Bayreuth
Bayreuth | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Felső-Frankföld | ||
Járás | Felső-Frankföld | ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Thomas Ebersberger (CSU) | ||
Irányítószám | 95444–95448 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | BT | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 74 907 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1092 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 340 m | ||
Terület | 66,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Bayreuth weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.
Fekvése
[szerkesztés]A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.
Története
[szerkesztés]A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére és Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.
1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: fő műve, A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 35 306 | 61 835 | 67 035 | 74 153 | 71 482 | 71 572 | 72 148 | 73 999 | 73 909 | 74 907 |
1925 | 1961 | 1975 | 2000 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 |
Látnivalók
[szerkesztés]- Haus Wahnfried – a klasszicista családi ház 1873-ban épült Richard Wagner instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
- Liszt Ferenc háza – (Wahnfriedstraße 9, a Wahnfriedstraße és Lisztstraße sarka) a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban Liszt Ferenc.
- Neues Schloss (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a Markgrafenbrunnen.
- Stadtpfarrkirche – 13–14. századi gótikus templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
- Altes Schloss (Régi Kastély) – 1454-ben épült.
- Markgräfisches Opernhaus (Őrgrófi Operaház) – 1744–1748 között épült, eredetileg udvari színháznak.
- Festspielhaus – a 380 méter magas Grüner Hügel-dombon áll. Az 1900 férőhelyes színházat Wagner kívánságára Gottfried Semper építette 1872–1876 között. Júliusban–augusztusban a Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye.
- Fantasie-kastély – a keleti Donndorf városrészben áll. 1758-ban építették.
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az A9-es és A70-es autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Politika
[szerkesztés]Testvérvárosai
[szerkesztés]- Annecy, Franciaország
- Rudolstadt, Németország
- La Spezia, Olaszország
- Lexington, Virginia (Amerikai Egyesült Államok)
Galéria
[szerkesztés]-
Az operaház
-
Neues Schloss
-
Altes Schloss
-
Festspielhaus
-
Liszt sírja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Források
[szerkesztés]- Szentirmai József: Németország, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-243-856-6
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú kategóriát.