Ugrás a tartalomhoz

Felsőtold

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőtold
A harangtorony
A harangtorony
Felsőtold címere
Felsőtold címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterNagyváradi István (független)[1]
Irányítószám3067
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség121 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″47.968070°N 19.609010°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 05″, k. h. 19° 36′ 32″47.968070°N 19.609010°E
Felsőtold (Nógrád vármegye)
Felsőtold
Felsőtold
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Felsőtold weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtold témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Szent Imre katolikus kápolna

Felsőtold község Nógrád vármegyében, a Pásztói járás északi részén; a járás egyik legkisebb falva. Az alsótoldi körjegyzőséghez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu a Cserhát dombjai közt, a Zsunyi-patak völgyében épült; a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet határa a falu szélén húzódik, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Szécsény és Pásztó felől is megközelíthető – előbbitől körülbelül 18, utóbbitól 12-13 kilométerre fekszik –, áthalad a közigazgatási területén a két várost összekötő 2122-es út. A faluközpont főutcája a 2122-esből, annak a 18+850-es kilométerszelvénye közelében északkeleti irányban, Garáb felé kiágazó 21 145-ös út; ezen kívül a község közigazgatási területének északi, Nagylóc felőli szélén ágazik ki a 2122-esből a Hollókőre vezető 21 146-os út is.

Története

[szerkesztés]

Alsó- és Felsőtold határában, a Mogyorós-Sástó dűlőben mintegy ezeréves, több szintből álló temetkezési helyet tártak fel, alatta pedig római kori település nyomát fedezték fel.

A mostani Alsó- és Felsőtold elődje az Árpád-házi királyok idején létezett, Told nevű község – ez 1327-ben és 1470-ben is bizonyítottan a Toldi családé volt. Ez a falu a török időkben elpusztult, az 1715-1720 évi összeírásokban még nem fordult elő, tehát csak 1720 után települt újra.

1770-ben Kubinyi Gáspár, ifj. Darvas József, Gedey Adám és a Beniczky család volt a földesura, később báró Hellenbach József birtokába került; özvegye, utána gróf Chorinszky Igóé lett, majd az 1900-as évek elején gróf Wilczek Frigyes és Pátkay Dániel dr. voltak a nagyobb birtokosai.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 312 lakosából 310 magyar volt. Ebből 275 római katolikus, 25 evangélikus, 8 izraelita volt.

A falunak soha nem volt saját temploma. Az egyemeletes, fagúlával fedett késő barokk római katolikus harangtornyot 1800 körül (lehet, hogy 1782-ben)[3] emelték. Harangját Wieland Ádám öntötte Vácott, 1775-ben.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagyváradi István (független)[4]
  • 1994–1998: Nagyváradi István (független)[5]
  • 1998–2002: Nagyváradi István (független)[6]
  • 2002–2006: Nagyváradi István (független)[7]
  • 2006–2010: Nagyváradi István (független)[8]
  • 2010–2014: Nagyváradi István (független)[9]
  • 2014–2019: Nagyváradi István (független)[10]
  • 2019–2024: Nagyváradi István (független)[11]
  • 2024– : Nagyváradi István (független)[1]

Gazdaság

[szerkesztés]

A falu lakossága évszázadokon át földművelésből és állattenyésztésből élt.

A település szerkezete

[szerkesztés]

A múlt században kialakult faluszerkezet jórészt megmaradt. A keskeny utcák a domborzathoz alkalmazkodva kanyarognak. A telkek beépítése fésűs. Fennmaradt sok jellegzetes, deszkamellvédes, tornácos, faragott oromdeszkázatú, kontyolt nyeregtetős palóc lakóház a 20. század elejéről.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
125
129
125
138
127
130
121
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 2,3%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 11,4% (8,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,7% volt római katolikus, 0,8% református, 0,8% görög katolikus, 0,8% ortodox, 3,9% egyéb keresztény, 11,8% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Szent Imre katolikus kápolna mellett álló, késő barokk harangtorony:
  • népi lakóházak
  • Kéz-kilátó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája, 2010.
  4. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  9. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  11. ↑ Felsőtold települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Felsőtold Helységnévtár
  14. ↑ Felsőtold Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőtold&oldid=27391307”