Fajsz (Bács-Kiskun vármegye)
Fajsz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Berta Zsolt (független)[1] | ||
Jegyző | Tóth Zoltán | ||
Irányítószám | 6352 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1536 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 51,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 31,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 25′ 05″, k. h. 18° 55′ 08″46.418000°N 18.919000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 05″, k. h. 18° 55′ 08″46.418000°N 18.919000°E | |||
Fajsz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fajsz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fajsz (horvátul: Fajsin[3]) község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye nyugati szélén fekszik, a Duna bal partján. Két különálló településrészből áll, melyek közül a nagyobb, északi részben helyezkedik el a központja is; a déli rész jobbára lakatlan, ott inkább csak ártéri erdők és mezőgazdasági területek találhatók.
A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Bátya, kelet felől Miske, délkelet felől Dusnok, délnyugat felől Bogyiszló, északnyugat felől pedig Fadd; határszéle északon pontszerűen érintkezik még Gerjen területével is (mindhárom utóbbi település a Duna túlpartján helyezkedik el). Különálló déli településrésze révén határos még délkelet felől Sükösddel, délnyugat felől pedig Őcsénnyel is.
A környék fontosabb települései közül Dusnok 6,5, Bátya 10, Foktő 15, Kalocsa 17, Hajós 19, Baja 32, Kiskőrös pedig 44 kilométerre fekszik tőle. A Duna túloldalán, Tolna vármegye területén a két legközelebbi város Tolna 34 és Szekszárd 35 kilométer távolságra.
Megközelítése
[szerkesztés]A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, az 51-es főútról a 131. kilométere után nyugat felé letérve. Északi határában korábban kompjárat is indult a túlparti Fadd felé, a lejáróhoz vezető út jelenleg is az 51 355-ös útszámozást viseli. Különálló déli településrészét az M9-es autóút szeli át és fajszi területen van a Szent László híd bal parti hídfője is.
Történet
[szerkesztés]1212-ben Ince pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említették. A szekszárdi apátság egyházi nemesei lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. 1433-as emberölési perben szerepelnek fajszi prediálisok.[4]
A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. A római katolikus plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vezetik az anyakönyveket is. A katolikus templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban villámcsapás miatt lebontották, s helyébe újat emeltek. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura, de a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak voltak itt nagyobb birtokai.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Illés József (független)[5]
- 1994–1998: Illés József (független)[6]
- 1998–2002: Illés József (független)[7]
- 2002–2006: Illés József (független)[8]
- 2006–2010: Berta Zsolt (független)[9]
- 2010–2014: Berta Zsolt (független)[10]
- 2014–2019: Berta Zsolt (független)[11]
- 2019–2024: Jánosi Mária (független)[12]
- 2024– : Berta Zsolt (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1712 | 1696 | 1621 | 1579 | 1537 | 1532 | 1536 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,1% (28,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% németnek, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István római katolikus templom – A régi templom helyébe Foerk Ernő és Petrovácz Gyula tervei alapján építették neoromán stílusban, átadása 1910-ben volt. Kinézete azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj katolikus templomával.
- Fajsz fejedelem emlékmű – tábláját Farkas Tibor szobrászművész, az emlékművet magát Szelestyei Sándor helybéli kőfaragó készítette, 2000-ben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ DLDF 106377
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Fajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Fajsz Helységnévtár
- ↑ Fajsz Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]