Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház (Budapest)
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | orosz ortodox |
Egyházmegye | Magyar |
Püspök(ök) | Antonyij |
Pap(ok) | Magyar István Orosz ortodox pap |
Parókus | Magyar István Orosz ortodox pap |
Építési adatok | |
Építése | 1791 |
Stílus | neoklasszicista építészet |
Tervezője | |
Elérhetőség | |
Település | Budapest |
Hely | 1052 Budapest, Petőfi tér 2. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 03″47.493333°N 19.050833°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 03″47.493333°N 19.050833°E | |
Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház orosz ortodox széktemplom Budapesten, az V. kerületben. A világörökségi Duna-parti látkép része.
Története
[szerkesztés]A 18. század folyamán sok görög kereskedő telepedett le Pesten, akik eleinte a mai Szerb utcában levő Szent György szerb templombot használták, de később anyagi és számbeli gyarapodásuk megengedte, hogy saját templomot építsenek: a piaristáktól megvásárolt Duna-parti telken Jung József tervei alapján 1791 és 1801 között épülhetett fel az Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) templom.[1] 1809 körül készült el az ikonosztáz, mely Talidorosz egri fafaragó, és Kuchelmeister bécsi festő munkája.
A templom jelenleg is látható homlokzati kialakítása 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint készült. Két tornya közül az egyik 1945-ben Budapest ostroma alatt omlott le, 2008-ban építették újjá. A romos templom homlokzatát 1953-ban tatarozták. A belső restaurálás 1991–1996 között zajlott.[1]
A patinás műemlékben az istentisztelet nyelve egészen 1949-ig kizárólag a görög volt, bár már a hívők szinte teljesen elmagyarosodtak, ezért a hivatalos neve „görög alapítású Magyar Ortodox Egyházközség” lett,[1] mígnem 1951-ben Rákosi Mátyás utasítására az Állami Egyházügyi Hivatal új tulajdonost nevezett meg, nevezetesen a Moszkvai Patriarchátust. A magyarországi görögök számára szimbólum az őseik (Sinas, Haris, Takadzis és Lyka családok adományai) által emelt Petőfi téri templom, ezért a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa több ízben próbálta a templomukat és a hozzátartozó jelentős ingatlanaikat visszakapni, ezidáig sikertelenül.
A 2010-es években magyar, görög és óegyházi szláv nyelven folynak az istentiszteletek.[1]
Galéria
[szerkesztés]-
A Petőfi tér 1890 körül
-
Az 1809 körül készült ikonosztáz részlete
-
Ikonosztáz részlete
-
Ikonosztáz részlete
-
Szószék részlete
-
Hirdetőtábla
-
A templom 1961-ben a háborúban leomlott déli toronnyal
-
A déli torony a jelképes sisakkal (2010–2019)