Tatárszentgyörgy
| Tatárszentgyörgy | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Dabasi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szehofner József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2375 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1852 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″47.081389°N 19.369722°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″47.081389°N 19.369722°E | |||
 Tatárszentgyörgy
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Tatárszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tatárszentgyörgy község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Tatárszentgyörgy Pest vármegye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun vármegye területébe, ahonnan délkeleti irányból Ladánybene, délről Kunbaracs, délnyugat felől Kunadacs, nyugatról pedig Kunpeszér határolja.
A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti-síksággal érintkezik.
A település jellegét meghatározza, hogy a térség két fontos mellékútjának kereszteződésében, a Dabast Ladánybenével összekötő 5202-es út és az Örkénytől Kunszentmiklóson át Tassig vezető 5205-ös út találkozásánál fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.
A tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.[3]
Története
[szerkesztés]Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.
Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.
A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.[4][5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Gazdik Lajosné (független)[6]
- 1994–1998: Gazdik Lajosné (független)[7]
- 1998–2002: Gazdik Lajosné (független)[8]
- 2002–2006: Berente Imréné (független)[9]
- 2006–2010: Berente Imréné (független)[10]
- 2010–2014: Szehofner József (Fidesz-KDNP)[11]
- 2014–2017: Szehofner József (Fidesz-KDNP)[12]
- 2017–2019: Szehofner József (Fidesz-KDNP)[13]
- 2019–2024: Szehofner József (Fidesz-KDNP)[14]
- 2024– : Szehofner József (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[13] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1870 | 1883 | 1811 | 1795 | 1784 | 1861 | 1852 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 15,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (35,5% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és szlovénnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 5,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 17,5% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
- Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
- A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Czagányi László: Tatárszentgyörgy története
- ↑ Szalonnasütéssel feleltek a Gárda akciójára a romák (magyar nyelven). [ORIGO], 2007. december 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Agyonlőtték apát és fiát Tatárszentgyörgyön (magyar nyelven). Index, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ a b c Tatárszentgyörgy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Tatárszentgyörgy Helységnévtár
- ↑ Tatárszentgyörgy Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Tatárszentgyörgy község önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Ország közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2005. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
