Közép-Magyarország

Közép-Magyarország
Központ	Budapest
Vármegyék	Pest vármegye Budapest
Népesség
Teljes népesség	2 925 500 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	423 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6919 km²
Legmagasabb pont	Csóványos, 938 m

Közép-Magyarországi régió elhelyezkedése

Közép-Magyarország a három magyarországi statisztikai nagyrégió egyike. Pest vármegye és Budapest főváros alkotja. Központja Budapest.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra (NUTS 1 szint) oszlik, ezek egyike Közép-Magyarország. A régió korábban (2018 előtt) NUTS 2 szintű régió is volt, 2015-ben azonban kezdeményezték a régió kettéválasztását, mivel Budapest sokkal fejlettebb, mint a megye. A NUTS osztályozás 2016-ban elfogadott módosítását követően 2018 január 1-től a régió már csak NUTS 1 szinten értelmezett.

Közigazgatás

Közép-Magyarország járásai:

Budapest

• I. kerület
• II. kerület
• III. kerület
• IV. kerület
• V. kerület
• VI. kerület
• VII. kerület
• VIII. kerület
• IX. kerület
• X. kerület
• XI. kerület
• XII. kerület
• XIII. kerület
• XIV. kerület
• XV. kerület
• XVI. kerület
• XVII. kerület
• XVIII. kerület
• XIX. kerület
• XX. kerület
• XXI. kerület
• XXII. kerület
• XXIII. kerület

Pest vármegye

• Aszódi járás
• Budakeszi járás
• Ceglédi járás
• Dabasi járás
• Dunakeszi járás
• Érdi járás
• Gödöllői járás
• Gyáli járás
• Monori járás
• Nagykátai járás
• Nagykőrösi járás
• Pilisvörösvári járás
• Ráckevei járás
• Szentendrei járás
• Szigetszentmiklósi járás
• Szobi járás
• Váci járás
• Vecsési járás

Legnépesebb települések

Város Lélekszám Budapest 1 686 222 fő (2024. jan. 1.) +/- Érd 71 338 fő (2024. jan. 1.) +/- Dunakeszi 42 747 fő (2024. jan. 1.) +/- Szigetszentmiklós 40 069 fő (2024. jan. 1.) +/- Cegléd 36 391 fő (2024. jan. 1.) +/- Vác 34 001 fő (2024. jan. 1.) +/- Gödöllő 32 524 fő (2024. jan. 1.) +/- Budaörs 29 398 fő (2024. jan. 1.) +/- Szentendre 28 444 fő (2024. jan. 1.) +/- Gyál 24 376 fő (2024. jan. 1.) +/- Nagykőrös 23 016 fő (2024. jan. 1.) +/- Dunaharaszti 23 604 fő (2024. jan. 1.) +/- Vecsés 21 383 fő (2024. jan. 1.) +/-

Népesség

• Lakosság: 2 925 500 fő (2009)
• 14 éves kor alatti lakosság: 14%
• 15 és 64 éves kor közötti lakosság: 69%
• 65 éves kor feletti lakosság: 17%
• A KSH adatai alapján.

Turizmus

Közép-Magyarország területe a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió részét képezi.

Budapest

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

A legfőbb turisztikai látnivalók ezenkívül a budai oldalon a Gellért-hegy és a török kori emlékek (Gül Baba türbéje, Rudas fürdő), Óbudán az ókori római maradványok (a Nagyszombat utcai amfiteátrum és Aquincum romjai), a Budai-hegyekben pedig a Libegő, a Gyermekvasút és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A pesti oldal fő látnivalói a Hősök terén, illetve az Andrássy úton és környékén kívül az Országház, a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum.

Budapest leglátványosabb múzeumai közé tartoznak az említetteken kívül a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szoborpark.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, különösen a Városliget (benne a Vajdahunyad vára, a Széchenyi fürdő és az Állatkert) és a Duna parkosított szigete, a Margit-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé).

Lásd még:

• Budapest turisztikai látnivalóinak listája

Pest vármegye

Pest vármegye turisztikai szempontból legfontosabb települései Gödöllő (Gödöllői Királyi Kastély és az arborétum), Ráckeve (a szerb templom és a Savoyai-kastély), Szentendre (barokk főtér, Templom-domb, Szerb püspöki székesegyház, Kovács Margit Múzeum, skanzen), Vác (püspöki székesegyház, diadalív) és Visegrád (a visegrádi vár Magyarország egyik legszebb panorámájával és a visegrádi királyi palota). A megye egyéb jelentős látnivalói közé tartozik a zsámbéki középkori templomrom és az ócsai román kori református templom, a romantikus stílusú fóti templom, a Kiskunság táját bemutató Apajpuszta, Tatárszentgyörgy csodálatos Ősborókása, és lovas programjai Pusztavacs (Magyarország földrajzi középpontja), a Tápiószentmártonban található Attila-domb, a vácrátóti arborétum és a veresegyházi medvemenhely. Túrázásra, kirándulásra sok lehetőséget kínál a Pilis (Holdvilág-árok, Rám-szakadék), a Visegrádi-hegység (Dobogó-kő, Ördögmalom-vízesés), a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Tájvédelmi Körzet.

Lásd még:

• Pest vármegye turisztikai látnivalóinak listája

További információk

• A Központi Régió Honlapja Archiválva 2017. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Közép-Magyarországi Mozaik – Az ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének kiadványa