Ugrás a tartalomhoz

Dunaegyháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaegyháza
A Haladás Tsz épülete 1975-ben
A Haladás Tsz épülete 1975-ben
Dunaegyháza címere
Dunaegyháza címere		 Dunaegyháza zászlaja
Dunaegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKunszentmiklósi
Jogállásközség
PolgármesterÁrizs-Agárdi Bernadett (független)[1]
Irányítószám6323
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség1474 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség137,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′, k. h. 18° 57′46.833333°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 18° 57′46.833333°N 18.950000°E
Dunaegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Dunaegyháza
Dunaegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dunaegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaegyháza egy község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Duna mentén, a bal parti oldalon elterülő Solti-síkon fekszik, a folyó a községtől mintegy 1 kilométerre nyugatra húzódik. A tájegység névadója, Solt település északi, Apostag déli szomszédságában helyezkedik el, a bal parton nincs is más települési szomszédja; közigazgatási területe azonban nyugat felől érintkezik még a túlsó parton fekvő Dunaföldvár és Baracs határszélével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Lakott területét csak alsóbbrendű utak (az 5105-ös út és az 51 142-es számú mellékút) érintik, közvetlen közelében azonban, a központjától néhány kilométeres távolságra két országos főút is elhalad. Lakott területétől mintegy 2 kilométerre délre húzódik a Kecskemétet a Dunántúllal összekötő 52-es, keletre pedig – belterületét nagyjából 3 kilométerrel elkerülve – az 51-es főút: ezek révén közúton aránylag könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is.

Budapest elérhetőségét ezzel együtt nagyban megnehezíti, hogy az 51-es főúton haladó távolsági (a Budapest–Kalocsa, illetve a Budapest–Baja vonalakon közlekedő) autóbuszjáratok közül csak nagyon kevés tér be a községbe. Kedvező azonban, hogy ide került a Pentele híd átadása után forgalomba állított 8202. számú Dunaegyháza–Apostag–Dunaújváros-autóbuszvonal végállomása. A megfelelő járatsűrűség, a rövid (35 perc) utazási idő, valamint a szép környezet miatt Dunaegyháza Dunaújváros egyik agglomerációs településévé válhat. Dunaújvárosi átszállással Budapest is könnyebben elérhető.

Vonattal azóta nem lehet megközelíteni, mióta a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonalon 2007. március 4-én a MÁV az akkori kormány megszorító intézkedései miatt leállította a személyforgalmat. A vasút ugyanakkor nemigen játszhatott soha lényeges szerepet Dunaegyháza életében, mivel a vonal a községet kelet felől több kilométerrel elkerülve húzódott.

Története

[szerkesztés]

A település helyén már az avarok korában is éltek emberek, ezt a falu határában feltárt egykori temetők bizonyítják. Intercisa római város a Duna túlpartján volt, feltételezhető, hogy átkelőnek is használták.

1560-ban egy adománylevél említi már a települést Egiházi írásmóddal, de a török idők alatt ez a falu is elnéptelenedett. evangélikus vallású szlovákokkal telepítették újra a 18. században.

Dunaegyháza azoknak a helységeknek egyike, melyek a törökök kiűzése után keletkeztek. A mai település területe a Paksy család birtoka volt, melynek örökösei 1702-ben telepítették be, nem jobbágyi, hanem szerződéses szervezettel, miért is e helységben úrbériség sohasem volt. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint Rudnyánszky József volt a bz akkori birtokosa. Evangélikus temploma 1774-ben épült. 1848-ig földesurai a Rudnay, a Csapó és a Paksy-Jármy örökség révén, a Tahyak voltak az utóbbiak 1860-ig voltak itt birtokosok. A lakosság az általa szerződésileg bírt földeket még 1848 előtt kezdte megváltani, sőt idővel a kisebb királyi haszonvételeket, a korcsmáltatási és a révbérjogot is megszerezte a község részére.

2001-ben a lakosság 8,2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huszárik Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Huszárik Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Nagy Tamás (független szlovák kisebbségi)[5]
  • 2002–2006: Nagy Tamás (független szlovák kisebbségi)[6]
  • 2006–2010: Nagy Tamás (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Tamás (független)[8]
  • 2014–2019: Szilágyi István (független)[9]
  • 2019–2024: Szilágyi István (független)[10]
  • 2024– : Árizs-Agárdi Bernadett (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1446
1441
1406
1444
1498
1458
1474
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 36,8% szlováknak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,7%, református 7,9%, evangélikus 24,2%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (19,2% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 10,9% szlováknak, 1,5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,6% volt római katolikus, 14,3% evangélikus, 5% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,7% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az evangélikus templom 1774-ben épült barokk stílusban. A torony 1820-ban épült.
  • A templom oldalában áll az I. világháborús emlékmű.
  • 1982-ben adták át a szlovák tájházat. A tájház a kisebbség kultúráját, különböző tárgyaikat mutatja be. Kétévente rendezik meg a szlovák fesztivált.
  • A Solti-halom 124 m magas, rajta kilátó áll.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  6. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  10. ↑ Dunaegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  11. ↑ Dunaegyháza Helységnévtár
  12. ↑ Dunaegyháza Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunaegyháza&oldid=27598167”