1440
| 1440 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1440 |
| Ab urbe condita | 2193 |
| Bahái naptár | -404 – -403 |
| Berber naptár | 2390 |
| Bizánci naptár | 6948 – 6949 |
| Buddhista naptár | 1984 |
| Burmai naptár | 802 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1432 – 1433 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1495 – 1496 |
| Shaka Samvat | 1362 – 1363 |
| Holocén naptár | 11440 |
| Iráni naptár | 818 – 819 |
| Japán naptár | 2100 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4136–4137 |
| Kopt naptár | 1156 – 1157 |
| Koreai naptár | 3773 |
| Muszlim naptár | 843 – 844 |
| Szeleukida naptár | 1751–1752 |
| Örmény naptár | 889 ԹՎ ՊՁԹ |
| Thai szoláris naptár | 1983 |
| Zsidó naptár | 5200 – 5201 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek
Évek: 1435 – 1436 – 1437 – 1438 – 1439 – 1440 – 1441 – 1442 – 1443 – 1444 – 1445
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 6. – I. Lajos savoyai herceg (VIII. Amadeus fia) trónra lépése (1465-ig uralkodik).
- január 18. – A magyar országgyűlés küldöttsége Lengyelországba indul, hogy III. Ulászló lengyel királyt meghívja a trónra.
- február 16. – IV. Jenő pápa a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzójának nevezi ki Dominis János zenggi püspököt.[1]
- február 21. – A Poroszországban a városok, a német, porosz, kasub polgárság és nemesség létrehozza a Porosz Szövetséget a Német Lovagrend uralma ellen.
- február 22. – V. László születése, Luxemburgi Erzsébet királyné visszavonja korábbi beleegyezését Ulászló megválasztásába és fiát nyilvánítja királlyá.
- március 9. – Az országgyűlés küldöttsége Krakkóban I. Ulászlót, II. Ulászló lengyel király fiát, lengyel királyt, magyar királlyá választja.[2]
- április 6. – III. Frigyest német királlyá választják (1452-től Itália királya és német-római császár, 1493-ig uralkodik).
- április 9. – III. Kristóf dán, norvég és svéd király (VII. Erik nővérének fia) uralkodásának kezdete (1448-ig uralkodik).
- május 15. – Luxemburgi Erzsébet királyné az ellopott koronával a kis Lászlót V. László néven Székesfehérvárott királlyá koronáztatja, erre fegyveres harc tör ki a királyné és Ulászló hívei között.
- július 17. – Az országgyűlés Pesten Ulászlót királlyá koronáztatja (1444-ben elesik a várnai csatában).
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- április – A II. Murád oszmán szultán vezette török sereg hat hónapig tartja ostrom alatt a Tallóci Jován által védett Nándorfehérvár várát.[3]
- az év folyamán –
- Luxemburgi Erzsébet királyné III. Frigyest nevezi ki V. László gyámjául, átadja neki a koronát, és elzálogosítja a nyugati határszél városait. Giskrát seregvezérré és a bányavárosok kapitányává nevezi ki. Az egész országban polgárháború dúl, hatalmas méreteket ölt a feudális anarchia.
- Iztcóatl azték uralkodó halála, utóda I. Moctezuma (Huitzilihuitl fia, 1469-ig uralkodik).
- A könyvnyomtatás feltalálása (Johannes Gutenberg).
- Trónra lép I. Moctezuma, Huitzilihuitl unokája, (Ilhuicamina fia), az Azték Birodalom ötödik uralkodója (†1469).
Születések
[szerkesztés]- január 22. – III. Iván moszkvai nagyfejedelem († 1505)
- február 22. – V. László magyar és cseh király († 1457)
- Johannes Martini németalföldi zeneszerző
Halálozások
[szerkesztés]- Itzcóatl, az Azték Birodalom negyedik uralkodója
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 669. p.
- ↑ Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai ezeréves történetében, Laufer Vilmos kiadása, Budapest, 1882. p. 125.
- ↑ Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 12. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1440 témájú médiaállományokat.