A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyeket az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény(Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Jelenleg 1031 világörökségi helyszínt tartunk számon 163 különböző országban. Magyarországi helyszínek először 1987-ben kerültek a listára, Budapesten a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint Hollókő ófaluja és táji környezete. Ma Magyarországon nyolc világörökségi helyszín található, és további tizenegy helyszín vár a megmérettetésre.
Az Abu Szimbel-i templomok a Nasszer-tó nyugati partján fekvő sziklatemplomok. Núbiának az Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén, és az i. e. 13. században épültek II. Ramszesz, az óegyiptomiÚjbirodalomXIX. dinasztiájához tartozó fáraó parancsára. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámonnak szentelték – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, de valójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt, a Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.
Az Abu Szimbel-i templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCOkulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket, 1963 és 1968 között szétbontották, és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették a templomokat. Itt a Nasszer-tó egy szigetén állnak, amit Abu Szimbellel egy gát és az azon épült út köt össze.
Az Abu Szimbel név az arabAbu Sunbul európaizált változata, az antik Ipsambul helységnévből ered. Az Újbirodalom fáraóinak idejében a régió valószínűleg a Meha nevet viselte. Ennek megerősítése azonban mind a mai napig nem sikerült. Az Abu Szimbeltől mintegy 20 kilométerre délnyugatra lévő Ibsekben is volt egy Hathor tiszteletére emelt templom, az ibseki Hathor-templom. Ezt a területet a mai Szudánban a Nasszer-tó vize befedi. Az asszuáni-gát építéséig kissé északra esett a a Nílus második kataraktájától.
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 45. ülésszakát Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt nem az eredetileg tervezett Kazanyban tartják meg júniusban. „Nem lehet megtartani a Világörökségi Bizottság 45. ülését Kazanyban vagy orosz elnökség alatt, miközben az utóbbi Ukrajnában "kiemelkedő egyetemes érték[ek]et" pusztít el” – közölték a bizottságban. A rendezvényt nem halasztják el, hiszen idén ünneplik az egyezmény 50. évfordulóját, de az ülés új helyszínét még nem közölték.– Open letter to the UNESCO World Heritage Committee (gov.uk, 2022-04-08)
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 43. ülésszakát 2019. június 30. és július 10. között tartja Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban.[1][2]
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 42. ülésszakát 2018. június 24. és július 4. között tartja Bahrein fővárosában, Manamában.[3]
2017. július 12.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 41. ülésszakát július 2. és 12. között tartotta Krakkóban. A testület húszonegy (18 kulturális és 3 természeti) új helyszín felvételéről döntött. Továbbá kibővítették, illetve módosították öt, a listára korábban felvett helyszín határait. Angola és Eritrea a világörökségi helyszínnel rendelkező országok közé került.
2016. július 18.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 40. ülésszakát július 10. és 17. között tartotta meg Isztambulban. A testület 21 új helyszín, köztük 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes (kulturális és természeti) helyszín felvételéről döntött.[4]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
