Szanda
Szanda | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Balassagyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 2697 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 518 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″47.926889°N 19.438439°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″47.926889°N 19.438439°E | |||
Szanda weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szanda község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a 15. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód között húzódó 2108-as útról Becske és Magyarnándor között keletnek letérve érhető el, a 2124-es úton. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.
Közigazgatási területét délen érinti a Bercelről (a 2138-as útból kiágazva) induló, s csak az itteni kőbányákig vezető 21 157-es út is.
Története
[szerkesztés]Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.
1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.
1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.
Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.
1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.
Birtokosai:
- 1387-től a Csetneki család
- 1390-től Pásztói János
- 1424-től Borbála királyné
- 1439-től Erzsébet királyné
- 1440-től a Rozgonyiak, illetve a Kompolthyak
- 1465-től a Lábatlani család
- 1474-1490 között a Báthoryak
- 1504-ben a Tárnok család és az esztergomi érsek pereskedett rajta
- 1548-ban a törökök elfoglalták
- 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta a várat és felgyújtatta, többé nem épült fel.
A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Balatoni János (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Csordás Ildikó (független)[5]
- 1998–2002: Koplányi János (független)[6]
- 2002–2006: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[7]
- 2006–2010: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[8]
- 2010–2014: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[9]
- 2014–2019: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[10]
- 2019–2024: Tóth Tamás László (független)[11]
- 2024– : Kiss Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 662 | 645 | 634 | 591 | 525 | 531 | 518 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 2,6%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 4,8% református, 1,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Palóc lakóházak
- A szandai vár romjai
- Tájház
- Mária-kápolna ("Máriácska káponkája")[15]
- Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
- A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.
-
Szandai vár légi felvételen
-
Szandai vár légi fotón
-
Szandai vár légi fotón
Testvértelepülései
[szerkesztés]- Hegyközszentmiklós
- Leszenye (Lesenice), Szlovákia[16]
- Dąbrowa, Lengyelország[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://szanda.hu/?page_id=8
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szanda Helységnévtár
- ↑ Szanda Helységnévtár
- ↑ http://szanda.hu/?page_id=14
- ↑ http://www.lesenice.sk/oznamy.phtml?id6=51&module_action__0__id_info=28956
- ↑ Archivált másolat. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Nógrádvármegye.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szanda község hivatalos honlapja
- Szanda az utazom.com honlapján
- Szanda az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései