Dánszentmiklós
Dánszentmiklós | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sipeki Zsolt (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2735 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2574 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 76,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″47.214260°N 19.543390°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″47.214260°N 19.543390°E | |||
Dánszentmiklós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dánszentmiklós község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A mintegy 3000 lakosú község Pest vármegye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es főút és az M5-ös autópálya, illetve az 5-ös főút felől is könnyen elérhető, mert áthalad rajta az Albertirsa és Örkény között húzódó, a sztráda Pusztavacs–Örkény-csomópontját is érintő 4607-es út. Megközelíthető még a 405-ös főútról is, Nyáregyházánál déli irányba letérve a 4605-ös úton. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől is egyaránt mintegy 60 kilométerre fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.
Története
[szerkesztés]A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve Dán (Dány) és Szent Miklós összetételéből keletkezett. A Dán- előtag egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos, Szent Miklós myrai püspöknek a középkorban rendkívül nagy volt a kultusza.[3] A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.
A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök lett. Akkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve.
Napjainkban a községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és postahivatal is működik. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház, valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal, víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Bimbó József | független[4] |
1994–1998 | független[5] | |
1998–2002 | független[6] | |
2002–2006 | független[7] | |
2006–2010 | független[8] | |
2010–2014 | Sipeki Zsolt | Fidesz-KDNP[9] |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[10] | |
2019–2021 | Fidesz-KDNP[11] | |
2022–2024 | Fidesz-KDNP[12] | |
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
Bimbó József korábban, 1985 és 1990 között, a rendszerváltást megelőző ötéves ciklusban tanácselnökként is vezette már a települést.[13] A településen 2022. június 19-én időközi választásokat kellett tartani mert a 2019-ben megválasztott testület 2021. augusztus 13-án feloszlatta magát.[14]
Gazdasága
[szerkesztés]A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 3103 | 3012 | 2818 | 2691 | 2608 | 2601 | 2574 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, evangélikus 7,8%, református 7,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (25,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 7,6% református, 5,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus imaház, mellette Szent István király szobra
- Plósz-kúria
- Wekerle-kastély
Oktatás
[szerkesztés]- Mosolygó Alma Óvoda
- Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Közművelődés
[szerkesztés]- Művelődési Ház
- Községi Könyvtár
Egészségügy
[szerkesztés]Egészségházak
[szerkesztés]- Községi Egészségház
- Községi Labor
Gyógyszertár
[szerkesztés]- Tessedik Gyógyszertár
Sport
[szerkesztés]- Sportház
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Bp. 1997, ISBN 963-05-4568-3, I. kötet 354. o.
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Dánszentmiklós időközi önkormányzati választás. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
- ↑ „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) .
- ↑ Kovács-Angel Marianna: Fellázadt a dánszentmiklósi képviselőtestület a fideszes polgármester ellen. 24.hu (2021. augusztus 16.)
- ↑ Dánszentmiklós Helységnévtár
- ↑ Dánszentmiklós Helységnévtár