Ugrás a tartalomhoz

Kultsár István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kultsár István
Született1760. szeptember 16.
Komárom
Elhunyt1828. március 28. (67 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
szerkesztő,
kiadó,
színigazgató
IskoláiPannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781)
SírhelyeBelvárosi plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16.Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete

[szerkesztés]

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság[1] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója.

1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke

[szerkesztés]
  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei

[szerkesztés]
  • Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom, 1789
  • B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely, 1790
  • Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely, 1794
  • Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest, 1801
  • Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest, 1802
  • Krónika : a Mohátsi veszedelemtől a bétsi békülésig Magyar Országban, Erdélyben, Havasalföldon és Moldovában történt dolgokról. Pest, 1805.
  • Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest, 1806
  • Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest, 1814
  • Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest, 1815 Online
  • Tudósítások és Hasznos mulatságok. Válogatás a Hazai és külföldi tudósítások, valamint a Hasznos mulatságok cikkeiből; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Buda Attila és Hidvégi Violetta; Kriterion, Kolozsvár, 2010 (Téka)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Papp Miklós 1874: Egy irodalomtörténeti emlék Kulcsár Istvántól. Történeti Lapok 1874/1, 20.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
  • Alapy Gyula: Kultsár István. 1760–1828; Spitzer ny., Komárom, 1911
  • Alapy Gyula: Kultsár István 1760–1828 és könyvtára; Jókai Egyesület, Komárom, 1928
  • Waldapfel József 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest
  • Markos János: Kultsár István, 1760–1828; s.n., Pannonhalma, 1940 (Pannonhalmi füzetek)
  • Dezsényi Béla-Nemes György 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest
  • Nagydiósi Gézáné: K. I. A Könyvtáros, 1960
  • Pastinszky Miklós: Kultsár István, a komáromi könyvtáralapító; Komárom megyei Tanács VB–HN Honismereti Bizottság, Tatabánya, 1979 (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár)
  • A tudós, könyvtáralapító, kultúraközvetítő Kultsár István; sajtó alá rend., előszó Hídvégi Violetta; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Tatabánya, 2001 (Castrum könyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A tudós, könyvtáralapító, kultúraközvetítő Kultsár István; sajtó alá rend., előszó Hídvégi Violetta; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Tatabánya, 2001 (Castrum könyvek)
  • Bausz Teodorik 1903: Kultsár István élete és működése. Komáromi gimnázium Értesítője 1902-1903
  • Szénássy Zoltán 1978: Kultsár István emlékére. A Hét 23/15 (április 8.)
  • Hidvégi Violetta 2010: Kulturális menedzser a 18-19. századból. Budapest 33/9