7	14,0	13,0	10,3	7,2	4,0	4,0	6,2	9,3	11,2	12,7	14,0	10,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	125	90	90	55	13	10	5	5	27	70	117	105	712
Havi napsütéses órák száma	250	225	240	240	275	267	285	285	280	270	250	263	3130
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

Sport

A Wanderers nevű krikettstadion nemzetközi mérkőzéseknek is otthont ad, és ez a hazai pályája a dél-afrikai Húsz20-as ligában, az SA20-ban szereplő Joburg Super Kings csapatának is.^[7]

Híres johannesburgiak

Bródy György (1908–1967) kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető Johannesburgban halt meg
Borbereki-Kovács Zoltán (1907–1992) magyar festő, szobrász részben Johannesburgban élt, alkotott, majd itt is hunyt el
Bradley Carnell (1977) labdarúgó Johannesburgban született
Lucky Dube Dél-Afrikai reggae-zenész Johannesburgban halt meg
Arthur Nuthall Fula (1908–1966) író Johannesburgban halt meg
Nelson Mandela (1918–2013) a Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke Johannesburgban élt, itt töltötte be hivatalát
Aaron Mokoena (1980–) Johannesburgban született
Steve Nash (1974) kanadai kosárlabdázó Johannesburgban született
Trevor Rabin (1954–) zenész, zeneszerző Johannesburgban született
Tyla (2002–) énekes, dalszerző Johannesburgban született és nőtt fel