Rákoskeresztúr

Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
Egyéb elnevezés: Keresztúr
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVII.
Alapítás ideje	1265 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Irányítószám	1173
Népesség
Teljes népesség	26 843 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	kb. 18 km
Elhelyezkedése
Rákoskeresztúr Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 15′47.483333333333, 19.25
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoskeresztúr témájú médiaállományokat.

Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul Kerestúr) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Története

Rákoskeresztúr egy régi térképen

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1725–1728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá. 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. 1971-1989 között több mint 8000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, összesen négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2010-2011 között mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán 1969-ben épűlt, majd 1977-ben kibővített BKV buszpályaudvart és környezetét. A helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.

Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.

Fekvése

Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út (a 31-es főút fővároson belüli szakasza) mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget és Régiakadémiatelep), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről pedig Rákoscsaba határolja.

Ismert elnevezésével ellentétben a Rákoskeresztúri Új köztemető (avagy Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem teljes egészében Budapest X. kerületéhez tartozik.

Részei

A mai Rákoskeresztúr részei az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli, illetve az Újlak és a Kis utcai lakótelep, melyek a település növekedését, terjeszkedését jelölik. Az önálló Rákoskeresztúrhoz tartozott a mai Régiakadémiatelep, illetve az Akadémiaújtelep és a Madárdomb területe is. Utóbbi kettő már Nagy-Budapest létrejötte után született és nőtte ki magát önálló városrésszé.

Közlekedés

Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen

Gépjárművel

A Jászberényi út–Pesti út útvonal a kerület(rész) legfontosabb útvonala, ami 31-es főút néven folytatja útját a városhatáron túl. A belváros felől a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán is el lehet elérni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda.

Rákoskeresztúr az M0 körgyűrű 2008-ban átadott keleti szakaszán is megközelíthető, a 49-es kilométernél lévő csomópontnál kihajtva. Ennek átadása nagy mértékben enyhített a szuburbanizáció egyik mellékhatásaként hétköznapokon gyakran előforduló torlódásokon. A hivatásforgalom jellegéből adódóan csúcsidőben reggel befelé, délután pedig kifelé irányban jelentkeznek.

Közösségi közlekedés

A fényjátékra és különleges alakzatok megformálására is képes vízfüggöny-szökőkút-kapu

Rákoskeresztúrt tömegközlekedéssel csak buszon lehet elérni. A kerület központja a Fő tér, amely 18 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól. A Fő tér (régi becenevén elág, vagy elágazás, a BKV jelzésein Rákoskeresztúr városközpont) az átszervezések előtt több buszjárat végállomásaként funkcionált. Központja egyúttal a kerület fontos csomópontja. A 2008-as és 2009-es nagy járatátszervezések előtt is rendelkezett közvetlen buszkapcsolattal mind az M2-es (Örs vezér tere), mind az M3-as metróhoz (Kőbánya-Kispest). Az átszervezésekkel messze Rákosmente nyerte a legtöbbet, a helyi buszkapacitás összességében mintegy 9%-kal nőtt, Rákoskeresztúrral együtt a többi kerületrész buszközlekedése is jelentősen javult. Rákoskeresztúr-Városközpont és az Örs vezér tere között 2010 nyarán megkezdődött egy buszkorridor kiépítése, melyhez 900 milliós uniós támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat.

A 2008-as és 2009-es BKV átszervezés folytán a felesleges átszállási kényszer feloldásával a buszpályaudvar szinte teljesen megszűnt, helyén az önkormányzat tervei alapján a kerületrész főtere került kialakításra, neve is Fő tér lett. A buszok ennek a térnek a Pesti úti oldalán gyakorlatilag teljes hosszában, illetve az átellenes oldalon állnak meg egy hosszú megállóban. A kerületen áthaladó, vagy itt közlekedő járatok nagy része megáll a Fő téren (Rákoskeresztúr városközpont) is, szám szerint a 46-os, 97E, 98-as, 146-os, 146A, 161-es, 161A, 161E, 162-es, 169E, 198-as, 202E és a 262-es jelzésű buszok. Az éjszakai járatok közül a 956-os és a 990-es busz áll meg Rákoskeresztúron, míg a 980-as és a 998-as és 998B buszoknak itt van a végállomása a városközpontban, a Fő téren.

A városrész két szélén halad a forgalmas Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal és Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal. Ezeken a Rákoskeresztúrhoz legközelebbi megálló Rákosligeten van (Rákosliget megállóhely) a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalon. Szintén ezen a vonalon üzemelt egy Rákoskeresztúr nevű megálló is a központtól távol, a vasútvonal és a Cinkotai út kereszteződésénél, de azt az 1990-es évek elején megszüntették, így azóta nem állnak ott meg vonatok.

Már az M2-es metró építésekor felvetették, hogy a metró elmehetne egészen Rákoskeresztúr városközpontig, de a tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi. Az ötlet ennek ellenére mind a mai napig rendszeresen előkerül a fővárosi tömegközlekedés közép- illetve hosszútávú fejlesztési koncepcióiban, akárcsak a gödöllői HÉV vonalából egy esetleges szárnyvonal kiépítése is.

Látnivalók

Vedres György tervei alapján kohósalak blokkokból épült teraszos lakóépületek az Akácvirág utcában

• Bulyovszky Gyula szülőháza (épült 1820 körül)
• Fő tér
• Podmaniczky–Vigyázó-kastély
• Evangélikus templom
• Református templom
• Szent Kereszt római katolikus templom (oltára Hild Józseftől, eredetileg a Belvárosi plébániatemplomban volt)
• Népkert, benne Budapest első köztéri Trianon-emlékműve
• Rákoskeresztúri izraelita temető
• Vigyázó kripta maradványai
• Szent Kereszt tér

Irodalom

• Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7