Nemzetközi fonetikai ábécé


A nemzetközi fonetikai ábécé (angolul: International Phonetic Alphabet, IPA; franciául: Alphabet Phonétique International, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja. A Nemzetközi Fonetikai Szövetség (International Phonetic Association) készítette, eredetileg angol és francia kezdeményezésre. Története során számos nagy módosításon esett át.
Jelöléseit jelenleg főként a latin ábécé betűiből veszi, néhány jelet a görög ábécéből kölcsönzött, valamint néhány olyat is használ, amelyeknek nincs kapcsolatuk létező nyelvek írásképével.
Az IPA jelöléseinek ASCII-átírását – ezzel azok használatát kívánták megkönnyíteni – először a SAMPA, majd ezt továbbfejlesztve az X-SAMPA projekt valósította meg. Segítségével a fonetikai kiejtések leírhatók latin betűk, valamint néhány írásjegy használatával.
Az ábécé 28 magánhangzót, 63 mássalhangzót (valamint 6 további két jellel kifejezhető mássalhangzót: [d͡z], [d͡ʒ], [d͡ʑ], [t͡s], [t͡ʃ] és [t͡ɕ]), és néhány segédjelet foglal magába.
A jelek származása
[szerkesztés]A nemzetközi fonetikai ábécé szimbólumai a latin ábécén alapulnak. Néhányat közülük azért is választottak bele, mert a legtöbb latin betűvel író nyelv ugyanúgy ejti. Ilyenek többnyire a [b], [d], [f], [ɡ], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [s], [t], [v], [w], [z], magánhangzók közül az [a], [e], [i], [o], [u], bár vannak közöttük olyanok, amelyek kiejtése a legtöbb latin betűvel író nyelvben eltér. Pl.: [j], [r], [y]. Az ábécében több olyan jel is található, amelyet a latin betűk átalakításával hoztak létre, vagy írott formájukat (és azok átalakított változatát) használják ([ə], [ŋ]).
A görög ábécéből vették az alábbi jeleket: a [β], [ɣ], [θ], [ɸ] és [χ] – mássalhangzó, és a [ɛ], [ι], [ʋ] – magánhangzó. A következő jelek görög betű módosításával jöttek létre: [ɤ], [ɜ], [ʎ], [ʊ] és [ɷ].
IPA magyar nyelvre
[szerkesztés]Elöl képzett | Elöl-köz. k. | Középen képzett | Hátul-köz. k. | Hátul képzett | |
Felső nyelvállású | |||||
Középső-felső ny. | |||||
Középső ny. | |||||
Alsó-középső ny. | |||||
Alsó nyelvállású | |||||
Alsó-legalsó ny. | |||||
Legalsó ny. | |||||
A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses. |
A magyar nyelv 14 magánhangzó- és 24 mássalhangzó-fonémája az IPA rendszerben is megjeleníthető. Az IPA szándékai szerint ez minden nyelvre áll.
Áttekintés
[szerkesztés]Fő szimbólumok (betűnként): A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Egyéb jelek.
Hangsúlyjelek: Hangsúlyjelek.
Fő szimbólumok
[szerkesztés]A szimbólumok a latin ábécéhez való hasonlóság szerinti betűrendben találhatók. Az egyikükre sem hasonlító jelek a táblázat alján találhatók.
Szimbólum | Képen | Hivatalos megnevezés | Példák | Leírás |
---|---|---|---|---|
A | ||||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Spanyol: casa (ház), francia: patte (láb), német: Mann (férfi) | Röviden ejtett magyar á, csak palóc nyelvjárásban és egyes erdélyi szociolektusokban fordul elő. Sok angol ajkú az ow betűkapcsolat első tagját ejti így (pl.: cow (tehén)). Néhány angol dialektusban a cat (macska) vagy a father (apa) szóban is ezt ejtik. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Német: Aachen, francia: gare (pályaudvar) | Hosszú [a], a magyar á-nak felel meg. |
![]() |
![]() |
Középen képzett, alsó-legalsó nyelvállású magánhangzó | Angol:[1] cut (vág), német: Kaiserslautern | Angolban gyakran [ʌ]-nak írják. |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Finn: linna (vár), holland: bad (fürdő) | |
![]() |
![]() ![]() |
Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: father (apa), francia pâte (tészta) | Hosszú [ɑ]. |
[ ɑ̃ ] | Nazális magánhangzó | Francia: Caen, sans (nélkül), temps (idő) | Nazális (orrhangú) [ɑ]. | |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Angol: cot (kempingágy) | Olyan, mint az [ɑ], csak az ajkak kerekebbek. A magyar a-nak felel meg. |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Olyan, mint az [ɔ], csak az ajkak nem kerekítettek. (Amikor „[ʌ]”-t használunk angolban, elképzelhető, hogy [ɐ]-t vagy [ɜ]-t ejtünk.) | |
![]() |
![]() |
Elöl képzett, alsó-legalsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: cat (macska) | |
B | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés ajak-zárhang | Angol: babble (fecseg) | |
![]() |
![]() |
Zöngés ajak-implozíva | Szuahéli: bwana | Mintha [b]-t mondanánk nyelés közben. |
![]() |
![]() |
Berregtetett ajakhang | Olyan, mint a „brrr” hang, mikor fázunk. | |
![]() |
![]() |
Zöngés ajak-réshang | Spanyol: la Bamba | Lágy [v], csak az ajkak közelítenek egymáshoz. |
C | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen szájpadlás-zárhang | Török: kebap (kebab), cseh: stín (árnyék), magyar tyúk | Az angol tune (dallam) és cute (aranyos) közötti hang. Néhány nyelvben néha [tʃ]-nek ejtik, például a hindiben. A magyar ty-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen szájpadlás-réshang | Német: Ich (én) | Lágyabban ejtett, mint a [x]. Néhány angol ajkú ezt ejti a huge (óriási) szóban. Ennek a hangnak a létrehozásához hangosan kell suttogni a „ye” szót, mint például a „Hear ye!”-ben. Magyarban példa rá az ihlet. (Gyakran ide veszik a magyarban a technika szót is, ennek ejtése azonban inkább a veláris [x]-val történik.) |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder-szájpadlás réshang | Mandarin: Xi'an (illatos) | Lágy [ʃ]; hasonló az angol she-hez (ő; nőnemű). |
![]() |
![]() |
Lásd az O alatt. | ||
D | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder-zárhang | Angol: did (csinált) | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder-implozíva | Szuahéli: Dodoma | Kortyolásszerű [d]. |
![]() |
![]() |
Zöngés retroflex zárhang | Angol: harder (keményebb) | Olyan, mint a [d] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk. |
![]() |
![]() |
Zöngés fogréshang | Angol: the (a, az; névelő), bathe (fürdet) | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder zár-réshang | Angol: adze (bárd), olasz: zero (nulla) | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder mögötti zár-réshang | Angol: judge (bíró) | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder-szájpadlás zár-réshang | Lengyel: niedźwiedź (medve) | Olyan, mint a [d͡ʒ], csak lágyabb. |
![]() |
ɖ͡ʐ | Zöngés retroflex zár-réshang | Lengyel: dżem (lekvár) | Olyan, mint a [d͡ʒ] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk. |
E | ||||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Spanyol: fe (); francia: clé | A magyar tájnyelvi ë-nek felel meg. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Német: Klee | Hosszú [e]. Hasonló az angol hey e-jéhez. A magyar é-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Középen képzett, alsó-középső nyelvállású magánhangzó | Angol: above (fent [határozószó]), hindi: ठग [ʈʰəɡ] (bandita, tolvaj) | (Angolban csak hangsúlytalan szótagokban.) |
[ ɚ ] | ![]() |
R-rel együtt ejtett ə. (hiv.: r-rel aláfestett magánhangzó ) | Amerikai angol: runner (futó) | |
![]() |
![]() |
Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: bet (fogadás) | A magyar e-nek felel meg. |
[ ɛ̃ ] | Nazális (orrhangú) magánhangzó | Francia: Agen, vin (bor), main (kéz) | Nazális (orrhangú) [ɛ]. | |
![]() |
![]() |
Középen képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: bird (hosszan ejtve) (madár) | |
[ ɝ ] | ![]() |
R-rel együtt ejtett [ɜ]. (hiv.: r-rel aláfestett magánhangzó) | Amerikai angol: bird (madár) | |
F | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen labiodentális (felső fogsorral képzett) réshang | Angol: fun (szórakozás) | |
![]() |
![]() |
Lásd a J alatt. | ||
![]() |
![]() |
Lásd a J alatt. | ||
G | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés veláris (hátul képzett) zárhang | Angol: gig (szidás, letolás) | (A betű és a jel nem különbözik egymástól.) |
![]() |
![]() |
Zöngés veláris (hátul képzett) záralkotó | Szuahéli: Uganda | Mint a [ɡ] nyelés közben hangoztatva. |
![]() |
![]() |
Zöngés uvuláris (nyelvcsappal képzett) zárhang | Olyan, mint a [ɡ], de jóval hátrébb, egészen a torokban képezzük. Néhány arab dialektusban a q-t ejtik ɢ-nek, mint például a Gaddafit. | |
![]() |
![]() |
Lásd a Z alatt. | ||
H | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen glottális (hangszalag-) réshang | Amerikai angol: house (ház) | |
![]() |
![]() |
Zöngés glottális (hangszalag-) réshang | Angol: ahead, ha gyorsan ejtjük;
ukrán: Сергій (Szerhij – a Szergej ukrán megfelelője) |
|
[ ʰ ] | ![]() |
Hehezet | Angolban egy extra levegő-pöfékelés [t] után. Pl.: top [tʰɒp] (csúcs) de például a stop-nál [stɒp], vagy a francia és spanyol [t]-nél nem. A német [t] általában [ʰ] követi. A magyar nyelvre nem jellemző. | |
![]() |
![]() |
Zöngétlen garat-réshang | Arabic محمد Muḥammad (Mohamed) | Messze lent a torokban képezzük, hasonló a [h]-hoz, de keményebb. |
![]() |
![]() |
Lásd az U alatt. | ||
![]() |
![]() |
Lásd az L alatt. | ||
I | ||||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Francia: ville (város), spanyol Valladolid | A magyar i-nek felel meg. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: sea (tenger) | Hosszú [i]. |
![]() |
![]() |
Elöl-középen képzett, középső-felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Angol: sit (ül) | |
![]() |
![]() |
Középen képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Orosz: ты (magyar átírással: ti; nemzetközi átírással: ty) (te), török nyelvek átírásában veláris i (latin ábécét használó törököknél ı) | Aγɨš (ótörök átírás az orkhoni feliratokból, „kincs”). Gyakran használják az angol hangsúlytalan szótagokban roses. |
J | ||||
![]() |
![]() |
Szájpadlásban képzett közelítőhang | Angol: yes (igen), német: Junge (fiú) | |
[ ʲ ] | ![]() |
Palatalizáció (jésítés/lágyítás) | Orosz: Ленин (magyar átírással: Lenyin, de hivatalosan: Lenin; nemzetközi átírással: Lenin) [lʲeˈnʲɪn] | Az előtte levő mássalhangzót lágyítja. |
![]() |
![]() |
Zöngés szájpadlás-réshang | Spanyol: cayo (nem minden nyelvjárásban!) | Mint a hosszú magyar j, például a jöjjön szóban. |
![]() |
![]() |
Zöngés szájpadlás-zárhang | Magyar: gyöngy | A magyar gy-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngés szájpadlás-implozíva (záralkotó hang) | Szuahéli: jambo | Olyan, mint a [ɟ] nyelés közben. |
K | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen veláris (hátul képzett) zárhang | Angol: kick (rúg), skip (kihagy) | |
L | ||||
![]() |
![]() |
Fogmederrel képzett oldal-közelítőhang | Angol: leaf (falevél) | |
![]() |
![]() |
Velarizált (hátsó) fogmederrel képzett oldal-közelítőhang | Angol wool (gyapjú) | „Sötét” l/ℓ. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmederrel képzett oldalréshang | Zulu: hlala (ül) | Ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ʃ]-t vagy [l]-t és [θ]-t ejtünk egyszerre. Megtalálható néhány walesi névben, például a Lloydban és a Llywelynben valamint Nelson Mandela xhosza nevében, a Rolihlahlában. |
![]() |
![]() |
Retroflex oldal-közelítőhang | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [l]-t ejtünk. | |
![]() |
![]() |
Fogmederrel képzett oldal-legyintőhang | Csapkodott [l], ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ɾ]-t ejtünk egyszerre. | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmederrel képzett oldal-réshang | Zulu: dla (eszik) | Ahhoz hasonló, mikor [l]-t és [ʒ]-t, vagy [l]-t és [ð]-t ejtünk egyszerre. |
M | ||||
![]() |
![]() |
Bilabiális (ajak-ajak) orrhang | Angol: mime (pantomim) | |
![]() |
![]() |
Labiodentális (fog-ajak) orrhang | Angol: symphony (szimfónia) | Olyan, mint az [m], de az ajkak úgy érintik a fogakat, mint az [f]-nél. |
![]() |
![]() |
Lásd a W alatt. | ||
![]() |
![]() |
Lásd a W alatt. | ||
N | ||||
![]() |
![]() |
Fogmeder-orrhang | Angol: nun (apáca) | |
![]() |
![]() |
Velar nasal | Angol: sing (énekel) | Veláris (hátul képzett) orrhang |
![]() |
![]() |
Szájpadlásban képzett orrhang | Spanyol: Peña (kő), francia: champagne (pezsgő) | Olyasmi, mint az angol canyon (kanyon). A magyar ny-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Retroflex orrhang | Hindi: वरुण [ʋəruɳ] „Varuna” | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [n]-t ejtünk. |
![]() |
![]() |
Nyelvcsappal képzett orrhang | Kasztíliai spanyol: Don Juan [doɴˈχwan] | Messze lent a torokban képzett [ŋ]. |
O | ||||
![]() |
![]() |
Közepesen zárt hátulsó ajakkerekítéses magánhangzó | Spanyol: no, francia: eau | |
![]() |
![]() ![]() |
Hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Boden, francia: Vosges | Hosszú [o]. A magyar ó-nak felel meg. |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Oldenburg, francia: Garonne | |
![]() |
![]() ![]() |
Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Angol: law, francia: Limoges | Hosszú [ɔ]. |
[ ɔ̃ ] | Nazális (orrhangú) [ɔ]. | Francia: Lyon, son | ||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: feu, bœufs | Mint az [e], de az ajkakat kerekítjük, mint az [o]-ban. A magyar ö-nek felel meg. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Goethe, francia: Deûle, neutre | Hosszú [ø]. A magyar ő-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Középen képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Svéd: dum | Félúton az [o] és [ø] között. Hasonlít az [ʊ]-hoz, de a nyelvet kissé lejjebb és előrébb helyezzük. |
![]() |
![]() |
Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: bœuf, seul, német: Göttingen | Mint az [ɛ], de az ajkakat kerekítjük, mint az [o]-ban. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: œuvre, heure | Hosszú [œ]. |
[ œ̃ ] | Nazális (orrhangú) [œ]. | Francia: brun, parfum | ||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, legalsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Stockholmi svéd: öra | |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fog-réshang | Angol: thigh, bath | |
![]() |
Zöngétlen bilabiális (ajak-ajak) réshang | Japán: 富士 [ɸɯdʑi] Fudzsi | Mint a [p], de az ajkak nem találkoznak | |
P | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen bilabiális (ajak-ajak) zárhang | Angol: pip, spit | |
Q | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen nyelvcsap-zárhang | Arab: Qur’ān (Korán). | Mint a [k], de hátrább, a torokban képzett. |
R | ||||
![]() |
![]() |
Fogmeder-pergőhang | Spanyol: perro, skót angol: borrow | „Pergetett R”. |
![]() |
![]() |
Fogmeder-legyintőhang | Spanyol: pero, amerikai angol kitty/kiddie | „Legyintett R”. |
![]() |
![]() |
Nyelvcsap-pergőhang | A hátsó torokban képzett pergetett „r”. Előfordul bizonyos konzervatív francia regiszterekben „r” helyett. | |
![]() |
![]() |
Retroflex legyintőhang | Hindi साड़ी [sɑːɽiː] (szári) | Mint a legyintett, tehát egyszer pergetett [ɾ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk. |
![]() |
![]() |
Fogmederrel képzett közelítőhang | Angol: borrow | |
![]() |
![]() |
Retroflex közelítőhang | Amerikai angol: borrow, butter | Mint az [ɹ], de úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk. |
![]() |
![]() |
Zöngés nyelvcsap-réshang | Francia: Paris, német: Riemann | A torok hátsó részében képezzük, de pergetés nélkül. |
S | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder-réshang | Angol: sass | A magyar sz-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder mögötti réshang | Angol: she (ő; nőnemű). | A magyar s-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen retroflex réshang | Mandarin: Shàolín, orosz: Пушкин (Puskin) | Hasonlóan hangzik mint az [ʃ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. |
T | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder-zárhang | Angol:tot, stop | |
![]() |
![]() |
Zöngétlen retroflex zárhang | Hindi: ठग [ʈʰəɡ] (tolvaj) | Mint a [t], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder zár-réshang | Angol:cats, orosz: царь (cár) | A magyar c-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder mögötti zár-réshang | Angol: church (templom) | A magyar cs-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen fogmeder-szájpadlás zár-réshang | Mandarin: 北京 ![]() |
Mint a [tʃ], de jobban 'j'-vel ejtve. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen retroflex zár-réshang | Mandarin: zh, lengyel: cz | Mint a [tʃ], úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk vagy -toljuk. |
U | ||||
![]() |
![]() |
Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: vous (ön) | |
![]() |
![]() ![]() |
Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: Rocquencourt, német:Schumacher, kozel az angolfoodhoz | Hosszú [u]. |
![]() |
![]() |
Hátul-középen képzett, középső-felső nyelvállású magánhangzó | Angol: foot (láb), német:Bundesrepublik | |
![]() |
![]() |
Középen képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Ausztrál angol: food (hosszú) | Mint az [ɨ], de az ajkakat az [u]-hoz hasonlóan kerekítjük. |
![]() |
![]() |
Ajak-szájpadlás közelítőhang | Francia: lui | Mintha [j]-t és [w]-t együtt ejtenénk. |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Lásd a W alatt | |
V | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés labiodentális (ajak-fog) réshang | Angol: verve | |
![]() |
![]() |
Labiodentális (ajak-fog) közelítőhang | Hindi: वरुण [ʋəruɳə] (Varuna) | A [v] és [w] között. |
![]() |
![]() |
Zöngés veláris (hátul képzett) réshang | Arab, szuahéli: ghali (drága) | Hasonlít a francia [ʁ]-hez. |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, középső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Mandarin: Hénán | Mint az [o], de az ajkakat nem kerekítjük, körülbelül az [ʊ] és [ʌ] között. |
![]() |
![]() |
Lásd az A alatt | ||
W | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang | Angol: wow | Hasonlóan a magyar augusztus szóban az u-nak felel meg. |
[ ʷ ] | ![]() |
Labializáció (ajakkerekítés) | Angol: rain [ɹʷɛn] (eső), quick (gyors) | Az előtte álló mássalhangzó ajakkerekítéses kiejtését jelzi. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) réshang | Angol: what (bizonyos nyelvjárásokban) | Mint a [h] és [w] együtt |
![]() |
![]() |
Hátul képzett, felső nyelvállású, ajakréses magánhangzó | Török: kayık (caïque) | Mint az [u], lapos ajkakkal ejtve; hasonlít az [ʊ]-hoz. |
![]() |
![]() |
Zöngés veláris (hátul képzett) közelítőhang | Spanyol: agua | |
X | ||||
![]() |
![]() |
Zöngétlen veláris (hátul képzett) réshang | Skót angol: loch, német: Bach, orosz хороший [xɐˈroʂɨj] (jó) | Magyarban a technika, technikum stb. |
![]() |
![]() |
Zöngétlen nyelvcsap-réshang | Holland: Scheveningen, kasztíliai spanyol: Don Juan [doɴˈχwan] | Mint az [x], de hátrább, a torokban képezve. A németben és arabban egyesek [x] helyett használják. |
Y | ||||
![]() |
![]() |
Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Francia: rue (utca) | Mint az [i], de az ajkakat kerekítjük, mint az [u]-ban. A magyar ü-nek felel meg. |
![]() |
![]() ![]() |
Elöl képzett, felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Bülow, francia: sûr | Hosszú [y]. A magyar ű-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Elöl-középen képzett, középső-felső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó | Német: Eisenhüttenstadt | Mint az [ɪ], de az ajkakat kerekítjük, mint az [ʊ]-ban. |
![]() |
![]() |
Szájpadlás oldal-közelítőhang | Kasztíliai spanyol: llama | Közelebb a [j]-hez mint az [l]-hez. Mint az angol: million. A magyar ly régies ejtése. |
![]() |
![]() |
Lásd az U alatt | ||
![]() |
![]() |
Lásd a V alatt | ||
![]() |
![]() |
Lásd a V alatt | ||
Z | ||||
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder-réshang | Angol: zoos | |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder mögötti réshang | Angol: vision, francia: journal | A magyar zs-nek felel meg. |
![]() |
![]() |
Zöngés fogmeder-szájpadlás réshang | formális orosz: жжёшь [ʑːoʂ] (égsz) | Inkább [j] mint [ʒ], kissé mint az angol: beigey. |
![]() |
![]() |
Zöngés retroflex réshang | Mandarin: 人民日报 pinjin: Rénmín Rìbào (kínai napilap), orosz: журнал (folyóirat) | Olyan, mint amikor hátrahajlított és -tolt nyelvvel [ʒ]-t ejtünk. |
![]() |
![]() |
Lásd az L alatt | ||
egyéb jelek | ||||
![]() |
![]() |
Hangszalagzár | Angol: uh-oh, Hawai‘i, button(Brit angol) [ˈbʌʔn̩] | Hangszalagzár, egy rövid szünet, amely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik. Előfordulhat két külön szóban lévő magánhangzó között (pl: Deus ex machina [ˌdeɪəsˌʔɛksˈmɑːkɨnə]). |
![]() |
![]() |
Zöngés garatréshang | Arab: عربي (carabī) (arab) | A torok mélyén alkotott finom hang |
![]() |
![]() |
Fogcsettintés | Angol: tsk-tsk! or tut-tut!, zulu: icici (fülbevaló) | (Az angol helytelenítő csettintés.) A zimbabwei politikus Ncube neve is tartalmazza ezt a csettintést. |
![]() |
![]() |
Fogmederrel alkotott csettintés | Angol: tchick! tchick!, Zulu ixoxo (béka) | (Angolban a lovat biztató csettintés.) A xhosza (ǁʰɔsɑ) nyelv nevében az első hang. |
![]() |
![]() |
Fogmeder mögött alkotott csettintés | Zulu: iqaqa (görény) | Üres pukkanásszerű hang, mint amikor a dugót az üvegből kihúzzuk. |
Mellékjelek
[szerkesztés]Jel | Példa | Leírás | |
---|---|---|---|
[ˈa] | Angol: pronunciation [pʰɹɜʊ̯ˌnɐnsiˈeɪʃn̩] |
Főhangsúly. A jel utáni szótag hangsúlyos. | |
[ˌa] | Mellékhangsúly. A jel utáni szótag hangsúlyos. | ||
[aː] | Angol shh! [ʃː] | Hosszú hang. Angol magánhangzóknál és kettőshangzóknál gyakori; pl. Mayo /ˈmeːoː/ for [ˈmeɪ̯ɜʊ̯], etc. | |
[aˑ] | Angol caught [ˈkʰɔˑt] | Félhosszú hang. Hosszabb mint a cot [ˈkʰɒt] (ami egyébként más magánhangzó) | |
[u̯] | Angol cow [kʰaʊ̯], koi [kʰɔɪ̯] | Félhangzó. Azt jelzi, hogy ez a magánhangzó a következő magánhangzóba megy át. (Angolban gyakran kihagyjuk a jelet: [kaʊ].) | |
[ã] | Francia vin blanc [vɛ̃blɑ̃] (fehér bor) | Orrhangú magánhangzó, mint a texasi kiejtésben. | |
[n̥] | Zöngétlen mássalhangzó. Pl. az [n̥] - olyan mint egy suttogó lélegzet az orron keresztül; [l̥] a tibeti Lhasa-ban fordul elő. | ||
[n̩] | Angol button | Mássalhangzó magánhangzó nélkül, amely külön szótagmagot alkothat. (Angol [n̩] gyakran /ən/-ként átírva.) | |
[d̪] | Spanyol dos, francia deux | Dentális mássalhangzó. A nyelv jobban hozzáér a foghoz, mint az angolban. | |
[k’] | Zulu ukuza (jön) | Ejektív mássalhangzó. Nagy nyomatékkal ejtett mássalhangzók. Mint egy torokból lökött, pukkantott [k]. A [t’], [p’], [q’], [tʃ’], [ts’] és [tɬ’] hasonlóak. | |
[á] | Mandarin 妈妈 [mámā] (anya) | Magas tónus. | Vigyázat! A pinjin latin betűs átírás is használja ezeket a jeleket, de más jelentéssel. (A thai átírás az IPA-t követi.) |
[ā] | Mandarin 妈妈 [mámā] (anya) | Normál tónus. | |
[à] | Mandarin 马的 [màdɤ] (lovak) | Mély tónus. | |
[â] | Mandarin 骂 [mâ] (szid) | Ereszkedő tónus | |
[ǎ] | Mandarin 麻 [mǎ] (kender) | Emelkedő tónus | |
[.] | Angol London [ˌlɐn.dən] | Szótagszünet. (Gyakran ez felesleges és kihagyjuk.) |
Ingyenes IPA-betűtípusok letöltése
[szerkesztés]- Gentium, egy professzionálisan megtervezett nemzetközi betűtípus (latin, görög, cirill) álló és dőlt betűképpel, amelyben az IPA is szerepel, de a tonális betűk vagy az új labiodentális legyintőhang jele még nem.
- Charis SIL, egy igen átfogó nemzetközi betűtípus (latin, görög, cirill) álló, dőlt és félkövér betűképpel, amelyben szerepelnek tonális betűk, az IPA-magánhangzók előre elkészített tonális mellékjelei, az új labiodentális legyintőhang és sok más kevésbé általános fonetikai jel.
- Doulos SIL, egy Times/Times New Roman stílusú betűtípus. Ugyanazok a karakterek vannak benne, mint a Charis SIL-ben, de csak egyetlen betűképpel, az állóval.
- SIL93, a korábbi SIL IPA93 betűtípusok (Manuscript és Sophia) Unicode-ban újrakódolva.
- DejaVu betűtípus, egy nyílt forráskódú fontcsalád, amely a Bitstream Vera betűtípusokból ered.
- Tesztoldal telepített betűtípusok számára. Alternatív variánsok és tonális betűk is szerepelnek rajta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ha másképp nem jelöljük, akkor a sztenderd angol kiejtés (ún. Received Pronunciation) szerint
- ↑ a b c d e f g h Ezeket a jeleket hivatalosan ligatúrával, íves kötőjellel írjuk (pl. t͡ʃ), és előfordulnak egykarakteres formában is (pl. t͡ʃ) – bár ez az utóbbi konvenció nem kötelező. Itt nem használjuk a ligatúrát, hogy minden böngészőben helyesen mutatkozzanak ezek a jelek.