Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Elhelyezkedés	Budapest VII. kerülete Magyarország
Alapítva	1909
Elhelyezkedése
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 38″47.495888888889, 19.060694444444
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár témájú médiaállományokat.

A Magyar Zsidó Múzeum a Dohány utcai zsinagóga épülete mellé épített múzeumi szárnyban működő tematikus múzeum, ami a magyarországi zsidó kultúra és történelem tárgyi emlékeit mutatja be. Közép-Európa egyik kiemelkedő értékű judaikagyűjteménye, a MAZSIHISZ tulajdonában és kezelésében van.

Története

Magyarországon zsidó szertartási tárgyakat először 1884-ben mutattak be nyilvánosan, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében megrendezett Magyar Történeti Ötvösmű Kiállításon. Az 1896-os millenniumi ünnepségeken, az Ezredéves Országos Kiállításon a magyarországi zsidó közösség kilencven tárggyal szerepelt.

A Magyar Zsidó Múzeum hivatalos megalapítására 1909. december 1-én került sor, amikor erről a az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat döntést hozott és megkezdte a gyűjtőmunkát. Az első nyilvános kiállítást 1916. január 23-án nyitották meg a Hold utca 23. alatti ház bérelt lakásában. Ekkorra már közel 1500 zsidó szertartási tárgy és történelmi relikvia gyűlt össze. A magyar zsidó múzeum megnyitása nem sokkal maradt le a hasonló európai intézményeké mögött (Bécs 1895, Frankfurt, Hamburg 1898, Prága 1906, Szentpétervár 1914).

1932-re elkészült a múzeum épülete, a Dohány utcai zsinagóga főépületéhez stílusában jó illeszkedő szárnyépület formájában. Az új állandó kiállítás december 26-án nyílt meg. A Magyar Zsidó Múzeum fokozatosan egyre fontosabb szerepet töltött be a magyarországi zsidóság kulturális, szellemi életében. Közösségek, családok, egyes személyek juttatták el a gyűjteménybe értékes tárgyaikat. A harmincas évek zsidóellenes, majd az ötvenes évek vallás- és kisebbségellenes ideológiája azonban hátráltató tényező volt az intézmény fejlődésében.

1938-ban, az első zsidótörvény megjelenését követően a múzeum „Emancipációs kiállítás” címmel bemutatta az 1867-es emancipációs törvény megszületésének körülményeit és a magyar zsidók asszimilációjának folyamatát. 1939 és 1944 között a múzeum adott helyet az OMIKE évente megrendezett képzőművészeti kiállításainak, amelyeken a zsidótörvények miatt más fórumokról kiszorult képzőművészek állíthattak ki.

1940-ben a múzeum munkatársai gyűjtőkörutakat szerveztek a megszűnő vidéki hitközségek emlékeinek begyűjtése érdekében. A háborús fenyegetettség miatt 1942-ben a múzeum anyagának egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében helyezték el. 1943-ban további értékeket bankszéfekben kívántak megőrizni, de ezek a háború során később eltűntek.

A felszabadulás után, már 1945-ben felmérést készített a múzeum az elpusztult vidéki közösségek tárgyi örökségéről, a zsinagógákról és a temetőkről. A múzeum 1947 július 4-én nyitotta meg újra kapuit a látogatók előtt. 1960-ban „Szolgaságból szabadságba” címmel átfogó kiállítás nyílt a holokauszt és a zsidó felszabadulás történetéről. 1984-ben új állandó kiállítást nyitottak meg a magyarországi deportálások negyvenedik évfordulója alkalmából.

1972-ben nyílt meg a Magyar Zsidó Levéltár az Országos Rabbiképző Intézetben, amit aztán 1994-ben egyesítettek a múzeummal, ettől kezdve az intézmény hivatalos neve Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár.

1993-ban a múzeum szinte teljes kiállított anyagát elrabolták; az értékeket csak 1994 nyarán találták meg Romániában.

2016-ban a múzeum épületét átfogó módon restaurálták és Tamid (magyarul: mindig, állandóan, visszatérően) címmel új állandó kiállítást alakítottak ki, ami az ünnepek rendje szerint mutatja be a zsidó életet. A kiállításon a zsidó relikviák mellett jelentős zsidó származású magyar festők egyes képei is szerepelnek, mint Ámos Imre, Fényes Adolf, Perlmutter Izsák, Köves Izsó.

A múzeum gyűjteményéből

• 
  Zsidó imakönyv
• 
  A zsidó közösség által Eötvös József kultuszminiszternek ajándékozott album
• 
  Hanukai menóra
• 
  Levita kancsó

Források

• Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (magyar nyelven). MAGYAR ZSIDÓ MÚZEUM ÉS LEVÉLTÁR. (Hozzáférés: 2022. szeptember 4.)
• A múzeum feliratai, tájékoztató táblái (lefényképezve)
• Magyarország múzeumai. Vince Kiadó. 51. old.
• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 257. o. ISBN 963-05-6411-4   (a szócikk címe: Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény)

Kapcsolódó szócikkek

• Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény