Ugrás a tartalomhoz

Kismaros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kismaros
Kismaros látképe
Kismaros látképe
Kismaros címere
Kismaros címere		 Kismaros zászlaja
Kismaros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterNeubauer Rudolf (független)[1]
Irányítószám2623
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség2619 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség187,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 16″, k. h. 19° 00′ 17″47.837750°N 19.004711°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 16″, k. h. 19° 00′ 17″47.837750°N 19.004711°E
Kismaros (Pest vármegye)
Kismaros
Kismaros
Pozíció Pest vármegye térképén
Kismaros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismaros témájú médiaállományokat.

Kismaros (németül: Kleinmarosch, szlovákul: Malá Maruša) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

A Dunakanyarban a Duna bal partján, Verőce és Nagymaros közt fekvő település.

Itt egyesül az északról (Szokolya felől) érkező Török-patak (más néven Morgó-patak) a keletről (Verőce felől) érkező Morgó-patakkal (más néven Les-völgyi-patak vagy Gimpli-patak). A Dunába torkollik annak 1689-1690-es folyamkilométerénél.[3][4] A torkolat előtti néhány száz méteres szakasz Verőcéhez tartozik.[5]

Egyéb belterületei:

Külterületi településrészei:

Megközelítése

[szerkesztés]

A települést érinti a MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van itt, Kismaros megállóhely, a központ közelében.

Központján a 12-es főút halad keresztül, Szokolyával a 12 103-as út köti össze. Külterületeit nyugaton érinti még a Nagymaros–Kóspallag–Kisinóc közti 12 106-os út is.

Története

[szerkesztés]
Kismaros főtere az ULMI SKATULYA emlékművel
Kismaros, utcarészlet
A Visegrádi vár látképe Kismarosról

A település határban a kuruc korban több kisebb ütközet is volt és a falu keleti végén még a 20. század elején is gyakran kerültek elő egykorú pénzek.
Kismaros 1697–1705 között települt be a Fekete-erdőből, Württembergből származó németekkel és 1776. szeptember 16-án nyert szabadalomlevelet Mária Terézia királynőtől.
1770-ben már a visegrádi koronauradalomhoz tartozott és annak része volt még 20. század elején is.

1849 július 15-én, amikor Görgei Artúr hada Vác felé vonult, itt kötötték be Walcz Mihályné nevű parasztasszony fejkendőjével a hadvezér fejsebét. 1859-ben nagy tűzvész pusztított itt, amelyben az egész helység leégett, 1875-ben pedig a Duna árja okozott sok kárt.

Az 1900-as évek elején gróf Sierstorpffnak gőzfavágója, fahéjvágója, iparvasútja és fatelepe is volt itt. A 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott. 1892-ben 447 lakosa volt (82 ház), ebből 373 német, 72 magyar, 2 szlovák.[7] 1910-ben 615 lakosából 569 magyar, 145 német volt[forrás?].[8] Ebből 604 római katolikus volt.

1974. december 31-én Verőcemaros néven egyesítették Verőcével. 1990. január 1-jén alakult újra önálló községgé.[9]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Orosz János (független)[10]
  • 1994–1998: Orosz János (független)[11]
  • 1998–1999: Orosz János (független)[12]
  • 2000–2001: Moór Róbert (független)[13][14]
  • 2001–2002: Orosz János (független)[14][15]
  • 2002–2006: Poldauf Gábor (független)[16]
  • 2006–2010: Poldauf Gábor (független)[17]
  • 2010–2014: Poldauf Gábor (független)[18]
  • 2014–2019: Neubauer Rudolf (független)[19]
  • 2019–2024: Neubauer Rudolf (független)[20]
  • 2024– : Neubauer Rudolf (független)[1]

A településen 2000. január 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[21] Az 1998–2002-es ciklust mégis az eredetileg megválasztott polgármester fejezte be, mivel 2001 őszén az utóda is lemondott,[22] és a négy éves időszak második időközi választásán újra Orosz Jánost választották a lakosok.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2093
2118
2294
2519
2595
2626
2619
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 9,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% cigánynak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 4,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 13,2% (28,5% nem nyilatkozott).[23]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 5,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 5,5% református, 1,3% görög katolikus, 1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).[24]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

A községgel kapcsolatos néhány nevezetes személy neve, akik itt születtek, éltek, tanultak, dolgoztak vagy elhunytak:

  • Pézsa Tibor, olimpiai és világbajnok vívó, edző, a község díszpolgára
  • Dr. Embey-Isztin Dezső, az Országos Onkológiai Intézet Fájdalom Ambulanciájának osztályvezető főorvosa, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense
  • Viski Erzsébet olimpiai ezüstérmes kajakozó

Galéria

[szerkesztés]
  • Verőce, Duna-part
    Verőce, Duna-part
  • Utcarészlet
    Utcarészlet
  • Az önkormányzat épülete
    Az önkormányzat épülete
  • Emléktábla az önkormányzat épületén
    Emléktábla az önkormányzat épületén
  • A málenkij robotra elhurcoltak emléktáblája egy főtéri ház falán
    A málenkij robotra elhurcoltak emléktáblája egy főtéri ház falán
  • A málenkij robot-emléktábla
    A málenkij robot-emléktábla
  • Mindszenty József bíboros emléktáblája egy Fő utcai ház falán
    Mindszenty József bíboros emléktáblája egy Fő utcai ház falán
  • A Mindszenty-emléktábla
    A Mindszenty-emléktábla
  • A falu betelepítése emlékére állított emlékmű felirata a főtérről
    A falu betelepítése emlékére állított emlékmű felirata a főtérről
  • A falu főtere (Köztársaság tér)
    A falu főtere (Köztársaság tér)
  • Kismarosi utcarészlet
    Kismarosi utcarészlet
  • Köztársaság tér, részlet
    Köztársaság tér, részlet
  • A főtér részlete
    A főtér részlete
  • MK48-as dízelmozdony a Királyréti Erdei Vasút Kismaros állomásán
    MK48-as dízelmozdony a Királyréti Erdei Vasút Kismaros állomásán
  • Kismaros, a Királyréti vonattal
    Kismaros, a Királyréti vonattal
  • A Morgó-patak az élelmiszer bolttal
    A Morgó-patak az élelmiszer bolttal

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6 
  4. ↑ Selmeczi Kovács Ádám: A Morgó-patak madárvilága (magyar nyelven) (RTF) pp. 9. Mátyásfa Környezetvédő Egyesület / Pest Környéki Madarász Kör. (Hozzáférés: 2011. február 6.)[halott link]
  5. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!Dukay Igor: (magyar nyelven). Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, 2003. június. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  6. ↑ Kismaros. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]
  7. ↑ Végvári Jenő: Kiss Marustól Kismarosig (1995)
  8. ↑ Ez összesen 714 lakos.
  9. ↑ Verőcemaros története (magyar nyelven). A Magyar Köztársaság helységnévtára. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 8.)[halott link]
  10. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  12. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  13. ↑ a b A 2000. január 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 16. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  14. ↑ a b A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  15. ↑ a b A 2001. december 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  16. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  17. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  18. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  19. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  20. ↑ Kismaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  21. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  22. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  23. ↑ Kismaros Helységnévtár
  24. ↑ Kismaros Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kismaros&oldid=27437707”