Ugrás a tartalomhoz

Ócsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ócsa
Az ócsai református templom, volt premontrei prépostsági templom épülete
Az ócsai református templom, volt premontrei prépostsági templom épülete
Ócsa címere
Ócsa címere
Ócsa zászlaja
Ócsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGyáli
Jogállásváros
PolgármesterPaul Tamás (BÉKE)[1]
Irányítószám2364
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség9938 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség113,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″47.293333°N 19.225833°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″47.293333°N 19.225833°E
Ócsa (Pest vármegye)
Ócsa
Ócsa
Pozíció Pest vármegye térképén
Ócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Fekvése

[szerkesztés]

A szomszédos települések: észak felől Felsőpakony, északkelet felől Üllő, kelet felől Csévharaszt, délkelet felől Inárcs, dél felől Dabas, délnyugat felől Bugyi, nyugat felől Alsónémedi, északnyugat felől pedig Gyál.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton

[szerkesztés]

Ócsa közigazgatási területén az országos fő közlekedési útvonalak közül az M5-ös autópálya és az 5-ös főút is keresztülhúzódik, így mindkettőn könnyen megközelíthető. A sztrádáról a 30-as kilométerénél lévő Ócsa–Üllő-csomópontnál kell letérni, ahonnan a 4603-as út vezet be a település központjába. Az 5-ös útról Budapest felől a legegyszerűbb már a város határában letérni, onnan a 4604-es út vezet be Ócsára. Alsónémedi irányából a 46 104-es, Dabas felől az 52 104-es úton érhető el a település központja az 5-ös útról. Érinti még Ócsát a 4601-es és a 4617-es út, a Bugyiba vezető 52 103-as és a 46 107-es számú mellékutak is.

Közúti tömegközlekedéssel

[szerkesztés]

Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.

Vasúton

[szerkesztés]

Ócsán a Budapest–Kecskemét-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Ócsa vasútállomás, melynek közúti megközelítését a központban induló, a 4604-es útból kiágazó 46 304-es út biztosítja. Az állomást a vonalon korábban Ócsai szőlők megállóhely követte, az azonban már megszűnt.

Az ősláp

[szerkesztés]

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története

[szerkesztés]

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre, amely már 1235-ben is állt. A monostor helyén ma álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

Balra a tájház, jobbra a premontrei kolostor

1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.

Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A reformátusok Mária Terézia királynőtől engedélyt kaptak a templom restaurálására, azonban az építés során a volt premontrei templom sok középkori részlete elpusztult.[3] A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikusok és a protestánsok aránya ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 2001. március 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az előző polgármester 2000. október 16-án, közlekedési baleset következtében életét vesztette.[14][15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
9073
9166
9325
9642
9870
9941
9938
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 18,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,6% (30% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 13,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A premontrei kolostor és környezete madártávlatból
A kolostor hátsó bejárata

Nevezetessége, hogy a Szent László-legenda falképeinek néhány részlete látható a szentélyben, az északi falon.[18] Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori ábrázolása látható.[19] Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.

  • Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
  • Az Ócsai Tájház kiállításai
  • Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince, tájképi és kultúrtörténeti érték[20]
  • Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
  • Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
  • A turjánok gémtelepei kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek.[20]
  • A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
  • Turul-szobor[21]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

További képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Az ócsai premontrei kolostor és temploma, latvany-terkep.hu
  4. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. a b A 2001. március 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. március 25. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  12. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  13. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. Autóbalesetben meghalt Ócsa polgármestere (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2000. október 16. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Ócsa Helységnévtár
  17. Ócsa Helységnévtár
  18. Ócsa, Pest megye, Magyarország, szentlaszlo.com
  19. A fővárostól kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske.
  20. a b Ócsa, ezerarcú vadon Budapest közelében” (hu-HU nyelven). 
  21. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Száz Magyar Falu Könyvesháza: Ócsa, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., 2000. Írta: Horváth Lajos, ISBN 963-9287-12-1
  • Magyar Ilona, Magyar Mária: Az ócsai népviselet képeskönyve, 2009

További információk

[szerkesztés]
  • Ócsa honlapja
  • Ócsa az utazom.com honlapján
  • lap.hu linkgyűjtemény Ócsáról
  • Az ócsai Kalimba Ütőegyüttes honlapja[halott link]
  • Ötletpályázat szociális bérlakás-együttes beépítési és környezetalakítási javaslatának elkészítésére – e-epites.hu
  • Az ócsai szociális bérlakás-építésre kiírt ötletpályázat eredménye – e-epites.hu
  • Keresztényi Nándor: Harminc év történelem; Vörös Október Mgtsz., Ócsa, 1980
  • Kopasz Margit–Sára János: Ócsa, Tájvédelmi körzet; Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Keresztényi Nándor: Az Ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet negyven éves története; Vörös Október Mgtsz., Ócsa, 1988
  • Az ócsai református templom; szerk. Lukács Zsuzsa et al.; Országos Műemléki Felügyelőség, Bp., 1991
  • Magyar Sándor: Utcák, terek és intézmények Ócsán, 1992; Egressy Gábor Szabadidő Központ, Ócsa, 1993
  • Tanösvény a Turjánban, Ócsa; szerk. Előd Réka et al.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2003 (Cincér-füzetek)
  • Ócsai népszokások. Bölcsőtől a koporsóig; gyűjt. Bereczkyné Magyar Mária, szerk. Magyar Ilona; Egressy Gábor Kht., Ócsa, 2003
  • Selyem-réti tanösvény, Ócsa; szerk. Nagy László et al.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2004 (Cincér-füzetek)
  • 30 éves az Ócsai Kulturális Napok, 1976–2006; Egressy Gábor Kht., Ócsa, 2006
  • Fedezze fel az Ócsai Tájvédelmi Körzetet!; szerk. Kővári Anita; 2. jav. kiad.; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bp., 2008
  • 125 évre emlékezünk. Az Ócsai Baptista Gyülekezet története; szerk. Kovács Géza; Ócsai Baptista Gyülekezet, Ócsa, 2012
  • Ezerarcú Ócsa. Album Ócsa várossá válásának 10. évfordulója alkalmából meghirdetett fotóverseny és novellapályázat alkotásaiból; szerk. Kertészné Molnár Anna; Önkormányzat, Ócsa, 2015