Ugrás a tartalomhoz

Szózat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Vörösmarty Mihály megzenésített verséről szól. Hasonló címmel lásd még: Szózat (egyértelműsítő lap).
A Szózat kézirata
A Szózat kézirata (5-13. versszak)

A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.

Keletkezése

[szerkesztés]

Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, amely az Aurora nevű almanachban jelent meg 1837-ben.[1] A költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay Endre, a nemzeti színházi igazgatója pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának” nevezte.

Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. Vörösmarty Szózata hasonló gondolatokat vet fel, mint Kölcsey Ferenc versei, sőt, mintha az ő gondolatmeneteit folytatná, de hangvétele merőben más: míg a Himnusz egy ima, a Szózat sokkal inkább szónoklatnak hat, az elbeszélő szónoki szerepben beszél és a hallgatót/olvasót szólítja meg; valamint a Himnuszban az ima szinte könyörgéssé válik az utolsó versszakban, a Szózat sokkal lelkesítőbb, sokkal határozottabb, hazaszeretetre és hűségre ösztönzőbb. De számol a Himnusz aggodalmaival, s lehetőségnek látja a nemzethalált is: „Vagy jőni fog, ha jőni kell, a nagyszerű halál”. Ugyanakkor lehetségesnek látja a jobb kor eljövetelét is „még jőni fog egy jobb kor". Figyelembe veszi a Huszt figyelmeztetését is: „messze jövendővel” veti össze a jelent. A költeményben a múlttal három, a jövővel hat versszak foglalkozik.

Angolra Watson Kirkconnell kanadai író, akadémikus fordította le, de számos egyéb nyelvre is átültették, lásd: A Hymnus és a Szózat tizenhét nyelven.[2] Szlovák nyelvre többek között Germanecz Károly[3] fordította le. Kardos János hodosi lelkész muravidéki, közismert nevén vend nyelvre fordította le, amely egyúttal az első szlovén nyelvű fordítása is ennek a műnek.

Vörösmarty Mihály:

Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar-.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
 
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
 
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
 
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
 
Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
 
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
 
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
 
Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
 
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
 
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
 
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
 
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
 
A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

(1836)

Kotta és dallam

[szerkesztés]
A Szózat részlete a simontornyai Egressy-emlékművön
Szózat
Műfajmagyar komolyzenei dal
DallamEgressy Béni
SzövegVörösmarty Mihály
Hangfajdúr
A kotta hangnemeB dúr
Sorok8 6 8 6   8 6 8 8
ElőadásmódAndante maestoso
Kiemelt források
Dobszay643
\version "2.14.2" { << \relative c' { \key bes \major \time 4/8 \tempo 8 = 60 \set Staff.midiInstrument = "concertina" % \transposition c % ha- zad- nak ren- du-let- le- nul f16[ f8.] \autoBeamOff bes8 \autoBeamOn f16.( fis32)] g16 g8( a16) bes g8. \bar "||" % legy hi- ve o ma- gyar f8 f4 g16.( f32) f16.([ es32)] es16.( d32) d8.\fermata r16 \break % bolcsod az, s majdan si- rod is, d16 d8. d'16 c8. c16.( bes32) bes16.([ a32)] c16.([ bes32)] bes8 \bar "||" \autoBeamOff % mely a- pol s el- ta- kar. c8 c,8( a'8.) g16 \autoBeamOn g16.([ f32)] f16.( e32) f8.\fermata r16 \bar "||" \break % A nagyvi- la- gon e ki- vul f16 f8. es16 es8. des16.([ c32)] des16.([ es32)] des8.( c16) c2\fermata \bar "||" % nincsen sza- mod- ra hely f4 es des16.([ c32)] des16.([ es32)] des8.( c16) c4.\fermata r8 \bar "||" \break % aldjon vagy verjen sor keze f16 f8. g16 a8. bes16 bes8. c16 d8. \bar "||" % itt el- ned el- ned s halnod kell es16.([ d32)] d16.([ c32)] c16.([ bes32)] bes8 d16[ d8.] c8.([ bes16)] bes2\fermata \bar "|." } \addlyrics { Ha- zád- nak ren- dü- let- le- nül légy hí- ve ó ma- gyar. Böl- csőd az, s_maj- dan sí- rod is, mely á- pol s_el- ta- kar. A nagy- vi- lá- gon e kí- vül nin- csen szá- mod- ra hely. Áld- jon vagy ver- jen sors ke- ze: itt él- ned, él- ned s_hal- nod kell. } >> }

Hatása

[szerkesztés]

Vörösmarty Mihály Szózata erőteljes hatással volt a finn himnusz stílusára és tartalmára is. Abraham Herman August Kellgren (1822—1856) fordításában, Ungersk nationalsàng címmel jelent meg 1845. április 14-én a helsingforsi Morgonbladet című újságban. Itt olvashatta Johan Ludvig Runeberg is svéd fordításban. Runeberg átvette a Szózat versformáját, ám a versszakokat megtoldotta még egy, az első sorral rímelő jambusi sorpárral. Tematikáját tekintve Runeberg is hasonló gondolatokat ültetett és hasonló érzelmi töltetet adott művének.[4]

A nemzetek választott énekei, ahogy mondtam, nem mindig költői remekművek. Sőt többnyire elég közepes versélmények. A Szózat azonban, mint a Himnusz is, tagadhatatlanul költői remek. Nyelve csodálatosan emelkedett, versépítése tömör, egységes, fölfelé ívelő gondolatainak látomásos ereje a költészet legtitkosabb magaslataiba emeli. Ez a költői varázs teljesen megejtette figyelmemet. Csak a világháború után döbbentem rá, hogy ennek a költészetnek, mint minden igazi költészetnek, a valóság számára is jelentése és jelentősége van. Hogy ez a Szózat valóságos "szózat", azaz szóemelés: egy nemzet szava, önnön emberi öntudatán át, az emberiséghez.
– Babits Mihály:Szellemtörténet [5]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • Szózat (Wikiforrás) vers
  • Szózat (Wikiforrás) zenemű
  • A Hymnus és a Szózat tizenhét nyelven; audio CD; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2004[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nemzeti jelképeink - A Szózat. [2012. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 10.)
  2. ↑ a b Kölcsey Ferenc Himnusza idegen nyelveken
  3. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  4. ↑ Figyelő. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. ↑ Babits Mihály: ESSZÉK, TANULMÁNYOK, 1931. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szózat&oldid=27606321”