Ugrás a tartalomhoz

Hollókő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Hollókő
A Fő utca Hollókőn az Ófaluban
A Fő utca Hollókőn az Ófaluban
Hollókő címere
Hollókő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3176
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség294 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség64,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Világörökség-azonosító401
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 30″47.996111°N 19.591667°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 30″47.996111°N 19.591667°E
Hollókő (Nógrád vármegye)
Hollókő
Hollókő
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Hollókő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollókő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Holovka vagy Holovce) község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád vármegyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc[3] közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.

A község két részből áll, az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, mára pedig már az UNESCO védettsége alatt áll. Továbbá a 15. és 16. században az oszmán ostrom ellen jelentős szerepet játszó vár egyes részeit is helyreállították.

Hollókő házai egyetlen út mentén épültek meg. A házak alapanyaga túlnyomórészt kő, mindegyik több szobával rendelkezik, melyek egymás mögött helyezkednek el: hálószoba, konyha és kamra. A tetők oromzattal díszítettek. A faluban lévő 58 ház közül több múzeumként funkciónál (babamúzeum vagy bábmúzeum, falumúzeum és postamúzeum) Rendelkezik katolikus templommal, és az előbb említett Hollókő várával, melyet a 13. században építettek. Július minden utolsó hétvégéjén tartják meg a Palóc Szőttes Fesztivált, október második vasárnapján pedig a borfelvonulást.

Hollókő a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

[szerkesztés]
A Cserhát keleti része és Pásztó környéke

A település Nógrád vármegye középső részén, Szécsénytől délkeletre 12, Pásztótól északnyugatra 20 kilométerre, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21-es főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki (Nagylóc és Felsőtold közigazgatási határán) a faluba vezető, 21 146-os számú bekötőút. A településről másik irányba nem lehet továbbmenni, így Hollókő egy igazi zsáktelepülés. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy palóc parasztcsalád jellemző életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

Természeti viszonyok

[szerkesztés]
A Cserhát dombjai a várból

A Keleti- vagy Vulkáni-Cserhát alacsony vulkáni rögvidék, ahol harmadkori romvulkánok, andezit kőzettelérek (dájkok) és összetört lávatakaró roncsai bukkannak felszínre. Hollókő, Buják, Szanda és Ecsegvára is egy-egy dájkra (pontosabban: Hollókő egy neckre) épült. A Karancs (729 m) andezit lakkolit hegy: az egymás felett és mellett elhelyezkedő kőlencséket sok helyen még beborítja az oligocén homokkő. Az andezit csak a meredekebb részeken exhumálódott.

A hollókői várhegy egy nagyjából 14 millió éves (miocén korú) vulkán kürtőkitöltésének roncsa: a vulkáni felépítmény lepusztulása után a kürtőben megszilárdult, kemény, az eróziónak jobban ellenálló andezit kipreparálódott a környező üledékes kőzetekből.

A vár körüli egykori erdőség maradványa a jelenlegi fás legelő: a fákat fokozatosan vágták ki a legelő gyarapítása érdekében. A külterjes állattartás visszaszorulása után a területen megindult a szukcesszió.

Éghajlat

[szerkesztés]

A Cserhát középhőmérséklete 9-9,5 °C, éves csapadéka 600–650 mm, mert szélárnyékban fekszik. A patakok vízhozama csekély, fő folyója a Galga.

Hollókő éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,02,89,315,020,923,025,323,920,314,65,81,413,6
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,33,613,714,518,618,519,116,611,35,10,610,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,0−1,71,66,010,513,615,014,811,77,02,2−1,76,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)393238556380616345375640609
Havi napsütéses órák száma55911461871901901961881459682591625
Forrás: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Nógrád és Gömör határán (szerk. Kiss Gábor, Baráz Csaba, Katarina Gaálová, Judik Béla), Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2007. ISBN 978-963-87289-2-0


Története

[szerkesztés]
Hollókő légi felvételen
Hagyományos parasztház

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd – becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. Eredetileg valószínűleg a vár nyugati oldalán lehetett – legalábbis az iratok alapján a szent Mártonnak szentelt római katolikus plébánia 1342-ben ott állt. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.

A török időkben sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A várral szembeni, kisparcellás szőlőterületet 1860-ban alakították ki tagosítással: a falu alig 1200 magyar holdnyi (41 hektáros) határát a jobbágyfelszabadítás után 687 paraszti kisbirtokra szabdalták fel.

A katolikus templom

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Bővebben: Hollókői vár

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
329
333
329
347
304
311
294
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,8%, evangélikus 0,3%, görög katolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,7% (13% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% örménynek, 7,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,5% volt római katolikus, 2% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,3% egyéb keresztény, 7,6% felekezeten kívüli (23,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek Hollókőn

[szerkesztés]
Hollókői Vár

Ófalu, a védett falurész

[szerkesztés]
A Fő utca a védett falurészben
Hagyományos parasztház, háttérben a várral

Az Ófalu népi építészete mellett a helyi hagyományok, a népviselet és a gasztronómia is a világörökség részét alkotja. Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, fazsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang[15]) szegélyezik.

Bővebben: Hollókő-Ófalu védett falurész

Hollókői Húsvéti Fesztivál

[szerkesztés]
Utcarészlet

Hollókő minden évben megrendezésre kerülő legnagyobb rendezvénye a Húsvéti Fesztivál,[16] a hagyományok és az életöröm ünnepe. Egy hely, amit mindenkinek látnia kell! Gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások az elmaradhatatlan locsolkodással, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtanak feledhetetlen élményeket a vendégeknek. Húsvét napjain folyamatos program várja a bájos ékszerdoboz-faluba látogatókat, ahol az Ófalu parasztházai és köves utcája visszarepít minket az időbe.

Néprajza

[szerkesztés]
A palóc pár szobra

A néprajztudomány jelenlegi állása, mai eredményei alapján vitatják a palócság eredetének kérdéseit. Ellentmondásos vélemények vannak az etnikum határairól, területi megoszlásáról, a néprajzi sajátosságok kizárólagos érvényességéről. Ennek ellenére Hollókőn, a világörökséghez tartozó védett falurészben Nógrád vármegye folklórjaként a palóc népcsoport életét, hagyományait mutatják be.

Népi építészete

[szerkesztés]
Bővebben: Hollókő-Ófalu védett falurész

A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még.

Népviselete

[szerkesztés]
Bővebben: Hollókői népviselet
  • Hollókői népviselet

A hollókői népviselet a palóc népviseletek közé tartozik, a palóc kultúrát képviseli. A rimóci településcsoport, azaz 5 falu: Varsány, Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc és Hollókő viselete nagyon hasonló. Viszont a hozzáértő szem előtt, a szoknyák hossza és viselet színei alapján nem marad rejtve, hogy ki mely település képviselője. A hollókői szoknyák térdig érnek, míg a varsányiaké térd fölötti. A hollókői népviseletre főként a bordó, piros és kék színű szoknyák fehér virággal a jellemzőek, a kihívóbb színek nem fordulnak elő ellentétben a rimóci népviselettel.

Régen a népviseleti darabok mennyisége és minősége mutatta a családok vagyoni helyzetét. A népviseletet mindig nagy becsben tartották és az elődöktől örökölt ruhadarabokat is büszkén hordták. Minden eladó sorban lévő lánynak volt komplett népviselete, a csizmától az utolsó darab pántlikáig. A szülőknek nagy anyagi terhet jelentett egy-egy gyermek öltözködését megteremteni, de ünneplő ruhája mindenkinek volt. A vasalt szoknyát a nagyobb egyházi ünnepekkor vették fel a templomban, amúgy a tiszta szobában a felvetett ágy tetején tárolták, hogy a kikeményített szoknyák ne törődjenek.

  • Lány (eladó sorban lévő) viselet

Lagos (lakkos) szárú kemény csizma, mely a népviselet egyik legdrágább darabja, valódi bőrből készült és mindig szép fényesre volt bokszolva ricinusolajjal. Általában fekete színű, de régen a fiatal lányok piros csizmát is hordtak. A csizma kinézete jelezte a család vagyoni állapotát. Fehér pamut harisnya (nem átlátszó), alsó szoknya=pendely. A pendelyt régen bugyogó helyett is használták, fontos szerepe volt táncolás közben, hogy ne látszódjon ki semmilyen nem ildomos testrész. A pendely fölött van felkötve a farika (vattával kitömött párnaszerű anyag), amely a derékra felkötött 4-5 rakott szoknyát tartja, melyből a legfelső szoknya szegett alja tüdő színű, amolyan legénycsalogató. A farika szerepe a fenék megnövelése, ezáltal a szoknyák hetykébb tartása. A rakott szoknya fölé keményített vasalt szoknyát vesznek, abból is 3-4 darabot. A vasalt szoknyákat régen krumplis keményítős forró vízbe áztatás után vasalták száraz keményre, manapság már ezt speciális keményítőkkel teszik. Régen a szoknyák mennyisége is jelezte a gazdagságot, ünnepnapokkor akár 10-14 szoknyát is felvettek. Az alsó szoknyákra egy brokát selyemből készült felső szoknyát vesznek, mely főként piros vagy bordó fehér virággal. A szoknyák elől nyitottak és azokra egy fekete színű kecelét (kötényt) kötnek. Ezenkívül derékkötő pántlikát is vesznek fel, melyet elől masniba kötnek. A derékkötő mellett jobb oldalt hímzett keszkenő található, melyet a lányok régen saját kezűleg hímeztek, ezzel is mutatva a hímzési tudományukat. A szoknyák és a csizma súlya 10 kg feletti is lehet, így fizikálisan is megerőltető egy-egy ünnepnap, amikor a lányok sem leülni, sem mosdóba menni, sem sokat enni (az elszorított has miatt) nem tudnak. Mindezek ellenére a hollókőiek büszkén öltik magukra a jelesebb egyházi ünnepekkor gyönyörű ruháikat és boldogan viszik tovább a hagyományokat. Felülre csipkés ujjú bíboringváll (blúz), mely ujjának a végén pántlikából (színes szalag) masni kötve. Az ingváll felett pruszlikot (mellényt) hordanak és afölött hímzett hímzett rojtos vállkendő van átkötve a derék, melyen hátul a nagykendőre van egy szélesebb pántlika átkötve, szintén masni formában, amolyan kendőkötő díszként. A nagykendőre van tűzve jobb oldalt elől a muskátli rozmaringgal, mely parfümként is szolgál, valamint régen a házaknál ezek voltak a leggyakrabban fellelhető növények, ezért ezeket használták. A nyakra garályizst (garális) vesznek, mely több gyöngysorból álló virágokkal és kis tükörrel díszített nyaklánc. A virágok helyett régen a legényektől kapott csillagos kitüntetések voltak, melyeket a háborúban kaptak és a leendő kedvesüknek ajándékoztak, akik a garályizsukba fűzték, hogy mutassák az udvarlójuk kitüntetéseit. A kistükröket pedig szintúgy az udvarlójuktól kapott mézes kalács szívekből vették ki a nyakláncukhoz. A fülbe gyöngyös fülbevalót vesznek a "lyányok". Hajadon lányok vrekocsba (varkocsba) fonják hajukat és a végére masnit raknak pántlikából. A fiatal asszonyok nagyfékötőt hordanak- mely díszes gyöngyökkel, művirágokkal kirakott fejdísz ezüst kalászokkal, amit általában az első gyerek születéséig viseltek. Ezután a nagyfékötőt felváltotta az úgynevezett menyecske, mely a kor előrehaladtával egyre sötétebb lesz, először rojtokkal, majd rojtok nélkül. A házasság után az asszonyok már nem jártak fedetlen fejjel, onnantól már „bekötötték a fejüket”.

  • Menyasszonyi öltözet

A menyasszonyi öltözet hasonlít a vasalt szoknyás öltözethez. Az eltérés csak annyi, hogy a fejen menyasszonyi koszorú ékeskedik sok virággal. A felső szoknya fehér színű selyemszoknya sűrű rakott berakással és egy pántlikával bevarrva a szoknya alsó részén. Ehhez a viselethez nem hordják a kecelét (fekete kötényt). A test felső részén a hímzett nagykendő helyett fehér csipkekendőt viselnek az arák.

  • Kisbaba öltözet

Már a gyermek születésétől viselnek a hollókőiek népviseletet.

A kislányok és kisfiúk is ugyanolyan egybe részes szoknyácskát viselnek gyöngyös kis sapkával és fehér pamut harisnyával.

  • Rakott szoknyás népviselet- Asszony és lány öltözet

A csizma helyett kényelmeseb fekete félcipőt hordanak és a rakott szoknyából is már kevesebbet vesznek fel, mint a lányok. A fehér alsó szoknyák fölé egy rakott színes felső szoknyát kötnek, amely általában piros vagy rózsaszín színű, de a kor előrehaladtával egyre sötétebb színű. A szoknyák elölről nyitottak, melyekre egy fekete selyemszakácska (kötény) kötődik, aminek az alján gyöngyvirágos hímzés található és ami alá görbike (farkasfog), sujtás (aranyszál), ördöglakat (gyöngy és flitter) vagy pillangó (flitter) díszítés kerül.

A szakácska elé pántlikából masni alakban derékkötőt kötnek. Felülről vászon ingvállat viselnek, amelynek az ujja végei virágokkal kihímzettek. Az ingvállra cucajt vesznek fel (általában zöld szegélyű gombos virágos mellény), a kor előrehaladtával ez is virágdísz nélküli egyszínű és egyre sötétebb. A nyakra ugyanúgy garályizs kerül virágokkal és kis tükörrel. Asszonyok fejdísze a rojtos selyemkendőből hajtogatott „menyecske”, mely alá gyöngyös főkötőt helyeznek. Az idősebbek a menyecskébe már nem raknak rojtokat. A lányok esetében pedig hajfonat a hajviselet pántlikával.

A rakott szoknyás népviseletet a lányok a vasárnapi misére vették fel, amikor nem volt nagyobb egyházi ünnep, ez a viselet szerényebb, de kényelmesebb viselet.

  • Férfi viselet

A férfiak bőrből készült hosszú szárú csizmát viselnek, mely szintúgy- mint a lányoknál- az öltözet legdrágább darabja. A csizmához fekete posztó csizmanadrágot viselnek, mely zsinóros mintával díszített. A nadrág elé selyemszakácskát kötnek, melynek alja virágokkal hímezett, ami alá görbike (farkasfog), sujtás (aranyszál), ördöglakat (gyöngy és flitter) vagy pillangó (flitter) díszítés kerül. A szakácska elé derékkötő pántlikát kötnek masninak megformázva.

Felülre hímzett bő ujjú gyolcsinget viselnek, melyre lajbit (pitykével, hímzéssel díszített mellény) vesznek fel. A lajbi nem összegombolható. Régen a férfiak ingelejét a kedveseik saját kezűleg hímezték ki.

Fejükre pörge fekete kalapot vesznek, melyet körbe pántlika díszít, szintúgy masnival átkötve. A kalapba rozmaringot és muskátlit tűznek. A hiedelem szerint a lekonyuló rozmaring a férfiasság hiányát mutatja. A kor előrehaladtával a kalap már kevésbé díszes és nem kötnek pántlikát rá.

Intézménye

[szerkesztés]
  • Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft.

A világörökségi védett falurész legnagyobb szállásadója. Főbb feladatuknak tekintik a rendezvények és a szabadidős programok szervezését és egy új Hollókő kép kialakítását, amelybe a pihenési lehetőségek mellett a (építészeti, népművészeti) hagyományok ápolása, és felelevenítése, az aktív pihenés lehetőségeinek megteremtése és fenntartása szerepel. Hozzájárul a falu műemléki értékeinek megóvásával és mindazon fejlesztések megvalósításával ahhoz, hogy a település lakói és a világ minden részéről érkező vendégek otthoniasan érezhessék magukat.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Javítva a település önkormányzatától érkezett információk alapján
  4. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  13. ↑ Hollókő Helységnévtár
  14. ↑ Hollókő Helységnévtár
  15. ↑ Magyar Néprajzi Lexikon tornác, folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang
  16. ↑ Hollókői Húsvéti Fesztivál, husvetifesztival.com

Források

[szerkesztés]
  • Benkő Mihály: Hollókő-Ófalu (Salgótarján, 2009) ISBN 963-214-682-4
  • Faragó Zoltán: Hollókő-Várrom (Hollókő, 2009) ISBN 963-214-681-6
  • Pál József: Nógrád megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) 387. o. ISBN 963-9089-12-5
  • A Bükki Nemzeti Park tájékoztatója – Hollókő, külterület

További információk

[szerkesztés]
  • Hollókő honlapja, holloko.hu
  • Ilyen lett a milliárdokból felújított Hollókő Archiválva 2019. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, valasz.hu
  • Hollókő a Világörökség.hu oldalon, web.archive.org
  • Startlap linkgyűjtemény, holloko.lap.hu
  • Pajtakert, hollokotourism.hu
  • Kisfilm Hollókőről, youtube.com
  • Old Village of Hollókő and its Surroundings, unesco.org (angolul)
  • Hollókő, funiq.hu
  • Hollókő; szerk. Mendele Ferenc; 2. átdolg., bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 1979
  • Kovács Gergelyné: Hollókő. Tájvédelmi körzet; TKM Egyesület, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Ács Irén: Hollókő; bev. Román András, jegyz. Zólyomi József; Corvina, Bp., 1990
  • Postamúzeum, Hollókő; Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Bp., 1990
  • Tomori Viola: Hollókő. Egy palóc falu lélekrajza; Akadémiai, Bp., 1992
  • Mezősiné Kozák Éva: Hollókő, várrom; TKM Egyesület, Bp., 1996 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Gedai Csaba: Hollókő; F. Szelényi Ház, Veszprém, 1996
  • Faragó Zoltán: Hollókő. Világörökség, world heritage. Útikalauz, guide-book, Reiseführer; Polar Studio, Salgótarján, 1997
  • Mendele Ferenc: Hollókő, műemlékegyüttes; 4. jav. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2000 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Mezősiné Kozák Éva: Hollókő; szerk. Horváth István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Szarvas Imre: Nógrád megye világhírű védett területei. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és a Hollókői Tájvédelmi Körzet; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2005
  • Hollókőtől a Bodrogzugig; szerk. Baráz Csaba, Kiss Gábor; Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Eger, 2007 (Bábakalács füzetek)
  • Sulyok László: Hollókő legendái; Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján, 2009 (Nógrád, a varázslatos világ)
  • Hollókő és a palóc vidék; szerk. Méhes László; Well-PRess, Miskolc, 2009 (Vendégváró)
  • Hollókő öröksége; szerk. Dobosyné Antal Anna, Kovács Dezső; Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp., 2013
  • Hollókő. Az élő falu; szöveg Sziebig Tímea; Önkormányzat, Hollókő, 2015
  • Faluszemináriumi kutatások, Hollókő; SZIE, Gödöllő, 2015 (Acta regionis rurum)
  • Füst Antal: Hollókő várának regénye; Zagyvaforrás Egyesület, Salgótarján, 2017
  • A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
  • Kirándulás az UNESCO világörökségi faluban - HOLLÓKŐ Átutazófilm
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollókő&oldid=27597402”