Ugrás a tartalomhoz

Héhalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Héhalom
A műemlék kőhíd
A műemlék kőhíd
Héhalom címere
Héhalom címere		 Héhalom zászlaja
Héhalom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterBakos József (független)[1]
Irányítószám3041
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség936 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″47.779300°N 19.584900°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″47.779300°N 19.584900°E
Héhalom (Nógrád vármegye)
Héhalom
Héhalom
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Héhalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Héhalom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Héhalom község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén fekszik, a fővárostól mintegy 60 kilométerre, Aszódtól és Pásztótól egyaránt 20-20 kilométerre. Környező települések még: Szirák és Egyházasdengeleg északnyugatra, Palotás északkeletre, Erdőtarcsa délkeletre és Nagykökényes délnyugatra.

Megközelítése

[szerkesztés]

Főutcája az Aszódtól Szarvasgedéig húzódó 2109-es út, amelyből itt ágazik ki, a 18+200-as kilométerszelvénye közelében a Szirákra vezető 21 151-es számú mellékút (utóbbi a két község között félúton található Egyházasdengeleg egyetlen megközelítési útvonala). Keleti határszélét érinti még a 2132-es út is.

Műszaki érdekessége még a település úthálózatának az a régi kőhíd, amely eredetileg a 2109-es út részét képezte, annak 16+500-as kilométerszelvénye közelében; jelenleg közútként a 21 156-os útszámmal számozódik, de valójában közlekedési szerepet régóta nem is tölt már be; ma Héhalom értékes, műemlék látnivalója.

Története

[szerkesztés]

Héhalom nevét a 13–14. században említették először az oklevelekben Hywhalom alakban írva.

Héhalom - légi fotó

Egy 1439-es oklevél szerint akkoriban, Báthory István birtokaként a bujáki vár tartozéka volt, később vámhelyként működött. Az 1500-as évek közepétől a török területekhez tartozott, sokáig Arpalék Hasszán aga kezén volt.

1598-ban Nádasdy Ferenc volt a földesura, de 1633–1634 között ismét a törököké lett, a váci nahije községei között sorolták fel, de csak egy adóköteles házzal. Az 1600-as évek végére elnéptelenedett, az ezután megjelenő népességről nem tudjuk, hogy az „őslakosok” költöztek-e vissza, vagy más vidékről vándoroltak ide emberek. Az adózási listákon szereplő nevekből arra lehet következtetni, hogy a lakosság teljesen kicserélődött.

Több „tulajdonosváltás” után 1770-től 1848-ig az Esterházy család tagjai közül kerültek ki a település földesurai. 1832-ben Esterházy Miklós támogatásával építették fel a falu új templomát. A lakosság máig jórészt római katolikus vallású. A századforduló környékén a falu határában fekvő földek a Schossberger család tulajdonában voltak. A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 1259 lakosából 1257 magyar volt. Ebből 1216 római katolikus, 22 evangélikus, 21 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A község az 1950-es megyerendezésig a Sziráki járáshoz tartozott, ekkor annak többi községével együtt az újonnan alakuló pásztói járáshoz csatolták. 1950-től 1970-ig a községnek önálló tanácsa volt, ezután 1970. július 1-jén a környező településekkel, Palotással, Kisbágyonnal és Szarvasgedével közös tanács társközsége lett, a közös tanács székhelye Palotáson volt.[4] 1981. december 31-étől Palotás és Héhalom Palotáshalom néven egyesült,[5] de 1990-ben az egyesítés megszűnt, és ekkor ismét önálló tanácsot is alakítottak Héhalomban. A rendszerváltás után községi önkormányzat alakult. 2008-2009-es tanévtől az egyházasdengelegi felső tagozatosok is a héhalmi iskolában tanulnak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szilágyi Albert (független)[6]
  • 1994–1998: Szilágyi Albert (független)[7]
  • 1998–2002: Szilágyi Albert (független)[8]
  • 2002–2006: Szilágyi Albert (független)[9]
  • 2006–2010: Szilágyi Albert (független)[10]
  • 2010–2014: Szilágyi Albert (független)[11]
  • 2014–2019: Bakos József (független)[12]
  • 2019–2024: Bakos József (független)[13]
  • 2024– : Bakos József (független)[1]

Településszerkezet

[szerkesztés]

Az Öregfalu utcaszerkezete a domborzatot követően organikus fejlődött ki, egyes elemei máig a középkori falu arculatát őrzik. Az utcára merőleges szalagtelkeken a legtöbb épületet a telek oldalhatárára építették. Az Újtelep utcaszerkezete ettől markánsan különböző, hálózatos.

Testvértelepülések 

[szerkesztés]

Természeti viszonyok

[szerkesztés]

Domborzat, vízrajz

[szerkesztés]

Héhalom a Cserhátalja kistáj közepén, Nógrád vármegye déli részén található, Budapesttől mintegy 60 km-re. A kistáj közepes, illetve alacsony dombság, a Cserhát hegylábfelszínének része. A falu tengerszint feletti átlagos magassága 140 méter. A település legmagasabb pontja (180,5 m) a falu fölötti Templom-domb, ami tulajdonképpen mesterséges építmény, egy bronzkori tell.

A környék felszínét északnyugat-délkelet irányú völgyek tagolják. A falun átfolyik a Bujáki-patak, a Bér-patak és a Tarcsai-patak; legszabdaltabb domborzatú része az Ebhát- és a Csapás-dűlőktől északnyugatra eső meredekebb partoldal, a Bujáki-patak bal partja.

Földtan

[szerkesztés]

A dombokon a pleisztocén lejtőüledékek alatt késő miocén agyagmárga, agyag települ.

Éghajlat

[szerkesztés]

Az őszi-téli ködképződés miatt viszonylag keveset süt a nap (1850–1900 napsütéses óra óra/év). A csapadék is viszonylag kevés (évi átlag 560–600 mm). A szél többnyire a völgyekben, azok irányát követve (északnyugatról délkeletnek) fúj.

Élővilág

[szerkesztés]

A dombok klímazonális erdőtársulása a cseres–tölgyes, a völgytalpakon gyertyános–tölgyesekkel, a patakokat kísérő ligeterdőkben fűzligetek kel és égerligetekkel. Az egykori őshonos növényzetre ma már csak a Kecskés-berek, Hollós-berek elnevezések emlékeztetnek, ugyanis a 19. században a természetes növénytársulások lényegében eltűntek a település határából, ami ma csaknem teljesen kultúrtáj.

Az ember tájátalakító tevékenységének eredményei kisebbrészt az akácosok, a fenyves és az erdei fenyves, nagyobbrészt az erdők helyét elfoglaló szántók. A község határából:

  • szántó – 73%,
  • rét, gyep – 12%,
  • erdő – 9%,
  • szőlő (zártkertekben) kevés.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
967
1001
987
987
975
955
936
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 2,2%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 4,3% (17,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szlováknak és horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 2,2% evangélikus, 1,5% református, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Háromlyukú kőhíd (külterület, hrsz. 076/2). 1833-ban épült a 40 méter hosszú 7 méter széles kőhíd a falu határában a Bér-patak felett. A pillérek és a hídkorlát fedlapjai vörös homokkőből készültek. Legutóbb 1930-ban újították fel, 1962 óta műemlék. Ma már nincs forgalom rajta, északi oldalán a 2109-es út számára vasbeton hidat építettek 1975-ben.
Boltozatai 7,4, 9,20 és 7,4 méteresek, kevéssel térnek el a 4-5-4 öles méretezéstől (a pontos ölméret 7,59, illetve 9,48 méter lenne). Valószínűsítik,[16] hogy a pilléreket építés közben „vették vastagabbra”. A híd teljes hossza a hídfallal szöget bezáró szárnyfalakkal együtt 39,4 méter, pályaszélessége 6,6 méter. Mindkét oldalán faragott kőtömbökkel lezárt mellvédet emeltek a szárnyfalak csatlakozásánál félköríves kerékvezetőkkel. A mellvéd legmagasabb pontja a patak tengelyvonalában van, innen az útpálya és a mellvédek is enyhe lejtéssel hozzák összhangba a híd nyílásainak méretkülönbségét. A fedkövek igen nagyok: szélességük 63, magasságuk 35 cm. Később, még a 19. században a mederpillérek mindkét oldalára 1,2 méterre kiugró jégtörőt is építettek, ezek közül az északnyugati (4.) jégtörő 1975-ben megsemmisült. A falazati kőanyag, a mészkő szürkeségét kellemesen váltja a pillérvégek piros színű homokköve. A középső boltozat alatt a patak medrében 4 faoszlop csonkja látszik, ezek valószínűleg az építési vagy javítási állvány maradványai, de nem kizárt, hogy még a régi fahíd tartóoszlopai voltak.
  • A polgármesteri hivatal eredetileg a falu vasútállomásának épült a tervezett Hatvan–Balassagyarmat vasútvonalon, de végül változtak a vonalvezetési tervek: Hatvan helyett Aszódról indul a vonal, és messze elkerüli a falut. Az épület a köznyelvben Bagolyvár néven él.
  • A klasszicizáló, késő barokk római katolikus templom a falu központjában áll (Hősök tere 1., hrsz: 451.)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ az Elnöki Tanács 18/1970 NET (VI.3.) számú határozata
  5. ↑ az Elnöki Tanács 12/1981 NET (IX.26.) számú határozata
  6. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  8. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  12. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  13. ↑ Héhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  14. ↑ Héhalom Helységnévtár
  15. ↑ Héhalom Helységnévtár
  16. ↑ Héhalom község weblapja. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 19.)

További információk

[szerkesztés]

Környező települések

[szerkesztés]
Magyarország Egyházasdengeleg 3 km Magyarország Palotás 1,5 km Magyarország Szarvasgede 6,5 km
Magyarország Erdőkürt 16,5 km

Észak
Nyugat  Magyarország Héhalom Google térkép  Kelet
Dél

Magyarország Zagyvaszántó 13,5 km
Magyarország Erdőtarcsa 7,5 km Magyarország Nagykökényes 6,5 km Magyarország Lőrinci 15 km
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Héhalom&oldid=27339887”