Ugrás a tartalomhoz

Őrbottyán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Őrszentmiklós szócikkből átirányítva)
Őrbottyán
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán vasútállomása
Őrbottyán címere
Őrbottyán címere		 Őrbottyán zászlaja
Őrbottyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásváros
PolgármesterSzabó István (független)[1]
Irányítószám2162
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Kalász
Népesség
Teljes népesség8186 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség257,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″47.687210°N 19.283230°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 19° 16′ 60″47.687210°N 19.283230°E
Őrbottyán (Pest vármegye)
Őrbottyán
Őrbottyán
Pozíció Pest vármegye térképén
Őrbottyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrbottyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őrbottyán város Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Címere

[szerkesztés]

Alakja: középen hasított pajzs, melynek bal oldalán az Árpád-ház címere, jobb felén kék színben arany harang látható. A címert balról arany búzakalász, jobbról szőlővessző veszi körül.

Fekvése

[szerkesztés]

A budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre fekszik, a Nyugati-Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában.

A közvetlenül határos települések: észak felől Váchartyán és Kisnémedi, északkelet felől Váckisújfalu, kelet felől Vácegres, délkelet felől Erdőkertes, dél felől Veresegyház, délnyugat felől Csomád, északnyugat felől pedig Vácrátót.

A település és környékének térképe

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

Északnyugat-délkeleti irányban a Váctól Gödöllőig vezető 2104-es, délnyugat-északkeleti irányban pedig az arra nagyjából merőleges irányban haladó 2103-as út halad át a központján, ezek révén minden környező település felől könnyen elérhető. (Északi határszélét érinti még a Vácrátót-Váchartyán-Galgamácsa közti 2105-ös út is.)

Áthalad rajta a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, a központtól keletre, Őrbottyán vasútállomás, mely a 2103-as útból kiágazó 21 316-os számú mellékúton érhető el.

A települést érintő helyközi autóbuszjáratok: 313, 314, 315, 315, 342, 394, 396, 397, 398, 399, 450, 452, 454, 455

Története

[szerkesztés]

A mai Őrbottyán 1970. július 1-jén jött létre Őrszentmiklós és Vácbottyán egyesítésével.

Őrszentmiklós neve 1344-ben szerepelt először írott forrásokban villa sancti Nicolai néven, majd 1390-ben Zenth Myklos formában. Vácbottyánt 1332-1337 között Botuna, majd 1376-ban Bathyan néven említette oklevél. A két középkori falu a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, a 17-18. század fordulóján Pusztaszentmiklóst magyarok, míg Bottyánt felvidéki szlovákok építették újjá, előbbit a 18. századtól kezdve Kisszentmiklós, Felsőszentmiklós és Váczszentmiklós néven is említették.[3][4]

Egy 1773-as összeírás szerint Kisszentmiklós és Bottyán Pest vármegye Váci járásában elhelyezkedő falvak voltak, előbbi magyar, utóbbi szlovák nyelvű lakossággal.[4] Fényes Elek 1851-es összeírása alapján Kiszentmiklós Pest-Pilis vármegye Váci járásában, "kellemes, dombos vidéken" elhelyezkedő magyar falu volt termékeny szántófölddel, jó szőlővel és borral, a Grassalkovich birtok részeként. Az ugyanazon közigazgatási egységben elhelyezkedő szlovák lakosságú Bottyán az egyházi kincstár tulajdona volt, szintén "dombos és termékeny" határral.[5] 1875-ben a kisszentmiklósi katonai kórház területén előkerült a 6. honvédzászlóalj 5. századának 1848-as pecsétnyomója, amit a Nemzeti Múzeumba küldtek.[6] 1895-ben Őrszentmiklós nagyközség, Vácbottyán kisközség volt, az előbbi alá beosztva. Megkülönböztető előtaggal (Őr-, Vác-) ellátott neveiket 1900-ban nyerték el.[3]

A két mezőgazdasági jellegű település életét gyökeresen megváltoztatta az ország első villamosított vasútvonala, az 1911-ben átadott Budapest-Veresegyház-Vác helyiérdekű vasút. Az 1920-as években a parcellázások nyomán megindult a szuburbanizáció,[3] főként Budapesten vagy Újpesten dolgozó gyári munkások és tisztviselők leltek új otthonra a két falu közös vasútállomása közelében. 1933-ban Őrszentmiklós 284 házból álló nagyközség volt 1335 lakossal, 1-1 római katolikus és református elemi mindennapi népiskolával és általános továbbképző népiskolával, és egy azóta is működő téglagyárral. Vácbottyánt kevésbé dinamizálta a vasút átadása, 131 házában 631 lakos élt és 1 római katolikus mindennapi elemi népiskolával és általános továbbképző népiskolával rendelkezett.[7]

A megindult fejlődés ellenére a betelepülők sokáig kisebbségben voltak a falusiakkal szemben, és a korszerű infrastruktúra kiépülése is váratott magára. 1949-ben a lakosság nagyobbik része még a mezőgazdaságban dolgozott, Őrszentmiklós lakosságának negyede, a vácbottyániak mindössze hatoda élt az iparból (családtagokkal együtt), ezen felül a lakosságnak hozzávetőlegesen tizede talált megélhetést a közlekedési szektorban és huszada a közszolgálatok területén.[8] A második világháború után a vízvezeték-hálózat hiánya mellett a nagy többségében egy vagy kétszobás lakások mindössze hatodában volt elektromos áram.[9]

A második világháború után az újabb parcellázásoknak köszönhetően a folyamatok felgyorsultak, Őrbottyán lakossága a rendszerváltásig megduplázódott.[10] A fejlődést nagyban elősegítette a budapesti lakáshoz jutás 1965-ös korlátozása, így a fővárosi üzemek munkaerejének egy része Őrbottyánban, és a hasonló adottságú elővárosokban telepedett le.[11]

A rendszerváltás után következett be Őrbottyán történetének leggyorsabb fejlődési szakasza, 1990 és 2012 között a lakásállomány megduplázódott, a lakosságszám 4000 főről 7400 főre növekedett[12] és 2010-re kiépült a közcsatorna-hálózat.[13]

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[14]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Gábor (SZDSZ)[15]
  • 1994–1998: Nagy Gábor (független)[16]
  • 1998–1999: Bata János (független)[17]
  • 1999–2002: Kereskényi János (független)[18]
  • 2002–2006: Kereskényi János (független)[19]
  • 2006–2010: Cserepka András (független)[20]
  • 2010–2014: Cserepka András (független)[21]
  • 2014–2019: Kmetty Károly (független)[22]
  • 2019–2024: Szabó István Ferenc (független)[23]
  • 2024– : Szabó István (független)[1]

A településen 1999. október 10-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[18]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7091
7030
7370
7605
7812
8392
8203
8186
20132014201820192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,8%, református 15%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,7% (30% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,9% volt római katolikus, 13,7% református, 1,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[25]

Híres őrbottyániak

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Rákóczi Ferenc út
    Rákóczi Ferenc út
  • Gombos Miklós harangöntödéje
    Gombos Miklós harangöntödéje
  • Őrbottyán térkép
    Őrbottyán térkép
  • Őrbottyáni helytörténet
    Őrbottyáni helytörténet
  • Református templom
    Református templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 15. Pest megye, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000, pp. 146/205
  4. ↑ a b Lexicon Universorum Regni Hungaria Locorum Populo Sorum, 1773, pp. 162-163
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851, 1./4. kötet, pp. 160/115
  6. ↑ Pesti Napló 26/213, 3 (1875. szeptember 18.)
  7. ↑ Magyarország helységnévtára 1933, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1933
  8. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 8. A foglalkoztatási statisztika részletes eredményei, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  9. ↑ Az 1949. évi népszámlálás, 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1950
  10. ↑ A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001, Pest megye, 2001-es népszámlálás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  11. ↑ Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-16-1467-0
  12. ↑ Magyarország helységnévtára 2012, Központi Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  13. ↑ Az őrbottyáni csatornaberuházás (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  14. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  15. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  17. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  18. ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. október 10. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  19. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  20. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  21. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  22. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  23. ↑ Őrbottyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  24. ↑ Őrbottyán Helységnévtár
  25. ↑ Őrbottyán Helységnévtár
  26. ↑ Köztünk éltek/élnek (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  27. ↑ Kvassay Jenő Általános Iskola Archiválva 2012. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyán (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  28. ↑ Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Őrbottyáni Online Hírhatár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  29. ↑ Sajó Elemér, História, Tudósnaptár (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  30. ↑ a b Őrbottyáni nevezetességek Archiválva 2011. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2012. március 18.)
  31. ↑ Őrbottyán templomai (Hozzáférés: 2013. március 17.]
  32. ↑ Gombos Miklós - Harangöntés (Hozzáférés: 2012. március 18.)

Lásd még

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őrbottyán&oldid=27598193”