Ugrás a tartalomhoz

Bácsalmás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsalmás
A római katolikus Szent Kereszt-templom
A római katolikus Szent Kereszt-templom
Bácsalmás címere
Bácsalmás címere		 Bácsalmás zászlaja
Bácsalmás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBácsalmási
Jogállásváros
PolgármesterNémeth Balázs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6430
Körzethívószám79
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6042 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület108,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 19° 19′ 34″46.123889°N 19.326111°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 26″, k. h. 19° 19′ 34″46.123889°N 19.326111°E
Bácsalmás (Bács-Kiskun vármegye)
Bácsalmás
Bácsalmás
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsalmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bácsalmás (németül: Almasch, horvátul: Aljmaš[3]) város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.

Fekvése

[szerkesztés]

Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől körülbelül 120 kilométerre. Határát átszeli a Kígyós-főcsatorna.

A szomszédos települések: észak felől Tataháza és Mélykút, kelet felől Bácsszőlős, délkelet felől Kunbaja, délnyugat felől Madaras, nyugat felől Bácsbokod, északnyugat felől pedig Mátételke.

Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napsütéses órák száma (átlag 2098) és igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).

Megközelítése

[szerkesztés]

A várost elkerülik a főutak, a Duna-Tisza köze déli részét feltáró, Szegedtől Bátaszék térségéig húzódó 55-ös főút is több kilométerre északra húzódik a határától. A főútról legegyszerűbben Mélykútnál letérve, az 5312-es, vagy Tataháza felől, az 5503-as úton érhető el. Bácsbokod és Tompa felől az 5501-es, Madaras felől az 5508-as úton közelíthető meg. Határszélét keleten érinti még az 5507-es út is.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. A kisvárost napi két közvetlen autóbuszpár köti össze a budapesti Népliget autóbusz-pályaudvarral.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 154-es számú Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonala érinti, melynek két megállási pontja van itt, Bácsalmás vasútállomás és Almás megállóhely. Előbbi a városközponttól délkeletre helyezkedik el, közúti elérését az 5312-es útból kiágazó 55 307-es számú mellékút biztosítja; utóbbi a belterület délnyugati részén létesült, s csak önkormányzati utakon érhető el.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az őskor [forrás?] óta lakott. 2014 januárjában késő avar és 10-11. századi teleprészletet tártak fel.[4]

A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepelt.

A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe.

1808-ban mezővárosi rangot kapott.

1848-ban követválasztó központ volt, és Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé.

A Kitelepítettek emlékműve

1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de 1873-ban járási székhely lett Bácsalmás (e nevét 1904-ben véglegesítették).

Az első világháború után, 1921-ig szerb katonai megszállás alatt volt a környék.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Tóth Árpád független [5]
1994–1998 [6]
1998–2002 [7]
2002–2006 Zalántai Endre független [8]
2006–2008 [9]
2008–2010 [10]
2010–2014 Németh Balázs Fidesz-KDNP [11]
2014–2019 [12]
2019–2024 [13]
2024– [1]

2008. december 14-én Bácsalmáson időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A választás két jelöltje között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

A településen cigány, horvát és német nemzetiségi önkormányzat is működik.

Demográfia

[szerkesztés]

Népcsoportok

[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 3%-a német, 2%-a horvát, 1%-a roma és 1%-a egyéb (főleg szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 2,3% horvátnak, 3,1% németnek, 0,1% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[16]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Népességváltozás

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6811
6723
6453
6389
6137
6058
6042
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

Vallás

[szerkesztés]
Digitalis lanata
A Szentháromság-oszlop

A 2001-es népszámlálás adatai alapján lakosság kb. 74%-a római katolikus, kb. 7%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görögkatolikus, illetve evangélikus vallású. Kb. 1% más felekezethez tartozik. Egyikhez sem tartozik, vagy nem válaszolt kb. 17%.[17]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55%, református 6,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,5% (25,2% nem nyilatkozott).

2022-ben 36,9% volt római katolikus, 5% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[18]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Bácsi Főesperességének Bácsalmási Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása. Római katolikus anyakönyveit 1740 óta vezetik. Misézési helyként hozzá tartozik a római katolikus temetőkápolna, amelynek titulusa: Feltámadt Krisztus.

Református egyház

[szerkesztés]

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik mint önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bajai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • Sóstó: Felső-Bácska szikes tavai közül gazdag élővilágával egyedülálló a bácsalmási Sóstó. Az ingadozó vízjárású szikes tó képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a legelésző bivalyok látványa. A tópart kiváló fészkelő helyet biztosít többek között a fokozottan védett gólyatöcsnek. A tavat körülölelő védett kocsányos tölgyesben nyár elején több ezer virágzó gyapjas gyűszűvirág (digitalis lanata) kápráztatja el a kirándulót. 2019-től a tavat szegélyező egyénileg ingyenesen, vagy térítéses szakvezetéssel látogatható interaktív tanösvény a tó múltját és jelenét, az ide kötődő élővilágot és az itt legelő bivalyok szükségességét mutatja be.[19]
  • Kígyós-tó: A Kígyós-főcsatorna és a Mátételkei-Kígyós-Főcsatorna összefutásánál kialakított több mint 14 hektáros mesterséges tórendszert a különböző méretű és fajú, horgászható halak gazdagsága teszi a pecázás szerelmesei számára ideális horgászhellyé. A nádassal, gyékénnyel és szittyóval benőtt északnyugati és nyugati tóparton a természet szerelmesei gazdag állatvilágban gyönyörködhetnek, lencsevégre kaphatnak számos különleges vízimadarat, hüllőt, siklót és teknőst. 2021-től környezet- és természettudatos szemléletformáló élménypark várja a látogatókat. Horgászható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa, naphal.[19]
  • Mosztonga-tó
  • Kossuth park megyei védettségű kocsányos tölgyekkel

Nevezetességei

[szerkesztés]
Antunovich János emléktáblája
  • Római katolikus (Szent Kereszt felmagasztalása-) templom: 1821-ben épült klasszicista stílusban. 1910-ben felújították és oldalhajókkal bővítették.
  • Szentháromság-szobor.
  • Antonovits-kúria: 1858 óta római katolikus plébánia.
  • Ulrich-Causher-ház: Az 1920-as években épült, Kóbor Ferenc tervei alapján. Jelenleg Helytörténeti Kiállítás látható benne.
  • Siskovics–Fischof-kúria: Eklektikus stílusban építtette Siskovics Tamás. Jelenleg Gyűjtemények Háza.
  • Kovachich-kúria (volt Járásbíróság).
  • Kalocsai Iskolanővérek volt zárdája: 1886-ban épült. Jelenleg általános iskola.
  • Zsidó iskola épülete.
  • Zsidó temető és ravatalozó.
  • Római katolikus (Feltámadt Krisztus-) temetőkápolna.
  • Református templom: 1939-ben épült. Bejárata faragott székelykapu.
  • Kálvária-kápolna: 1882-ben épült.
  • I. világháborús emlékmű.
  • II. világháborús emlékmű.
  • Evetovity Antal költő mellszobra: Ivan Meštrović alkotása, 1988-ban avatták.
  • Kossuth-mellszobor: Pálfy Gusztáv alkotása, 1986-ban avatták.
  • Vörösmarty-mellszobor: Kalmár János műve, 1983-ban avatták.
  • Lantos nő: Humenyánszky Jolán szobrász alkotása, 1980-ban avatták.
  • A szülőföldjükről elűzött népek emlékműve: Fusz György alkotása, 1997-ben avatták.
  • Tífusz-szobor.
  • Malom.

Sport

[szerkesztés]

A jelenleg Bácsalmási Petőfi VSE néven szereplő egyesület eredetileg 1913. június 1-jén alakult meg Bácsalmási Sport Club néven. Több szakosztálya is van, a labdarúgók a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó-bajnokság első osztályban szerepelnek, a kézilabda szakosztály pedig a vármegyei bajnokság Déli csoportjában.

A Bácsalmási Sprint Sportegyesületnek cselgáncs (dzsúdó) szakosztálya működik. www.bacsalmasjudo.hu

A településen működik a Bácsalmási Autósport Egyesület.[20]

Gasztronómia

[szerkesztés]

Ha a bácsalmási nagymamák, az „ómák” kedveskedni akarnak unokáiknak, túróból és tojásból troll nudlit készítenek, amely azért kapta e nevet, mert a benne lévő túrótól a felszíne dudorossá válik.[19]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Sváb bál: január harmadik szombatján
  • Préló: február második szombatján
  • Felső-Bácskai Népek-Ízek Forgataga: A bácskai hagyományokat őrző rendezvényen bemutatkoznak Bácsalmás testvértelepülései. A látogatók bepillantást nyerhetnek a lengyel, német, szlovák, erdélyi, szerb, horvát kultúrába, és megkóstolhatják a vendégek ízletes ételeit.[19]
  • Bács-"Almás" Napok
  • Búcsú: a szeptember 14-ét követő vasárnap

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ horvát név
  4. ↑ Wilhelm Gábor: Korai magyar leleteket találtak Bácsalmáson.
  5. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. ↑ a b Bácsalmás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  11. ↑ Önkormányzati választás 2010. static.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  12. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. ↑ Bácsalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  14. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  16. ↑ Bácsalmás Helységnévtár
  17. ↑ [1][halott link]
  18. ↑ Bácsalmás Helységnévtár
  19. ↑ a b c d Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
  20. ↑ http://www.baeversenyeink.hu/[halott link] – Bácsalmási Autósport Egyesület
  21. ↑ Andy Grove - The Life and Times of an American Business Icon. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bácsalmás&oldid=27598055”