Dohány utcai zsinagóga

Dohány utcai zsinagóga
Település	Budapest, VII. kerület
Ország	Magyarország
Vallás	zsidó
Felekezet	neológ
Építési adatok
Típus	Zsinagóga
Stílus	Mór stílus
Építés kezdete	1854
Építés befejezése	1859
Rekonstrukciók évei	1991–1996
Tervező	Ludwig Förster
Építész(ek)	Ludwig Förster
Alapadatok
Befogadóképesség	2964 ülőhely
Hosszúság	53,1 m
Torony	2
Magassága	43,6 m
Belső tér területe	1200 m2
Elhelyezkedése
Dohány utcai zsinagóga Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 37″47.495833333333, 19.060277777778
A Dohány utcai zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Dohány utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be, ugyanis helyet ad komolyzenei hangversenyeknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál; falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések.

A zsinagóga története

A Dohány utcai zsinagóga

A zsinagóga belseje

A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei, mint pl. Hild József klasszicista stílusban nyújtották be javaslatukat. Végül – ma sem tudni, pontosan milyen megfontolásból – Ludwig Förster (1797–1863) osztrák építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselman Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Zsidó Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a zsinagóga belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a zsinagóga születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.)

A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található. Az elülső árkádsor lebontásával képzett kis tér az ő nevét viseli.

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó zsinagógában a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

1929 és 1931 között a zsinagóga egész környezetét felújították. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai zsinagóga megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis már – az érlelődő fasizmus jegyében – megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében.

1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1939. február 3-án pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül 1944-ben itt állították fel a budapesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a zsinagógát 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt. A zsinagóga kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben és éhezéstől elhunyt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így maradványaik ma is itt nyugszanak.

Ez az épület – az egész ország és a világ zsidósága szemében – a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett.

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma az Emánu-Él zsinagóga után a világ második legnagyobb és Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsinagógája.

Vallási élet a templomban

Frölich Róbert főrabbi

A zsinagóga a Dohány utcai templomkörzethez tartozik, az istentiszteleteket Frölich Róbert főrabbi vezeti, a főkántor Fekete László. Érdekesség, hogy a hétvégi istentiszteleten megszólal az orgona is (Lisznyai-Szabó Mária játékát hallgathatjuk) és a szertartást kórus kíséri. A zsinagógába mindig fedett fővel kell a férfiaknak belépni (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül. Ilyenkor egy bibliai mondatot ismételnek a vallásos zsidók, különös módon épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki megátkozni akarta Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott: „Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael”.

A frigyszekrény ajtói zárva

A frigyszekrény ajtói nyitva – bent a Tóra-tekercsek

Lényeges eszköze a zsinagóga a közösség szerveződésének és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen. Ennek magyarázatát a Szentírásban fedezhetjük föl. Mózes Izrael fiainak 12 törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket hozzanak. A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a „tejjel-mézzel folyó Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért földet. Mózes ekkor elmarasztalja a hírhozó „gyülekezet" lázadását. Tehát 10 felnőtt férfi – Mózes szemében is – már közösségnek, gyülekezetnek számított.

A zsidó istentisztelet világszerte, nálunk is, héber nyelven zajlik, a szokások is jobbára megegyeznek az ősidők óta és világszerte ma is gyakorolt rituáléval. Ezt írja elő a hagyomány, s ezen felül ez fűzi össze a zsidókat a közeli és távoli múlttal, s a világ más tájain élő testvéreikkel. Maga az ima voltaképpen a hajdanvolt áldozatbemutatást helyettesíti, ahogyan azt a bibliai Zsoltárok könyvében olvashatjuk: „Legyen az én imádságom áldozat Előtted, Uram”. A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás. Ez utóbbival kapcsolatos Jósua ben Gamala főpap i.sz. 64-ből való rendelete, amely szerint „minden olyan községben, ahol legalább tíz felnőtt férfi lakik, építsenek zsinagógát és iskolát”. Ennek köszönhető, hogy azóta is mindenütt, ahol zsidó település létrejön, erről a kettőről meg nem feledkeznek. És ennek volt köszönhető, hogy az ingyenes és kötelező népoktatás – annak idején 6–13 éves korig – éppen a zsidóságban valósult meg először. Különös, de a tanulás még az imánál is előbbre való; a főpap említett rendelete ugyanis így folytatódik: „Amennyiben a községnek nincs elég pénze, hogy zsinagógát és iskolát építsen, akkor csak iskolát létesítsenek, mert imádkozni ott is lehet.”

Istentiszteletek ideje a zsinagógában

Az Istentiszteletek idején a zsinagógában a turistaforgalom szünetel. Ilyenkor nem csak zsidók vehetnek részt a szertartáson, bárki megtekintheti a szertartást. Néhány feltételnek azonban meg kell felelnie mindenkinek: nem lehet rövid nadrágban, papucsban, fedetlen vállal, térden felül végződő szoknyában, illetve férfiaknak kipa, vagy más fejfedő nélkül belépnie a templomba. Ilyenkor tilos fényképeket is készíteni, hiszen az a szombat parancsolatába ütközne.

Imaidők

nyári időszámítás – Dohány utcai zsinagóga	téli időszámítás – Hősök temploma
Péntek esti ima – 18:00	Péntek esti ima – 17:00
Szombat reggeli ima – 09:30	Szombat reggeli ima – 09:30

A zsinagóga építésének előzményei

A 18. században a magyar zsidóság életében a vezető szerepet két régi közösség, Óbuda és Pozsony töltötte be. Az 1800-as években azonban két generáció elég volt, hogy az elsőséget úgy demográfiai, mint egzisztenciális helyzet és kulturáltság tekintetében Pest vegye át.

Első adatok a Pestről származó Saulról vannak, aki egy budai, hasonló személynevű hittestvérével együtt, Székesfehérváron telepedett meg és itt a helyi káptalant IV. Béla kiváltságlevelének hitelesítésére kérte. Pesten a török hódoltság idején is találunk zsidókat, azonban 1686-tól kezdve, mintegy 100 esztendőn keresztül még nyomuk sincs. A történettudomány ezt azzal indokolja, hogy a szabad királyi városok féltek a zsidók kereskedelmi és ipari konkurenciájától.

Pest városában, az 1727-ben tartott zsidó összeírás jegyzőkönyve így fogalmaz a városról: „…sőt még azt se tűrjük, hogy itt bárki is megháljon, kivéve szükség esetén, vagy ha éjszaka rájuk tör, vagy a királyi táblánál elintéznivalójuk akad.”

A város a XVIII. század utolsó harmadáig zsidókat nem volt hajlandó befogadni. Azonban 1783. március 31-én II. József császári rendelete megszüntette e – hivatalból is érvényben levő – előítéletet. Letelepedésük immár megengedetté vált a szabad királyi városokban, a kivételt csak a bányavárosok jelentették. Így kerültek a zsidók Pestre, elsősorban a Terézvárosba és a Belvárosba. A hivatalos összeírásból tudjuk, hogy 1787-ben 14 ún. "megtűrt" és 114 "telepes" élt a Duna bal oldalán. Ugyanebben az évben már első imaházuk is megalakult a mai Király utcában, a Hausler-féle majorságban.

1826-ban felavatták a bécsi hitközség reprezentatív zsinagógáját. A pesti zsidók közül többen jártak a császári fővárosban és az ottani zsidó templom mély benyomást tett rájuk. Ennek hatására vezették be a megreformált istentiszteletet a Király utcában, a "Fehérlúd" házban levő templomban. Ezt cultustempelnek nevezték el, ahol kórus kíséretében, tehát módosított formában tartották a szertartást. Ez azért fontos, mert innen már egyenes az út a Dohány utcai zsinagóga liberalizált, és meghatározó módon modernizált istentiszteleti rendjéhez, amely olyan épületben történt, amely külső és belső megjelenési formájában stílusteremtő erővel bírt.

A zsinagógaépítés előzményéről 1901-ben megjelent, Tenczer-díjjal jutalmazott pályaművében így írt Büchler Sándor:

„A telek, melyen a hatalmas és díszes voltával imponáló templom felépült, báró Baldácsy Antalnak képezte valaha tulajdonát. A rajta levő házat a hozzá tartozó kerttel a báró 1837 május 14-én harminczkét esztendőre adta bérbe a hitközségnek, mely ugyanekkor 47.000 pengő forintot és 50. cs. kir. aranyat tábláztatott rá. A zsidók örök áron szerették volna megvásárolni, de ennek meggátlója az volt, hogy egyes sz. kir. városokban, köztük Pesten, a zsidók ebben az időben tulajdonilag még nem szerezhettek ingatlanokat. A pestiek szigora következtében bérházakban, nagy költség fejében kellett vallási és culturális intézményeiket elhelyezni. Hiába folyamodtak 1812-ben, hogy engedtessék meg nekik zsinagóga, iskola építésére szolgáló terület megvásárlása, kérésüket elutasították. Hasonló próbálkozásuk 1825-ben ugyancsak sikertelenül járt.”

Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépítést. Az az elv vezérelte őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszteletben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni, orgona és énekkar alkalmazásával.

A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8-án Bayreuth-ban született és 1863. február 14-én Gleichenbergben halt meg. E német építész tanított a bécsi Akadémián. Munkásságát az eklektika iránti szeretet határozta meg, de sokat tanult az olasz reneszánsz formanyelvéből is. Bécsben ő tervezte a zsinagógát, a Ringet és több bécsi középületet. Magyarországon nevéhez fűződik a miskolci zsinagóga tervezése is.

A zsinagóga építészete

A zsinagóga légifotója

Az épület elhelyezkedése, homlokzata

A zsinagóga homlokzata este

Ősi előírások szabják meg (vagy éppenséggel ösztönzik) a zsinagógaépítő munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától.

A homlokzaton körbefutó kőfonat

A sima kváderezéssel felhúzott sarokrizalitokat sokszögű háromnegyed oszlop fogja közre, melynek tetején egy-egy kupola emelkedik. Az oszlopoknál úgy a torusz, mint a trochilusz szerkezeti elemként funkcionál. Az alsó részben levő valódi boltozatot több rétegű, keleties, ornamentális díszítés tölti ki. A felső szinten levő, ornamensekkel borított ablaknyílást négy oszlop tagolja.

A zsinagóga hátulról

Az oszloplábak felett, az ablaknyílások alsó szintjén és a fogazott párkánytag alatt a templom egész homlokzatán kőfonat húzódik végig. Az épületet homlokzatburkolata égetett kerámia, mészkő lábazat burkolat és helyenként márvány. A középrizalit alsó és középső egysége funkcionális jellegű. Hat lépcsőn jutunk fel a díszes főbejárathoz, amelyet téglányi alakú keret ölel. Mindkét oldalán egy-egy félköríves záródású ablak biztosít szimmetriát. A kapu felett bibliai idézet : "Vöászu li mikdás, vösáchánti bötochám." "És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam." A csillaggal megjelölt betűk számértékének összege a zsinagóga építésének dátumát, az 1859-es esztendőt adják ki.

A szentírási mondat feletti áttört, míves rózsaablak a belső tér egyik fő fényforrása. A két szélen levő ablakok formájukkal a Tízparancsolat kőtábláit imitálják. Mintegy így is kihangsúlyozva az épület vallási jellegét. A középrizalit legfelső zónája ritmikusan ismétlődő ablakokból tevődik össze. A világos és sötétebb tónusú téglák, anyagukból és elhelyezkedésükből adódóan teremtik meg a harmóniát.

A belső tér

Belül, a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, amelyben az ősi Tóra-tekercseket őrzik. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók:

• menóra (hétágú lámpás),
• Dávid-csillag,
• kettős oszlop (melyek a Szentély oszlopaira emlékeztetnek),
• oroszlán (Júda oroszlánja) és korona (a Tóra vagy a tudás koronája).

A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsők vezetnek fel. (A hajdanvolt Szentély oltárához 15 lépcsőn vonultak fel a papok és – énekszó kíséretében – a léviták kórusának tagjai.) A Dohány utcai zsinagógában mindehhez még a frigyszekrény fölötti kupola, gyönyörű lámpások, míves szószék, ülések és fémkorlátok is járulnak.

A hagyományos zsidó templomokban a Tórát (szombat délelőttönként) a középütt elhelyezett emelvényről (héberül bímá) olvassák, ám egyes modern zsinagógákban, így itt is, a keleti fal közelébe, az „oltárrészbe" helyezték azt át. Ezért a Tóra itt nem a nép közül, hanem fentről a néphez szól, akárcsak a prédikáció a keresztény templomokban.

A Dohány utcai zsinagóga tulajdonképpen bazilikális összetett tér. Nem más, mint az őskeresztény bazilikák, a késő évszázadok bazilikáinak XIX. századi adaptációja. Maga a bazilikás térforma a római templomból fejlődött ki, oly módon, hogy a félkörös térbővítményt, az ún. exedrát, elhagyták. A kapukat az apszissal szemben nyitották meg, így a templomba belépő ember elé tárult a templom meghitt hangulatot teremtő, alázatosságra nevelő, szerénységet követelő, varázslatos világa. Festmények, szobrok, mesteri fényhatások lenyűgözték a látogatót.

A Dohány templom alkotói nem voltak zsidók, olyan teret hoztak létre, amely a keresztény templom ismert szerkezeti elemeiből tevődik össze. Eszmei tartalma van a rávezetőtér és a templombelső kapcsolatának. A hívőt a frigyszekrény felé invitálja a dinamikus hosszhajó.

Üvegablak a karzat ajtóin

A templom aulájába három kétajtós kapun juthatunk be, amelyekre a vaspontokkal díszített pántos szerkezet a jellemző. Az aulát három kupola fedi le, melyek közül a középső a legnagyobb. Ezeket ornamentális festés díszíti. A középső portál felett miniatürizált rózsaablakon szórt fény tör át. A zsinagóga fő szerkezeti egységébe, a háromhajós belső térbe lépve a padlózatot mindenütt leborító mozaik a szembetűnő. A geometriai formák azonos ritmusban lüktetnek.

Az örökmécses a frigyszekrény előtt

Monumentális, lenyűgöző tér tárul elénk. A padsorok tengere elsöprő lendülettel invitál arra, hogy előbbre, a hely vallási szempontból leglényegesebb része, az Áron Hákódes – a Frigyszekrény felé közeledjünk. A középső úttól jobbra-balra férfiak helyét találjuk.

A második világháború befejezése óta a két oldalhajóba már asszonyok is ülhetnek. Rendeltetéséből adódóan azonban az első és a második emelet volt az, ahol a nők foglaltak helyet. Nagyünnepeken, amikor zsúfolásig megtelik a templom, a régi ültetési rend a domináló. A padokat néhol fémfeliratok ékesítik nevekkel. Ezekkel azokra a személyekre emlékeznek, akik a templom építéséhez, karbantartásához nagyobb összeggel járultak hozzá. Ezek az úgy nevezett örökülések.

A hosszanti térben két, hatalmas félköríves záródású vasoszlop emelkedik. Ezeken nyugszik a tetőszerkezet. Negyvenöt egységből áll a kazettás mennyezet, ahol a geometrizáló minták szerény díszítő motívumként jelennek meg. Jelenlegi állapotukat jelentős mértékben befolyásolta a történelem vihara.

Az alsó szinten és az első emeleten a falsíkot félköríves záródású ablaksor töri át, amelyekben visszatérő motívum a kék háttérből szinte kiugró hatágú Dávid csillag, A második szinten mindkét oldalon, három-három nagyméretű rózsaablakon árad be a fény, megteremtve a meghittség hangulatát. Az első oszlopoknál áll a katolicizmus hatását mutató, csigalépcsővel ellátott, impozáns oldalszószék. Elhelyezésük indokolt, mert a hatalmas templomot csak innen lehet "bebeszélni".

A keleti falon, az oltárrész előtt, félköríves formában, a hely szentségére zsoltáridézet hívja fel a hívők figyelmét. E mögött emelkedik az összetett térkonstrukciójú "szentély", amely kétségkívül a legattraktívabb szerkezeti elem. Erőteljesen érződik rajta úgy strukturalitás, mint díszítettség tekintetében Feszl Frigyesnek, a Vigadó építőjének hatása. Az ornamentika, a színek megválasztása, a nemes anyagok használata a keleti ízléskultúrával kapcsolatos rokonszenvre utal. Az előtérbe két oldalról lehet feljutni. Az itt levő korlátdíszítés a templomi bútorművészet nemes arányú remekműve. A középen elhelyezkedő alsó szószékről a rabbi péntek este, vagy szombat délelőtt szól híveihez. A két oldalán álló túldíszített székre azok ülnek, akik az ünnep délelőtti istentiszteleten a frigyszekrényből kiemelt, a Mózes öt könyvét magába foglaló tóratekercset ölükbe fogják.

A "Szentély" centrumában áll a felhajtható nagyszószék. Habár a zsinagógára a nonfigurativitás jellemző, díszítő elemként itt Júda oroszlánjainak faszobrait is felhasználták. A szószék összecsukott formában mint tóraolvasó-asztal és mint a kántor előimádkozói pulpitusa is működik. Két oldalon a notabilitások, az elöljárók részére fenntartott ülések helyezkednek el.

Három lépcsőn lehet feljutni a bal oldali rabbi- és a jobb oldali kántorüléshez. Háttámlájuk a Frigyszekrény struktúráját idézik. Előttük bizánci ízlésű, két nyúlánk világítótest, amely ma kétszer tizenegy villanykörtével szórja a fényt.

A Frigyszekrény síkjából kiemelkedik a két márványoszloppal indított és szabálytalan timpanonnal lezárt portál, amelynek középpontjában az Örökkévaló négybetűs neve, a tetragrammaton olvasható. A Frigyszekrényt kupola zárja le, melynek tetején magányos Dávid csillag magasodik. A frigyszekrény belső fala az éjszakai égboltot mintázza, sötétkék alapon sárga csillagokkal. A Frigyszekrény kárpitjai különböző korúak. A hétvégi istentiszteleten használandó pároheten (kárpiton) díszítőelemként hímzett tórakoronát és baldachin motívumot használt fel a készítő. Alatta a héber nyelvű szöveg az adományozó nevét és a felajánlási alkalmat tünteti fel.

A Frigyszekrényhez lépcsőkön, keleti perzsa szőnyegeken juthatunk. Lépcsőnként két-két képet ábrázolt a művész. Az itt megfogalmazott jelképek Jákob 12 fiának, a későbbi 12 törzsnek bibliai forrásból merített szimbólumai. A szőnyeg alatt a mozaikpadlózat bonyolult geometriai formákból tevődik össze. A Frigyszekrény előtt állandóan ég a "Nér támid", azaz az Örökmécses.

A templom mögötti téren, a keleti szárnyon található a rabbi és a kántor öltözője. Az oldalágon a vőlegény és a menyasszony szobáját építették. A rabbiszoba falán azoknak a lelkészeknek fényképei kaptak helyet, akik a gyülekezet vezető lelkészei voltak. Itt a közelben tárolják az esküvői baldachin, a chupá négy darab csavart oszlopát is.

A zsinagóga helye

Az első pesti zsidónegyedet a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca kötötte össze a hajóhíddal, amelyen keresztül az óbudai zsidók a vásárokra érkeztek. A hajóhídtól nem messze, a mai Széchenyi István térnél volt a Rak-piac/Kirakodó tér; itt alakult ki a 19. század elején egységes rendezési terv alapján felépített Lipótváros kereskedelmi központja. Idővel ide kerültek az áruforgalom, a szállítás és az adásvétel intézményei, tehát az egész nagykereskedelem. Az új városrészbe igyekeztek a VI–VII. kerületből a jómódú zsidók is, itt béreltek lakást, nyitottak üzletet. 1891-ben már kb. 12 000 fő volt a kerület zsidó lakossága, ami a VI. és VII. kerület 60 000-es zsidóságához képest alacsony szám, de Lipótváros esetében ez gyakorlatilag a teljes nagypolgárságot jelentette.

Ez az előkelő zsidóság a távoli Dohány utcai zsinagógába volt kénytelen járni, de ezen változtatni akartak. A várostól ingyen kaptak egy üres telket a Parlamenthez közel, 1898-ban ki is írták a pályázatot zsinagóga tervezésére, a zsűriben olyan nevekkel, mint Hauszmann Alajos vagy Steindl Imre. A legjobbnak Foerk Ernő és Schömer Ferenc tervét ítélték. A győztes terv méreteivel egyértelműen a Bazilikával versengett: ha megvalósul, 70 méteres magasságával és 3800 fős befogadóképességével Európa legnagyobb zsinagógája lett volna. Azonban a költségeket tervszinten sem tudták egymillió forint alá szorítani (a győztes tervnek csupán a kupolája hatmillió forintba került volna), így a hitközség 1907-ben inkább megállapította, hogy „nagy szükséglet egy nagy templomra a Lipótvárosban fenn nem forog”, a telket az akkor még zárt sorban álló Dohány utcai zsinagóga szomszédos telkeire cserélték, így azt szabadon álló épületté, Európa legnagyobb zsinagógájává építették át. A meg nem valósult Lipótvárosi zsinagóga helyén ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete áll.

A zsinagógában szolgálatot teljesítő rabbik, kántorok, karnagyok és orgonisták

Rabbik

Ábrahámsohn Manó főkántor

• Dr. Frölich Róbert főrabbi 1993-tól (1965–)
• Landeszmann György főrabbi 1991-től 1993-ig (1944–)
• Dr. Schöner Alfréd főrabbi 1985-től 1990-ig (1948–)
• Salgó László főrabbi 1956-tól 1985-ig (1910–1985)
• Katona József főrabbi 1936-tól 1959-ig (1936–1959)
• Herskovits Fábián főrabbi 1930-tól 1946-ig (1907–1982)
• Hevesi Ferenc főrabbi 1930-tól 1946-ig (1898–1952)
• Groszmann Zsigmond főrabbi 1906-tól 1945-ig (1880–1945)
• Richtmann Mór főrabbi 1906-tól 1927-ig (1880–1972)
• Fischer Gyula főrabbi 1905-től 1943-ig (1861–1944)
• Hevesi Simon főrabbi 1905-től 1943-ig (1868–1943)
• Meyer Kayserling főrabbi 1870-től 1905-ig (1829–1905)
• Dr. Kohn Sámuel főrabbi 1866-tól 1920-ig (1841-1920)
• Meisel Wolf Alajos főrabbi 1859-től 1867-ig (1816–1867)
• Bach József főrabbi 1859-től 1866-ig (1784–1866)

Kántorok Friedmann Mór főkántor 1859-től 1891-ig Lazarus Adolf főkántor 1925-ig Zável (Zebulon) Kwartin főkántor Oroszországból 1910-től 1920-ig (1874–1952) Ábrahámsohn Manó főkántor Linetzky Bernát főkántor Karvaly László kántor Feleki Rezső főkántor Lóránd Márton főkántor Kovács Sándor főkántor Klein Ervin főkántor Tímár Károly főkántor Fekete László főkántor 1988–napjainkig

Kántorok, akik rendszeresen énekeltek a főkántorok mellett Engel kántor Goldreich kántor Hirschler György kántor Sándor György (Giora Sharon) főkántor Szilágyi Gábor Rudas Dániel -napjainkban Karnagyok Lázár Zsigmond -napjainkban Somló Andor Révész Sándor Donáth Ede Gottschall Jakab Orgonisták Lisznyai-Szabó Mária 1971-től 2020-ig Lisznyai-Szabó Gábor 1935-től 1971-ig Schwejda Rezső Dobszay Péter

Magyar Zsidó Múzeum

Az 1896-os millenniumi évben gondoltak először arra, hogy a magyarországi zsidó vallást, az itt élő zsidók történelmi emlékeinek kiállítást hozzanak létre. Szabolcsi Miksa javaslatára ennek a kiállításnak az anyaga lett a későbbi zsidó múzeum alapgyűjteménye. 1932-ben lett végleges helye a zsinagógához épített épületszárnyban. A Vágó László és Faragó Ferenc által tervezett épület szorosan illeszkedik a zsinagóga épületéhez és az árkádokhoz.

Temető

A közönség elől elzárt tömegsírok és emléktáblák

Különleges jelentőségű a zsinagóga udvarán található temető. A zsidó szokás szerint ugyanis a temetőket nem helyezik a zsinagógák mellé. A temető a második világháború körülményei közt, szükségből jött létre.

Az eredeti tervek szerint egy vízmedence került volna a Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum és a Hősök temploma közti területre. Ez a füves terület a budapesti gettó 1944. november 18-i létrehozásával a gettó területére került. A gettóban a nélkülözés, az éhezés, a hideg és a nyilasok gyilkosságai miatt nagyon sokan meghaltak. A hideg és a háborús állapot miatt a halottakat nem tudták temetőbe vinni, ezért a zsinagóga falánál több ezer holttest hevert 40 napig. Ezek közül 3500-at a Kozma utcai és a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőkben temettek el.

A zsidókat mentők emlékműve

A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a Klauzál téren több, mint 3000 halott volt. A halottak közül 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen mártírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. A Dohány utcai zsinagóga lett az egyetlen a világon, amelynek kertjében temető van. A zsidó vallás nem engedi meg a holttestek kihantolását, és nem engedi meg a zsinagógában vagy annak közvetlen szomszédságába való temetkezést, a budapesti gettó áldozatainak többsége a vallás kihantolást és a testek vagy csontok áthelyezését tiltó, erősebb törvénye miatt maradhatott a templom kertjében. Közöttük volt Arany Dániel matematikus is, akinek emlékére évente középiskolai matematikai versenyt rendeznek.

A közelmúltban kis parkkal egészítették ki a temetőt, melyben emlékmű őrzi a számtalan életet megmentő Raoul Wallenberg, Giorgio Perlasca és Per Anger nevét.

Emlékpark

A holokauszt áldozatainak emlékműve

A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt található a Varga Imre által tervezett Emanuel-emlékfa, a Holokauszt áldozatainak emlékműve. A vörösgránit talapzaton álló, fűzfát formázó, krómacél plasztika levelein egy bizonyos összeg fejében örökítették meg a holokauszt áldozatainak nevét, a befolyt pénzt pedig a Dohány-zsinagóga felújítására fordították. Létrejöttét Tony Curtis által életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta.

Érdekességek a zsinagógáról

Ülések

Károly walesi herceg és Kamilla a zsinagógában

Az épületben található üléseket még a zsinagóga átadása előtt, akár részletre is, meg lehetett vásárolni, így a továbbiakban csak a tulajdonos használhatta. A későbbiekben ezeket az üléseket aztán el lehetett adni, vagy meg lehetett vásárolni, sőt, még jelzálogot is lehetett rá felvenni, annyira értékesnek számított egy-egy ülőhely a zsinagógában. A helyi zsidó közösségben úgy szólt a mondás: „Az egyházközség tagjainak rendelkeznie kell egy lakással, egy nyaralóval és egy ülőhellyel a Dohány utcai zsinagógában.”

A csillárok

A főhajóban lévő két öntöttvas csillár teljesen leereszthető illetve felhúzható. Erre két okból volt szükség. A világítótestek cseréjét és a szerkezet karbantartását teszi lehetővé, hogy a csillár leengedhető annyira, hogy ahhoz a személyzet biztonságosan hozzáférjen. A második ok a orgona hangzásával függ össze. Ahhoz, hogy akusztikailag tökéletes hangzást lehessen elérni a hangversenyek és koncertek rendezésekor, a bejárat felőli csillárt a második emelet karzatának szintjéhez húzzák fel, míg a keleti fal felőli csillárt körülbelül a teljes magasság 3/4-ig emelik fel. Két oldalt a második emeleti karzat függőcsillárjai is mozgathatóak, ezeket a padlástérben található kézi kurblis csörlők segítségével lehet leengedni és emelni.

A templom üzemeltetése szombaton

A zsidó vallás egyik alapvető előírása a szombat megtartása. Ilyenkor nem lehet tüzet gyújtani, munkát végezni. A világítás felkapcsolása, a fűtés beindítása is ennek számít. A zsinagóga "gondnoka" ennek okáért nem lehet zsidó vallású ember, egyébként ő az, aki a frigyszekrény függönyét is mozgatja, jelet ad az orgonistának, illetve minden elektromos berendezést kezel. Az orgonán sem játszhat szombaton zsidó, mert az is árammal működik. Sőt, zenélni sem lehet szombaton – különösképpen a zsinagógában nem.

Erre az a halachikusan is elfogadott megoldás született, hogy a kórus és az orgona fizikailag el van választva a templom szakrálisan használt részétől, így vallásilag a zeneszó és a kórus hangja "kintről" jön be a templomba. Az pedig már nem számít a szombat parancsolatának a megszegésének. A zsidó vallás ugyanis szándékosnak csak azt tekinti amit a kezünkkel, lábunkkal vagy szájunkkal teszünk. A hallást, a szaglást és a látást nem tudjuk befolyásolni – érzékszerveinkkel nem lehet szándékosságot elkövetni.

A frigyszekrény ajtaja

A kétszárnyú ajtó különlegessége, hogy olajfából készült, Izraelből származik az alapanyaga. Az Ószövetségben Noénak egy galamb olajfaágat hozott, ezzel jelezve, hogy vége a vízözönnek. A tóraszekrény kulcsának tolla szemből nézve egy 5-ös számot formáz, ezzel is utalva a Tóra öt könyvére.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Padokon levő névtáblák egyike
• 
  A holokauszt áldozatainak emlékműve
• 
  Az emlékmű részlete
• 
  A Hősök temploma
• 
  Az állandó kiállítás: a zsidó vallás kegytárgyai.
• 
  Az állandó kiállítás: a zsidó vallás kegytárgyai.
• 
  Az állandó kiállítás: a zsidó vallás kegytárgyai.
• 
  Az állandó kiállítás: a zsidó vallás kegytárgyai.
• 
  Az állandó kiállítás: a zsidó vallás kegytárgyai.

Források

• P. Brestyánszky, Ilona. Budapest zsinagógái. Budapest: Ciceró (1999). ISBN 9635392516 
• Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Dohány utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

További információk

• A zsinagóga hivatalos honlapja
• A zsinagóga a zsido.hu-n Archiválva 2005. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Romantikus építészet
• Schőner Alfréd: A Dohány utcai zsinagóga Archiválva 2014. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsinagóga a Budapest Travel Guide-on Archiválva 2022. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsinagóga.lap.hu – Linkgyűjtemény
• 150 éves a zsinagóga
• Panorámakép
• A zsinagóga a Műemlékem.hu-n
• Zsinagóga belső panorámaképek
• Klein Rudolf: A Dohány utcai zsinagóga; Terc, Bp., 2008
• Haraszti György–Klein Rudolf: A Hősök temploma; Re:Publikáció, Bp., 2019 (Silentium)

Kapcsolódó szócikkek

• A Dohány utcai zsinagóga orgonája
• Magyarországi zsinagógák listája