Bátmonostor
| Bátmonostor | |||
 | |||
| Bátmonostor - Kossuth Lajos utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6528 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1395 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″46.104510°N 18.929590°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″46.104510°N 18.929590°E | |||
 Bátmonostor
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Bátmonostor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bátmonostor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bátmonostor egy község Bács-Kiskun vármegyében, a Bajai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km távolságra található.
Története
[szerkesztés]A 13. században a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai bencések birtokát.
1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both. 1322-ben Károly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozza a települést, előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, mely birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett. 1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaszerzése (visszaadása) érdekében a kalocsai káptalant bízta meg. 1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török időkig a Becseiek birtokában maradt.
Akkori neve Apáti vagy Nodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt a Duna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet most is Óbátmonostor-nak nevezik.
1345-ben Becsei Imre fiának Becsei Töttös-nek, Pilis vármegye főispánjának, és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápa Avignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkét ágostonrendi remete számára templomot és egyéb szükséges épületet emelhessen. Az Apátság a török korig fennállt.
A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányok Bot-Momostora, Monasterium, Both, Bothmononustra, Bathmonostra, Bochhmonustra alakokban írták.
1364-ben I. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősíti.
Az 1500-as évek közepén tulajdonosai a Kisvárdaiak voltak. 1516-ban Bátmonostor mezővárost Bakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta a királytól adományba, Töttös László magtalan halála után. 1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása miatt perben álltak Töttös unokájával, Kisvárdai László-val.
A török korszakban a település Monostor néven a bajai nahijé-be tartozott. 1557-es összeíráskor mindössze húsz házat írtak itt össze.
1690-ből származó Marsigli térképen csak Monostor áll a Szurdok csatorna keleti partján.
A vidék felszabadulása után a kamara vette birtokába az elpusztult vidéket. 1699-ben Bács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, és csak tizenegy család lakott itt.
A későbbiekben a Czobor család birtoka lett az egész bajai uradalom, és Bátmonostor is. 1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay Lászlónak és Orczy Lőrincznek.
A 18. század végétől, még 1831-ben is Grassalkovich Antal volt a település birtokosa.
A török uralom alatt elpusztult monostorból még 1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szent Bazil-rendű szerb szerzetesek, kalugyerek jöttek, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel fedték le, és itt telepedtek le. 1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásában, mint Szurdok déli szomszédja, Mali (Kis) Monostor néven fordul elő. 1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották, és a még használható anyagot a szomszéd falvak templomaiba építették be.
2001-ben lakosságából 9 fő német, 7 cigány, 1 szerb és 1 horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
Idegen elnevezései
[szerkesztés]Horvátul a település nevei a következők: a hercegszántói horvátok Monoštorlijának, a vaskúti horvátok Monoštornak, a bácsszentgyörgyiek pedig Mali Monoštornak nevezték.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Sárossy László (független)[4]
- 1994–1998: Sárossy László (független)[5]
- 1998–2002: Korsós János (független)[6]
- 2002–2006: Korsós János (független)[7]
- 2006–2007: Korsós János (független)[8]
- 2007–2010: Korsós János (független)[9]
- 2010–2014: Béleczki Mihály (független)[10]
- 2014–2019: Béleczki Mihály (független)[11]
- 2019–2024: Béleczki Mihály (független)[12]
- 2024– : Horváth Ildikó (független)[1]
A településen 2007. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.[9]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1519 | 1528 | 1473 | 1433 | 1401 | 1423 | 1395 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 2,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,2% (24,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,2% németnek, 1% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, lengyelnek és örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 2,9% református, 0,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom - 1761-ben épült, barokk stílusban.
- Kápolna - a 12. századi monostor helyére 1992-ben épült.
- Helytörténeti kiállítás.
Kulturális élet
[szerkesztés]A település híres magyar, és cigány tamburazenekarairól.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b Bátmonostor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Bátmonostor Helységnévtár
- ↑ Bátmonostor Helységnévtár
A Bajai járás települései | ||
|---|---|---|
Bácsszentgyörgy · Baja · Bátmonostor · Csátalja · Csávoly · Dávod · Dunafalva · Érsekcsanád · Érsekhalma · Felsőszentiván · Gara · Hercegszántó · Nagybaracska · Nemesnádudvar · Sükösd · Szeremle · Vaskút |  | |
