Ugrás a tartalomhoz

Sződ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sződ
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Sződ címere
Sződ címere		 Sződ zászlaja
Sződ zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterHertel László (független)[1]
JegyzőBojtayné B. Gabriella
Irányítószám2134
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség3480 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség263,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″47.716667°N 19.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″47.716667°N 19.200000°E
Sződ (Pest vármegye)
Sződ
Sződ
Pozíció Pest vármegye térképén
Sződ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sződ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sződ község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]

Budapesttől mintegy 30 kilométerre északra fekszik, a Gödöllői-dombság peremén.

Közúton a 2-es főút, az M2-es autóút, valamint a 2104-es út felől érhető el, mindhárom irányából a központján is végighúzódó 21 112-es számú mellékúton. Vasúton a Budapest–Szob-vasútvonal Sződ-Sződliget megállóhelyig utazva, majd onnan menetrend szerint közlekedő buszon közelíthető meg.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Sződ (Zeud, Zewd, Sceud) neve személynévi eredetű, mely a régi magyar „sző” vagyis fehéres, szőke szóból ered.

Története

[szerkesztés]

Sződ és környéke az őskor óta lakott helynek számít. Határában őskori leletek, újkőkori cserepek, a bronzkori halomsíros kultúra emlékei, rézkorból való cserépmaradványok, vaskori edénytöredékek, szkíta és kelta cserepek, a római korból szarmata és 2. és 3. századi kvád településnyomolat, népvándorlás kori Avar fazéktöredékeket és a 8-13. századból való régészeti emlékek kerültek napvilágra.

Sződ területén egykor a Tétény vezértől származó Gyula-Zsombor nemzetségnek voltak birtokai.

Az első írásos – oklevéli – említés IV. Béla korához kapcsolódik 1255-ből, egy itteni birtokosaával sződi Sigfrid Fejér vármegyei ispán birtokszerzésével kapcsolatban. Ekkor a község neve még „Szenden” volt. Az oklevelet IV. László átíratta és megerősítette, ennek kelte 1288. április 18. Ezekből az okmányokból arra következtethetünk, hogy a település már az államalapítás idején is létezett.

1317-ben a Sigfrid család kihaltával Erdő, s a Balog nemzetségbeli Széchy család birtoka lett Göddel és Keszivel együtt, s az maradt egészen 1579-ig, a család utolsó tagjának alsólendvai Széchy Tamásnak utód nélküli haláláig, kinek birtokait II. Rudolf király Poppel Lászlónak adta.

A régi korok emlékét az 1953-ban felfedezett, a sződi templom bejárati lépcsőfokán talált XI. századi palmetta díszítéses kő őrzi. E faragott kő nagy valószínűséggel a tatárjárást követően került Sződre Vácról.

A középkori források szűkösek, mint birtokot – a Szécsi család birtokát – említik a települést. Ez a család birtokolja még 1579 novemberében a községet.

A törökök először 1526 szeptemberében jelentek meg a környéken, amikor Mohács után egészen Vácig portyáztak a Duna mentén. A következő 150 év Vác sorsával kötötte össze Sződöt. Ahogy a hadi események forogtak úgy lett hol magyar, hol német és hol török terület.

A török hódoltság 1544-től szilárdult meg, az ún. budai szandzsákon belül Sződ a váci náhijéhoz tartozott. A XVI. századi török összeírás szerint Sződ falu népessége és gazdagsága növekedett. Az 1546-ban és 1559-ben történt összeírás már egyértelműen Sződ névvel illette a települést.

A Rákóczi szabadságharc-ban a magyar lakosság aktívan részt vett, de a labanc-rác megtorlások alatt ez a terület is kivérzett. Sződ történetének alakulására legnagyobb hatással a Grassalkovichok földesuraságának korszaka volt. A falu régi részének kinézete, arculata ekkor alakult ki. Ebből a korból származik a két műemléki jellegű épület, a templom és a parókia. Ez a család Sződöt – Göd pusztával együtt – 1736-ban vásárolta meg a Madách családtól. A család a későbbiekben romai katolikus székelyeket telepített a községbe.

A falu lakossága Mária Terézia uralkodása alatt másfélszeresére nőtt. Sződön az urbárium 1769-ben jött létre.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka nem hagyott jó nyomokat. A község bíráját ugyanis, Mikó Józsefet és társait a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos félreértés miatt – mint Habsburg barát hangadókat – elfogták és elítélték.

Az első világháború után megkezdték a villamosítást.

A második világháborút követően községből sokan önként - az elüldözöttek javaiért - áttelepültek Csehszlovákiába. 1950-ben Sződliget településrész önálló községgé alakult.

A társadalmi változások rányomták bélyegüket a községre. A felnőtt lakosság nagy része „kétlaki” lett. A termelőszövetkezeten kívül más, jelentős foglalkoztató nem települt a községbe.

2002-től a község fejlődése nagy lendületet vett. A település a vidékre kitelepülni szándékozók számára népszerűvé vált, mivel az M2 autóút megépítése minőségi változást eredményezett a közlekedésben, Budapest és Vác megközelítésében. Új lakóterületeket alakítottak ki, melyek rövidesen beépültek, betelepültek. Sződ területén több vállalkozó is megtelepedett.

A település intézményei megújultak, illetve újak épültek, kialakult a Dózsa György út mai utcaképe.

2014-re a falu teljes úthálózata aszfalt burkolattal rendelkezik.

A község 2002-ig két lakott településrésszel rendelkezett – Csöröggel és a Nevelek dűlővel – Csörög 2002-ben önállósodik, majd Nevelek 2014-ben Gödhöz csatlakozik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sándor István (független)[3]
  • 1994–1998: Sándor István (független)[4]
  • 1998–2000: Fábián József (független)[5]
  • 2001–2002: Hertel László (független)[6][7]
  • 2002–2006: Hertel László (független)[8]
  • 2006–2010: Hertel László (független)[9]
  • 2010–2014: Hertel László (független)[10]
  • 2014–2019: Hertel László (független)[11]
  • 2019–2024: Hertel László (független)[12]
  • 2024– : Hertel László (független)[1]

A településen 2001. április 1-jén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3586
3543
3667
3851
3166
3482
3480
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,4% (27,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, horvátnak és örménynek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[15]

Címere

[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, vörössel és kékkel hasított katonai pajzs, amelynek közepét zöld halomból kinövő, kétlevelű, háromfürtű, kettős keresztben végződő szőlőkaróra támaszkodó ezüst szőlőtőke foglalja el. A (heraldikailag) jobb oldali vörös mezőben hegyével felfelé, élével befelé forduló ezüst csoroszlya, a kék mezőben pedig hegyével lefelé, élével befelé forduló ezüst ekevas lebeg. A címertartó mindkét oldalon egy-egy arany búzakalász.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mária Magdolna Római Katolikus templom, II. János Pál pápa tér 1. Felszentelve: 1744-ben
  • Plébánia épülete, II. János Pál pápa tér 2.

Földrajza

[szerkesztés]

Sződ Pest vármegye északi részén, a Pesti-síkság és a Cserhátalja találkozásánál, a Sződ–Rákos-patak mentén található település. A település környékén a Duna pleisztocén homokkúp teraszait laza szerkezetű kötött, löszös és futóhomok fedi, melyek magas talajvize nátriumot, kalciumot, magnéziumot és hidrogénkarbonátot tartalmaz. A Pesti-síkság középkorban kezdődő sztyeppesedési folyamata során a barna erdőtalaj egy része eltünt. A növényzetet a nedves rétek és kaszálók, telepített akácosok és fenyők, és a terület nagy részén szántóföldek és szőlők alkotják.

Tömegközlekedés

[szerkesztés]
  • Helyközi autóbuszjáratok: 343, 344

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ a b A 2001. április 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  11. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Sződ Helységnévtár
  15. ↑ Sződ Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sződ&oldid=27477584”