Ugrás a tartalomhoz

Mucsény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mucsény (Mučín)
Szűz Mária születése római katolikus templom
Szűz Mária születése római katolikus templom
Mucsény zászlaja
Mucsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1246
PolgármesterBenkő Zoltán
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség763 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület11,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 19° 42′ 00″48.244444°N 19.700000°E
Mucsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mucsény vagy Mucsiny (szlovákul: Mučín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.


Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 10 km-re délre fekszik, a magyar határon, gyakorlatilag az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület közvetlen északkeleti szomszédságában.

Szomszédos települések

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]

Szlovákiában

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

1246-ban "Mwszink" alakban említik először. Ezután 1275-ben "Muchun", 1448-ban "Mochi", 1496-ban "Muchyn" alakban szerepel az írott forrásokban. A 13. századtól a 16. századig a füleki váruradalomhoz tartozott. A település a török hódítás miatt 1544 és 1596 között elpusztult. A 18. század közepéig puszta volt, csak a század második felében lett újra önálló falu. 1828-ban 34 házában 219 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század második felében a Wohla család birtoka, 1870-től szeszfőzdéje működött.

Vályi András szerint "MUCSINY. Szabad puszta Nógrád Várm. földes Urai több Urak, fekszik Raphoz közel, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Mucsiny, puszta, Nógrád vmegyében, 221 kath. lak. Rapp filialisa."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1944-ben partizáncsoport működött a területén.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 559, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

1991-ben a községet még több magyar lakta.

2001-ben 688 lakosából 458 szlovák és 202 magyar volt.

2011-ben 750 lakosából 526 szlovák és 130 magyar volt.

2021-ben 763 lakosából 185 (+16) cigány, 87 (+30) magyar, (+1) ruszin, 455 (+47) szlovák, 4 egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1882-ben Tarján Ödön mérnök, gyártulajdonos, csehszlovákiai magyar politikus, a Prágai Magyar Hírlap támogatója.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]