Ugrás a tartalomhoz

Kalonda (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalonda
Kalonda látképe délről.
Kalonda látképe délről.
Kalonda zászlaja
Kalonda zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1238
PolgármesterPapp Réka (független 2018)
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület8,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 19° 39′ 19″48.259722°N 19.655278°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 19° 39′ 19″48.259722°N 19.655278°E
Kalonda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalonda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalonda (szlovákul: Kalonda) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.


Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 8 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1238-ban "Kalanda" alakban említik először. 1368-ban "Feulkalanda", 1496-ban "Eghazas Kalonda" néven szerepel az írott forrásokban. 1554-ig a Kalondai és a Széchenyi család birtoka volt. A 14.-16. században két falura vált szét, melyek a török hódítás után egyesültek. 1828-ban 46 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kalanda, Nógrád m. magyar f., 440 kath., 16 evang. lak. Határja hegyes, és róna; erdeje van; a falun kivül levő kath. fil. templom egy felette régi épület. F. u. nagyobb részint a Battik család." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Egy ideig Rapphoz tartozott. Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország (Ipolytarnóc) felé.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 330, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 239 lakosából 152 magyar és 74 szlovák volt.

2011-ben 216 lakosából 116 magyar és 78 szlovák volt.

2021-ben 198 lakosából 105 (+2) magyar, 88 (+6) szlovák, 2 egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1846-ban Vidor Pál színész, színigazgató, énekes (bariton), színműíró, rendező.
  • Miloslav Mihály pilóta, a losonci sportrepülőtér parancsnoka

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1854-ben épült a régi templom helyén. Tornyát 1895-ben építették.
  • A faluházban a község egykori életéről, történetéről látható kiállítás.
  • A vasútállomás épületében az AszódBalassagyarmat– Kalonda–Losonc vasútvonal történetéről szóló kiállítás tekinthető meg.
  • A faluban még láthatók a 18. században épített régi parasztházak.
  • Az 1854-ben épített templom alapjai.
  • A templomban látható Kalonday György vörösmárványból készült sírköve 1554-ből.
  • A templomkertben a kitelepítettek és meghurcoltak emlékműve áll.
  • A község fölött emelkedő Kotyor nevű hegytetőn kilátó áll.
  • Szabadtéri színpad a tájház udvarán.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]