X-SAMPA
Az X-SAMPA célja az, hogy az IPA fonetikai jeleit – melyekkel leírható az egyes szavak kiejtése – latin betűkkel (pontosabban ASCII-karakterekkel) reprezentálja.
A magyar nyelv betűinek X-SAMPA-formáját az X-SAMPA magyar nyelvhez cikk írja le.
Az Extended SAM Phonetic Alphabet (X-SAMPA) (Kiterjesztett SAM Fonetikus Ábécé) a SAMPA egy változata, melyet 1995-ben fejlesztett ki J. C. Wells, a University of London fonetika professzora. Tervei szerint a jelölésrendszer egyesíti az egyedi SAMPA nyelvi táblázatokat és kiterjeszti annak használhatóságát a teljes IPA jelölésrendszerre.
Az eredmény az IPA karakterek egy SAMPA által ihletett változata 7 bites ASCII-kódrendszerre alakítva.
Használata
[szerkesztés]A jelöléseket általában perjelek („/”) közé zárva írjuk. Példák:
- Jó napot /jo: nApot/
- Egészség /Ege:SSe:g/
- Language /l{NgwIdZ/
Összefoglaló
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]- Azon IPA-szimbólumok, melyek alakja megfelel a latin kisbetűknek, az X-SAMPA-ban is ugyanazt a jelölést kapták.
- Az X-SAMPA a backslash-t („\”, vagyis fordított osztásjel) arra használja, hogy az elé írt jellel együtt egy teljesen új jelet hozzon létre, ezért például az O az O\-től teljesen eltérő hang, közöttük nincsen kapcsolat.
- Az X-SAMPA-mellékjelek (diacritics) a módosítandó jelet követik. A ~ nazalizáció (orrhang), a = magánhangzósítás, a ` retroflexió és rhoticity mellékjelen kívül minden más módosítót az aláhúzásjellel (_) kapcsolunk ahhoz a jelhez, melyet befolyásol.
- Az _1-től _6-ig terjedő számok fenntartott módosítók, melyek az egyes nyelvspecifikus hangsúlyszinteknek megfelelő rövidítésekként használatosak.
Kisbetűs jelek
[szerkesztés]Nagybetűs jelek
[szerkesztés]Egyéb jelek
[szerkesztés]X-SAMPA | IPA | IPA | Leírás | Példák |
---|---|---|---|---|
. | ![]() |
szótaghatár | ||
" | ˈ | ![]() |
elsődleges hangsúly | |
% | ˌ | ![]() |
másodlagos hangsúly | |
& | ɶ | ![]() |
nyílt elülső kerekített magánhangzó | dán drømme [dR&m@] |
' (vagy _j) | ʲ | ![]() |
palatalizáció | |
* | meghatározatlan karakter, SAMPA-„összekapcsoló” | |||
– | szeparátor | |||
/ | meghatározhatatlan francia magánhangzó | |||
{ | æ | ![]() |
majdnem-nyílt elöl képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | angol trap [tr{p] |
} | ʉ | ![]() |
zárt központi kerekített magánhangzó | svéd sju [S}] |
1 | ɨ | ![]() |
zárt központi kerekítetlen magánhangzó | walesi tu [t1] |
2 | ø | ![]() |
zárt-közép elülső, kerekített magánhangzó | francia deux [d2] |
3 | ɜ | ![]() |
középnyílt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli | brit angol nurse [n3:s] |
3\ | ɞ | ![]() |
középnyílt, középen képzett ajakkerekítéses | |
4 | ɾ | ![]() |
alveoláris, zöngés, megcsavart nyelvvel képzett hang | spanyol pero [pe4o] |
5 | ɫ | ![]() |
hátul képzett, sötét l; lásd még: _e | angol milk [mI5k] |
6 | ɐ | ![]() |
nyílt schwa | német besser [bEs6] |
7 | ɤ | ![]() |
középzárt, hátul képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | |
8 | ɵ | ![]() |
középzárt, középen képzett ajakkerekítéses magánhangzó | svéd buss [b8s] |
9 | œ | ![]() |
középnyílt, elöl képzett ajakkerekítéses magánhangzó | francia neuf [n9f] |
: | ː | ![]() |
hosszú | |
:\ | ˑ | ![]() |
félhosszú | |
< | kezdő nemszegmentális megjegyzés (például SAMPROSA) | |||
<\ | ʢ | ![]() |
epiglottális, zöngés réshang | |
> | záró nemszegmentális megjegyzés | |||
>\ | ʡ | ![]() |
epiglottális zárhang | |
? | ʔ | ![]() |
glottális zárhang | német Verein, dán stød |
?\ | ʕ | ![]() |
faringális, zöngés réshang | arab ‘ayn |
@ | ə | ![]() |
schwa | angol banana [b@"nA:n@] |
@\ | ɘ | ![]() |
középzárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó | |
^ | ↑ | ![]() |
emelkedő | |
! | ↓ | ![]() |
eső | |
!\ | ǃ | ![]() |
retroflex klikk | |
| | ![]() |
alcsoport | ||
|\ | ǀ | ![]() |
dentális klikk | |
|| | ![]() |
főcsoport | ||
|\|\ | ǁ | ![]() |
laterális klikk | |
=\ | ǂ | ![]() |
alveoláris klikk | |
-\ | ̮ | ![]() |
kapcsolójel |
Módosítók (diacritics)
[szerkesztés]Egyes szakkifejezések jelentése
[szerkesztés]- Alveoláris: a fogmedernél képzett hang
- Approximáns: teljes zár vagy rés létrejötte nélkül képzett mássalhangzó
- Bilabiális: mindkét ajak közreműködésével képzett hang
- Dentális: foghang
- Epiglottális: gégefővel képzett hang
- Faringeális: garathang
- Frikatíva: réshang
- Glottális: a hangszalagok segítségével képzett hang
- Labiodentális: az ajak és a fogak közreműködésével képzett hang
- Laterális: oldalsó (részleges zár, a szájüreg oldalán szabadon áramlik a levegő)
- Nazális: orrhang
- Palatális: a kemény szájpadlásnál képzett hang
- Plozíva: zárhang
- Posztalveoláris: a fogmeder mögött képzett hang
- Retroflex: hátrahajtott nyelvvel képzett hang
- Uvuláris: a nyelvcsap segítségével képzett hang
- Veláris: a szájpadlás hátsó részén (lágy szp.) képzett hang