Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Pesti-Belső espereskerület |
| Névadója | Nagyboldogasszony |
| Pap(ok) | Dr. Osztie Zoltán (plébános) |
| Diakónus | Csorba Gábor |
| Építési adatok | |
| Építése | ismeretlen |
| Stílus | gótikus barokk |
| Építtetője | Zsigmond király |
| Felszentelés | valamikor a 14. században |
| Felszentelő | ismeretlen |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 118 m |
| Magasság | 100 m |
| Szélesség | 49 m |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1056 Budapest, Március 15. tér |
| Elhelyezkedése | |
 Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″47.492139°N 19.052219°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 19° 03′ 08″47.492139°N 19.052219°E | |
 | |
| A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.
Története
[szerkesztés]Legkorábbi emlékei a román kori, ma már nem fellelhető előtemplomig nyúlnak vissza. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták, ennek emléke egy mihráb (imafülke) a szentély délkeleti falában. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György (1692–1752) építőmester vezetésével. 1828-ban a templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Kultsár Istvánt, a felvilágosodás korának nagy színházszervezőjét.[1] 1839-ben a támpillérek közeit árusító bódékkal építették be, ezeket 1932-ben bontották le. Ekkor találták meg a gótikus ablakokat és az ikerkapuzatot.[2]
Többször restaurálták: 1805–1808 között Hild János, 1889-ben Steindl Imre, 1945 után Gerő László vezetésével. A templombelső festését 1976–77-ben felújították. 2010-ben a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találtak, meglepő épségben. A templom külseje elhanyagolt állapotban volt, mígnem 2011-ben az előtte lévő park megújítása után a homlokzatot is renoválták, Mezős Tamás építész tervei szerint.[3]
A 2014-2016 között elvégzett régészeti feltárások alkalmával megtekinthetővé vált a táborparancsnok szobája, valamint kialakításra került egy altemplom is. A felújítást követően 2016. augusztus 15-én dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében adták át a hívek és látogatók részére a templomot.
Az Erzsébet híd újjáépítésekor a templomot (az akkorra már a világszerte rutinná vált eljárással) arrébb lehetett volna helyezni, de végül inkább az új híd tengelyével is kikerülték.
Ereklyék a templomban
[szerkesztés]- 2002 márciusában helyezték el a templom főoltárában Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont és csigolyacsont ereklyéjét.
- 2006-tól itt látható Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje is.
- Az altemplomban látható az ún. Szent Kereszt ereklye, amelyet XI. Piusz pápa ajándékozott a Pálos rend számára 1934-ben.
Harangjai
[szerkesztés]A templom 52 méter magas tornyaiban 4 harang lakik: a két nagyobb az északi, a két kisebb a déli toronyban.
Polgármester-harang (Nagyharang)
[szerkesztés]2400 kg-os, H0 alaphangú, 160 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban, Nékám Lajos (orvos, 1868–1957) adománya.
Középharang
[szerkesztés]1200 kg-os, Disz1 alaphangú, 130 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1927-ben.
Kisharang
[szerkesztés]200 kg-os, Cisz2 alaphangú, 70 cm az alsó átmérője, Szlezák László öntötte Budapesten, 1927-ben.
Lélekharang
[szerkesztés]100 kg-os, Fisz2 alaphangú, 50 cm az alsó átmérője, ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten, 1929-ben.
A második világháborúban lefoglalt középső harang
[szerkesztés]A második világháborúban hadi célokra elvitték a déli toronyból a 650 kg-os, Fisz1 alaphangú, 105 cm alsó átmérőjű harangot, amelyet szintén Szlezák László öntött 1927-ben.
Harangozási rend
[szerkesztés]Korábban technikai okok (elektromos húzómű meghibásodása) miatt csak a 2400 és a 200 kg-os harangok voltak működőképesek. Az 1200 és a 100 kg-os harangok hangját már több évtizede nem lehetett hallani. Déli és esti Úrangyalára a Polgármester-harang szólt. Az esti Úrangyala után a lélekharang helyett a kisharang szólt a halottakért való imádságra. Szentmise kezdetekor a Polgármester-harang szólt. Szintén a Polgármester-harang hangja volt hallható pénteken délután három órakor Jézus kereszthalála emlékére. A kisharang hangereje nem tette lehetővé, hogy egyszerre szóljanak, mivel az igen halk, a nagyharang hangja elnyomta volna.
A harangokat 2016 végére felújították, azóta ismét valamennyi harang működőképes.
Galéria
[szerkesztés]-
A templom a 2011-es tatarozást követően -
A templom főbejárata 2011-ben -
A templom homlokzata a tatarozás előtt -
A templom főbejárata a tatarozás előtt -
A gótikus északi kapu -
Az északi oldal (az egykori emeleti gótikus ablak maradványával) -
Szent Flórián szobra a templom hátulján -
A gótikus déli kapu, a kolduspaddal -
A plébániatemplom légi fotója -
Esti forgatagban -
Díszes, gótikus boltozat -
-
Szent Erzsébet-ereklye -
Reneszánsz pasztofórium a XVI. századból -
A Rieger-orgona -
-
A királyi oratórium lépcsőjének bejárata -
-
Középkori freskótöredék a szentélyben -
XIV. századi Trónoló Madonna-freskó -
A főoltáron Molnár C. Pál festménye -
Kultsár István író síremléke – Ferenczy István alkotása -
Altemplom (2017) -
Fájdalmas Jézus-szobor -
Római- és középkori maradványok a templom padlószintje alatt -
Római- és középkori maradványok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Március havi történelmi évforduló Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
- ↑ http://filmhiradokonline.hu/ 1933. június
- ↑ Újrafestik a Belvárosi Plébániatemplom homlokzatát (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. szeptember 1. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 1.)
További információk
[szerkesztés]- A plébánia honlapja
- A templom története a miserend.hu honlapon
- vendegvaro.hu
- urbanlegends.hu
- A templom a Műemlékem.hu-n
- Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- Gerő László: A pesti belvárosi plébániatemplom; Képzőművészeti Alap, Bp., 1956 (Műemlékeink)
- Déry Attila: Budapest, belvárosi plébániatemplom; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
